Véget ér Radicová tiszavirág életű kormányzása

Utolsó napjait rúgja az Iveta Radicová által vezetett ügyvivő kormány. Regnálásának alig több, mint másfél éve leginkább a Fico éra politikájához képesti hangulatváltással jellemezhető, gyökeres változásokat ugyanis nem tudott véghez vinni a rövid, de annál küzdelmesebb időszak alatt. A koalíció lényegi kérdésekben érdemi előrelépéseket képtelen volt megtenni; az instabil kormánytöbbséggel szemben ugyanis erős és egységes ellenzék állt, s a reformoknak mindig megvoltak a kerékkötői. Radicová mérlegen.

A 2010-es kormányváltáshoz nagy reményeket fűzött a szlovák jobboldal. A koalíció az exminiszterelnököt minden rossz okozójának bélyegezve, Robert Fico négyéves kormányzásának antitéziseként próbált fellépni. Minden tekintetben szakítani igyekeztek az „elmúltnégyév” politikájával. A várakozások beteljesítésében reménykedőknek azonban csalatkozniuk kellett, a sokszereplős koalícióban feszülő érdekellentétek ugyanis kezdetektől fogva hátráltatták, s lehetetlenné tették a sikeres kormányzást.

Instabilitás

Ha Radicová kormányzására tekintünk vissza, nem meglepő, hogy az instabilitás szó jut először eszünkbe. A kormánytöbbség ugyanis négy frakcióból, ezeket boncolgatva további csoportosulásokból állt össze. Tekintve, hogy a legerősebb összetartó erő közöttük a Fico-ellenesség volt, érthető, hogy számos szakítópróbán kellett keresztülmenni: több alkalommal is csak a miniszterelnök asszony lemondással való fenyegetése bírta egyetértésre a széthúzó álláspontokat. A koalíció végül novemberben szakadt bele a megpróbáltatásokba, s azóta ideiglenes ügyvivő feladattal bízta meg Ivan Gasparovic államfő a holnap esedékes választásokig. Vegyük tehát sorra, hogyan vonul be a tiszavirág életű kormányzás a szlovák történelembe.

A kormány egyik fő célkitűzése a politika kifehérítése volt, melynek egyik alapkövét új főügyész megválasztásával tehette volna meg. A hivatalban lévő, korrupciós ügyekkel mérgezett, Dobroslav Trnka pozícióját azonban nem volt könnyű megingatni, tekintve a közös jelölt kiválasztásában, majd annak megszavazásában is problémák akadtak. A tragikomédiából kötetnyi anyag gyűlt össze, s a végeláthatatlan eseményeket felesleges ismételgetni. A főügyész személye túl lett politizálva és a szlovák kormánykoalíció komoly szakítópróbájává vált. Fokozta a helyzetet, hogy Iveta Radicová miniszterelnöki székéről mondott volna le Trnka ismételt megválasztása esetén.

Erre nem került sor, azonban az új főügyészt sem sikerült elegánsan megválasztani. Pártok, képviselők mutogattak egymásra, módosították a házszabályt, beavatkozott az alkotmánybíróság, majd Ivan Gasparovic államfő sem volt hajlandó kinevezni a többség támogatását végül elnyerő Jozef Čentéšt. A korrupció visszaszorításának jelmondatát pedig a Gorilla akták nyilvánosságra kerülése csendesítette el véglegesen, amiben több kormánypárti politikusnak is jutott hely.

Szlovák-magyar

A 2010-es választások keserédes eredményt hozott a Szlovákiában élő magyar közösség számára is. Kikerült a hatalomból ugyanis a Smer-SNS kettős, mely egyik utolsó lépéseként nyelvtörvényen túlmenően még nyakába borította az állampolgársági ellentörvényt is, amitől a mai napig nem sikerült megszabadulni. Emellett a magyar érdekek képviseletében is változás történt, hiszen az eddig domináns MKP kiesett a parlamentből, ehelyett a kétnyelvű, megbékélést előtérbe helyező Híd-Mostnak sikerült elérnie a bejutáshoz szükséges 5 %-ot. Így a Bugár Béla által vezetett alakulatnak kellett a hátára vennie a magyar ügyet.

Sikerük fontos fokmérője és bizonyítéka lehetett volna a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása. A parlamenti pártok azonban nagyon nehezen jutottak kompromisszumra a nyelvhasználat jövőbeni szabályozását illetően. A nyelvhasználati törvény legnagyobb tétje az volt, hogy a jelenlegi 20%-os kisebbségi nyelvhasználati küszöbön vajon hajlandó-e enyhíteni a szlovák törvényhozás. A nyelvhasználati küszöb 20%-ról 15%-ra módosult. (Ez az arány kompromisszum volt a többek között Chmel által is kívánatosnak tartott 10% és az ellenzéki 18%-os javaslat között.) A kis arányú csökkentést a szlovákiai magyarság akár gesztusként is értelmezhetné, a szabályozás leghamarabb azonban csak 2021-től léphet életbe. A törvény értelmében ugyanis szükséges, hogy két egymás utáni népszámláláson is elérje a kisebbség számaránya a lakosság 15%-át – írtuk tavaly májusban.

A szlovákiai magyarság életében másik húsbavágó kérdés a Fico-kormány egyik hagyatéka, a kettős állampolgársági ellentörvény volt: szlovák válasz a Magyarország által életbe léptetett egyszerűsített honosításra. Radicová ebben a tekintetben is rendkívül elkötelezett volt megválasztásakor, s kormányzati prioritásként tekintettek a szlovák törvény eltörlésére. Jött azonban Igor Matovic önállósodása, továbbá a koalíción belüli egyet-nem-értés, így a mai napig egyre többen veszítik el szlovák állampolgárságukat csak azért, mert felvették a magyart. A kompromisszum kialakítása a Híd-Most nagy lehetősége lehetett volna kormányképességük, elképzeléseik hitelességének bizonyítására. A lehetőséget azonban nem sikerült megragadni, a törvény érvényben maradt, az a szlovák állampolgárságukat elvesztő magyaroknak így csak annyit tudtak javasolni, hogy forduljanak bírósághoz, és alapvető alkotmányos jogukat pereskedéssel próbálják meg visszaszerezni.

A szlovák-magyar viszonyban tehát leginkább attitüdbeli változást hozott Radicová-kormánya, a remények szertefoszlották azonban a „nesze semmi fogd meg jól” döntések és az érdekellentétekből származó tehetetlenség.

Pont az i-re?

A Radicová-kormány bukását végül az euró-mentőcsomaggal egybekötött bizalmi szavazás eredményezte. A főügyészválasztás során sikerrel alkalmazott taktika, a miniszterelnök asszony lemondásának kilátásba helyezése ezúttal elhibázott lépés volt. Az ingatag lábakon álló koalíció esetében rendkívül veszélyesnek számít a szükséges kompromisszum nélkül erőből átvinni egy javaslatot, bízva abban, hogy a koalíciós partnereknek is fontosabb a kormány egysége. Az eredmény azt mutatja ez sem volt képes egyben tartani a koalíciót, mely így képtelen volt bizonyítani kormányképességét.

Az elmúlt majd két év rendkívül sokat ártott a szlovák jobboldalnak, jelentősen átrendezte az erőviszonyokat. Ennek köszönhetően izgalmakkal teli hónapok várnak Szlovákiára. A kérdés csak az, hogy ebből az időszakból hogyan sikerül kikerülni, milyen kormánnyal, milyen ellenzékkel, milyen magyar képviselettel…

Medgyesi Ádám

Felkapott hírek

Friss hírek

Kormányzásra készül Matteo Salvini

Az olasz Liga vezetője, Matteo Salvini kormányzásra való készülésre szólította fel a jobboldali erőket vasárnap egy Rómában megrendezett párttalálkozón, amelyen egyúttal azt hangoztatta, hogy a nemzetek polgárainak érdekvédelme fontosabb az őket "pofozó" Európai Uniónál.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás