A román ellenzék ölébe hullott a hatalom

Hetvennyolc napos hivatali idő után megbukott a Mihai Răzvan Ungureanu által vezetett román kormány. A politikailag mozgalmas nap végére az államfő az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) jelöltjét, a szociáldemokrata Victor Pontát bízta meg az új kormány megalakításával. A választási kampány, gazdasági válság és állampolgársági kiábrándultság által marcangolt ország igen nehéz fél év elé néz, amelyben kevés az esély a felelősségteljes politizálásra. A hatalomra készülő pártok számára nagy lesz a kísértés, hogy gazdaságilag kicsapongó és nacionalista kampánykormányzásba kezdjenek. Mindent összevetve azonban, a pénteki nap egy új politikai éra felé vezető átmeneti periódust nyit meg Románia számára.

Péntek reggel még sem a hatalom, sem pedig az ellenzék számára nem volt világos, hogy milyen sors vár a Mihai Răzvan Ungureanu által irányított jobbközép koalíciós kormányra. A Demokrata-Liberális Párt (PDL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Románia Haladásáért Nemzeti Szövetség (UNPR) és a kisebbségek honatyái által támogatott kormány képviselői bizakodással nyilatkoztak, és elvetették annak lehetőségét, hogy az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt siker koronázhatja. Maguk az indítvány kezdeményezői, a szociáldemokrata (PSD), nemzeti liberális (PNL) és konzervatív (PC) pártok által gründolt politikai szövetség, a Szociálliberális Unió (USL) vezetői is visszafogottan értékelték a kormánybuktatás esélyeit.

Az mindenki számára világos volt, hogy az elmúlt néhány hétben tömeges vándorlás indult meg a hatalomtól az ellenzék felé, több parlamenti képviselő és szenátor hagyta el a süllyedőnek vélt hajót. A reggel végzett számítások szerint három szavazat hiányzott a bizalmatlansági indítvány sikeréhez, azok híján azonban a kormány megmenekült volna. A végeredmény mindenkit meglepett, az ellenzéknek sikerült ugyanis 235 voksot összekaristolnia, ami jóval meghaladta a szükséges 231-et. A mérleg nyelvét végül is nem a dezertőrök, hanem a kormányt eddig támogató kisebbségi képviselők képzeték. A Romániában élő nemzeti kisebbségek mindegyike rendelkezik egy parlamenti képviselővel (kivéve a magyarságot, akiket külön párt képvisel), ezek a honatyák egy része utolsó pillanatban lépett ki a kormánykoalícióból és állt át a másik oldalra.

A nacionalista indítvány

A bizalmatlansági indítvány önmagában egy igen rossz minőségű és kifogásolható tartalmú dokumentum volt, tele anakronisztikusan nacionalista megjegyzésekkel. Az ellenzék két kormányzati intézkedést kifogásolt: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű főtanszékének megalapítását és néhány privatizálási tervet kritizált. A balliberális szövetség nacionalista dühvel utasította el a MOGYE-n kormányrendelettel létrehozott magyar tagozatot, az egyetemi autonómia megsértéséről szónokolva. A privatizáció tekintetében is elővette a kilencvenes évekre jellemző „nem adjuk el az országunk” típusú szlogeneket. Az Ungureanu-kabinet egy rézbánya és egy földgázkitermelő üzem magánosítását tervezte, ennek margóján születtek az USL képviselőinek nyilatkozatai, amelyek szerint a hatalom külföldi érdekeknek szolgálja ki a „nemzet kincseit”.

A februárban hivatalba lépett Ungureanunak egyébként csak ilyen pitiáner dolgokat lehet felróni, hiszen rövid miniszterelnöksége alatt meglehetősen jó benyomást keltett mindenkiben. A 2009 óta húzódó válságkormányzásba belefáradt Emil Boc-ot váltó kormányfő feladata az lett volna, hogy felkészítse a Demokrata-Liberális Pártot a júniusi helyhatósági, illetve a novemberi parlamenti választásokra. Országlása azonban hirtelen véget ért, ám ahogy azt a bizalmi szavazás végén kijelentette, nem ez volt az utolsó szava a román politikában. Elemzők szerint Ungureanu egy új jobbközép politikai formáció megépítésébe kezdhet, és az eddig felhalmozott népszerűségét, amely vetekszik az ellenzék két vezérének népszerűségével, tovább kamatoztathatja.

Érkezik Ponta

Az indítvány sikere után néhány órával Traian Băsescu államfő megbeszélésre hívta az összes parlamenti alakulatot, a konzultáció végén pedig a Szociáldemokrata Pártot 2010 februárja óta irányító Victor Pontára bízta a kormányalakítást. Pontának most egy új kabinetet kell összeállítania, illetve össze kell hoznia egy parlamenti többséget is, amely majd az alkotmány szerint is hivatalba lépteti. A kormánybuktatáshoz szükséges többség ugyanis nem fordítható automatikusan át kormánytöbbséggé, épp amiatt, mert rengeteg dezertőr és független képviselő is részét képezi. Az demokrata-liberálisokkal eddig kormányzó Románia Haladásáért Nemzeti Szövetség (UNPR) vezetője péntek este már bejelentette, a politikai stabilitás érdekében ők támogatni fogják Pontát. Így tesznek valószínűleg a nemzeti kisebbség honatyái is, így az új balliberális kormánynak különösebb nehézségek nélkül kellene majd a parlament bizalmát.

Lapozzon, és tudja meg mit tartogat Románia jövője!

A mostani kormánybuktatás főszerepét, mint az már kiderült, a vándorló/dezertőr képviselők és szenátorok játszották. Az elmúlt négy éven soha nem látott módon megnőtt ezek jelentősége, maga a politikai migráció pedig óriási méreteket öltött. Mind a Boc-, mind pedig az Ungureanu-kormány többsége ezektől a morálisan megkérdőjelezhető politikusoktól függött, akik 2009-ben kiléptek az ellenzék soraiból és átpártoltak a másik oldalra. A választások közeledtével azonban megfordult a folyamat, az elmúlt hetekben a kormányzó PDL-t hagyták el tömegesen. Maga a formáció egyik elnök-helyettese, Sorin Frunzăverde is tábort váltott, belépett a Nemzeti Liberális Pártba, és magával vitt egy megyényi polgármestert is. Az elkövetkező hónapokban újra lendületet kaphat ez a folyamat, a megbukott kormánypártok tovább morzsolódhatnak.

A jövő elkezdődött

Az Ungureanu-kormány bukásával hihetetlenül bonyolulttá válik kiolvasni a román politika jövőjét. Nem lehet például tudni, hogy milyen politikai stratégiát választ az új kabinet. Kérdés, hogy az USL hogyan kíván kormányozni a novemberi parlamenti választásokig. Az egyik lehetőség, hogy kampánykormányzásba kezd, ami főként felelőtlen költekezést jelentene, és amely erősen ártana Románia gazdasági helyzetének.

Épp a napokban érkezett Bukarestbe a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, amely az országgal kötött készenléti szerződésben foglaltak betartását jött ellenőrizni. A 2009-es válság óta ez a második IMF-egyezmény, az első egy komoly hitelszerződés volt, amely lezárult ugyan, de helyét a mostani készenléti szerződés vette át. Az IMF valószínűleg nem támogatná a megszorítások felszámolását, hiszen román gazdaság csak most kezdett kilábalni katasztrofális helyzetéből. Ebben a pillanatban nem lenne bölcs költekezésbe fogni, hiszen akkor nemcsak az elmúlt évek drámai áldozatai vesznének kárba, de a jövőbeli fejlődés is reménye is eltűnne.

Ennek az USL politikusai is tudatában vannak, azonban azt is tudják mostanig folyamatosan a megszorítások ellen kampányoltak, és a kormány összes kiadáscsökkentő, egyensúlyteremtő intézkedését kritizálták. Így olyan szintű elvárást keltettek a népesség körében, amely elől kitérni csak komoly népszerűségvesztés árán lehet, ezt azonban a novemberi szavazás fényében nem engedhetik meg maguknak. A két kő közé szorulás veszélyére Ion Iliescu volt köztársasági elnök, a szocdemek nagy öregje már napokkal ezelőtt felhívta a figyelmet, szerinte a Szociálliberális Uniónak nem kellene most hatalomba lépnie, mert ez csak az új miniszterelnök, Victor Ponta és az egész szövetség erodálásához vezetne.

Nem világos az sem, mi történik a Demokrata-Liberális Párttal. A Traian Băsescu államfőhöz közel álló alakulat igen nehéz helyzetben van, támogatottsága a padlón, tagjai menekülőben, a vezetőség pedig megosztott. Amennyiben a helyhatósági választásokon komoly vereséget szenved el, a párt akár örökre eltűnhet a süllyesztőben. A köztársasági elnök mindig húzta magával a PDL-t, de erre már ő sem képes. Talán csak a leköszönő kormányfő, Mihai Răzvan Ungureanu lehelhetne új lélegzetet, de jelen pillanatban úgy tűnik, ezt egyik fél sem akarja igazán.

A helyzet magyar vonatkozásai is említésre méltóak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség is megtört nimbusszal került ki ebből a kormányzásból, most fél évre mindenképp ellenzékbe kell vonulniuk. Erre utaltak a Szövetség elnökének, Kelemen Hunornak a mai kijelentései is. A kampány szempontjából ez talán jobb is, hiszen így nem kell tovább egy erősen népszerűtlen koalíció részét képezniük. Az azonban kérdés, hogy a novemberi választások után újra kormányra kerülnek-e. Amennyiben nem, az veszélyes lehet az erdélyi magyarság számára, hiszen ahogy az a bizalmatlansági indítványból is kiderült, a román balliberálisoktól egyáltalán nem idegen a Ceausescu- és Iliescu-időszakból ismert nacionalizmus sem.

A sok ismeretlen között azonban egy dolog biztosnak látszik: egy új politikai éra felé vezető átmeneti időszak kezdődik Romániában. A Traian Băsescu nevével fémjelzett nyolc év után egy olyan periódus kezdődhet, amelyben neki már csak marginális szerep jut, talán még hivatali ideje lejárta előtt távoznia kell az elnöki székből. Ám még ha maradhat is, már nehezen állhat szembe egy népszerű és kényelmes többséggel rendelkező kormánnyal. Egy új generáció lépik előtérbe, a Victor Ponta, új és Mihai Răzvan Ungureanu, leköszönő miniszterelnök generációja. Az persze egyáltalán nem biztos, hogy ez az előbbinél jobb világ lesz, de ez már egy másik történet.

Pap Szilárd István

Felkapott hírek

Friss hírek

Idén jóval szerényebb lehet a karácsony az USA-ban

Idén sok amerikai családnak összébb kell majd húznia a nadrágszíjat az ünnepek alatt, ha Donald Trump elnök beváltja a fenyegetését, és kiveti a mintegy 300 milliárd dollárnyi kínai termékre vonatkozó büntetővámot - az új lista ugyanis magában foglalja a tech termékeket, a játékkonzolokat, a játékokat (úgy általában), a kiságyakat, a dísztárgyakat, sőt, még a Mikulás sapkákat is.

Read More »

Globális vészhelyzet alakult ki az éghajlatváltozás miatt

Világszerte vészhelyzet alakult ki a klímaváltozás miatt, és a kormányok eddigi, elégtelen vállalásai következtében az elviselhetőnél kétszer nagyobb mértékben, 3 Celsius-fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet az évszázad végéig az iparosodás előtti korszakhoz képest - figyelmeztetett hétfőn az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás