_

Valóban kevés az ember két magyar párt számára?

A cseh konzervatív lap, a Lidové Noviny közép-európai problémákkal foglalkozó szerzője, Luboš Palata szerint a választások előtt álló Szlovákiában „túl kevés magyar jut a két magyar pártra”. A népszámlálási adatok ismeretében mindenki hasonló okokkal indolkolja a magyarság fogyását.

Melyek a puszta tények?

2012. február 28-án a Szlovák Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta a tavalyi népszámlálási eredményeket. Ebből kiderült, hogy a szlovák lakosság száma lassan ugyan, de növekszik: 2011. május 21-én az adatok szerint 5 397 036 állandó lakosa volt az országnak, mely 0,33%-kal magasabb a tíz évvel korábbi adatokhoz képest.

Ez a növekedési arány azonban a II. világháború után a legalacsonyabb Szlovákiában. A népszámlálási adatokból kiderül, hogy északi szomszédunknál nő a diplomások száma (tíz év alatt 7,8%-ról 13,8%-ra), egyre többen laknak városban és a társadalom tagjainak az előző népszámláláshoz képest javultak számítástechnikai ismeretei (a lakosság 53,8 %-a ért az internethez és majdnem fele ért a szövegszerkesztéshez is). Viszont a szlovák társadalom is öregedik és vannak más negatív tendenciák is a lakosság lélekszámát illetően.

A népszámlálási adatok szerint a szlovákiai magyarság száma drasztikusan, több mint hatvanezer fővel csökkent. Az önálló Szlovákia fennállása óta ez a legnagyobb mértékű csökkenés a magukat magyarnak vallók között. A szlovákiai magyarság lélekszáma tavaly pontosan 62 061 fővel volt kevesebb, mint tíz évvel korábban, így a felvidéki magyarság száma 458 467-re apadt. Nem csak a magyar nemzetiségűek, hanem a magukat magyar anyanyelvűnek tartó személyek száma is csökkent: 2011-ben a lakosság 9,4%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Ez az arány 10 évvel ezelőtt 10,7% volt.

..akik elégedettek

Bár a népszámlálási adatok a magyarság tekintetében komoly aggodalomra adnak okot, más nemzetiségek esetében pozitív tendencia figyelhető meg. A tíz évvel korábbi népszámláláshoz képest ugyanis 2011-ben 9 281 fővel növekedett a szlovákiai ruszinok száma, akik így Szlovákia negyedik legnépesebb kisebbségévé nőtték ki magukat (a magyar, a roma és a cseh nemzetiségek után). Ennek értelmében a Rusinská oborda párt egyértelműen pozitívan értékeli a népszámlálás végeredményét. Az adatokat ismerve látható, hogy a ruszin közösségen kívül nőtt a Szlovákiában élő lengyel, horvát, szerb, orosz és zsidó etnikumok lélekszáma is.

Melyek lehetnek a fogyás okai?

A magyarok lélekszámának csökkenése mögött mind a magyar pártok, mind a szakértők nagyjából ugyanazokat az okokat látják. A Magyar Koalíció Pártja a népszámlálási adatokat „egyenesen sokkolónak” nevezte. A párt elnöke, Berényi József szerint azonban az okok között nem csak az asszimiláció említhető meg. Bár ez is jelentősen befolyásolja a kérdést, véleménye szerint a kormány felkészületlensége a népszámlálásra szintén okot adott arra, hogy a megkérdezett állampolgárok ne vállalják nemzetiségüket. A népszámlálás során ugyanis a kérdőíven szereplő vonalkód miatt sokan gondolták úgy, hogy az adatszolgáltatás nem névtelen, így tartottak attól, hogy nemzetiségüket nyíltan fel merjék vállalni. Ugyanígy a Híd pártja közleményében is súlyos okként szerepel a népszámlálás körüli mizéria, mely szerintük is hozzájárult ahhoz, hogy az emberek nem vállalták nemzetiségüket. Az MKP szerint további ok, hogy Dél-Szlovákia “krízisrégióvá” alakult, ami miatt sokan hagyják el a térséget jobb munkalehetőségeket keresve. Berényi szerint, ha ez a tendencia tovább folytatódik, a szlovákiai magyarság 50-70 év múlva eltűnik. Az MKP somorjai kampányrendezvényén mécsesgyújtással hítvák fel a figyelmet a felvidéki magyarság csökkenésére. A kampányrendezvény résztvevői a somorjai kultúrház előtt több száz mécsesből rakták ki a 61 062-es számot, mellyel szimbolizálták a népszámlálás szomorú eredményét.

A Bugár Béla vezette Híd-Most szerint mindenképp elgondolkodtató, hogy 380 ezer ember nem jelölte meg nemzetiségét. A népszámlálási adatok tükrében a párt hivatalos közleményében gyors számítást végzett: ha a nemzetiségét nem feltüntető 380 ezer ember kilnc százaléka magyar nemzetiségű, az már a csökkenés számának felét teszi ki. A párt azt is megjegyzi, hogy a romák hivatalos adatairól sem kapunk egyértelmű képet, hiszen a népszámlálási eredményhez képest a szakértők szerint jóval többre tehető a roma kisebbség száma, akikről nem derül ki, hogy a népszámláláskor minek vallották magukat – szlováknak, magyarnak vagy épp ők is megtagadták a válaszadást.

Gyurgyík László szociológus, aki korábban hatvan ezres fogyást jósolt, három fő tényezőt jelölt meg, melyek az általa sem várt csökkenést előidézték. Okként tünteti fel az európai társadalomra, így a szlovákiai magyarságra is jellemző elöregedést, melyet a számok is alátámasztanak: tíz év alatt a születésekhez képest 22 ezerrel magasabb volt az elhalálozások száma. A szakember szintén megemlíti a déli régiók elmaradottságát, ami miatt nagyon sokan költöznek külföldre. Harmadik okként Gyurgyík is az asszimilációt jelölte meg.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, mint ahogy a Híd is tette, felhívja a figyelmet arra, hogy míg a 2001-es népszámláláson a lakosság 1, az 1991-es népszámláláson a lakosság 0,2 százaléka nem válaszolta meg a nemzetisége iránt érdeklődő kérdést, addig ez az arány 2011-ben 7,1 százalékra ugrott. A szlovákiai magyar ernyőszervezet szerint rossz a közhangulat az országban. Komolyabb felmérések hiányában azonban csak találgatni lehet arról, vajon miért nem válaszolják meg az emberek a nemzetiségükre vonatkozó kérdést.

Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint szintén a rossz közhangulat áll a népszámlálási eredmények hátterében, ami köszönhető többek között a kisebbségeket rosszul érintő törvényhozásnak és a mindennapokban kialakult helytelen gyakorlatnak is. A helyettes államtitkár szerint szintén nem elhanyagolható, hogy a szlovákiai lakosság 7%-a nem árulta el nemzetiségét, ami a magyarság számával kapcsolatban kis optimizmusra adhat okot. A Duna Tv Közbeszéd című műsorában Répás kitért arra is, hogy az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának február végi ülésén Gaudi-Nagy Tamás javaslatára ötven millió forintot különítettek el a Kárpát-medencei jogsegély szolgálat létrehozására, melynek egyik célja lesz annak vizsgálata, a határon túli magyar közösségek hogy válhatnak gyarapodó, gazadságilag és jogilag is fejlődő közöségekké. “Különböző cselekvési irányokat dolgozunk ki, s keressük a változásra képes cselekvési terveket. Erdély példája igazolta, hogy amikor kapcsolat van a két ország között, akkor az ott élő magyarok sorsa is sokkal jobb. A be nem vallott nemzetiségűek magas száma sajnos arra enged következtetni, hogy hatalmas nyomás alatt van a magyar társadalom Felvidéken. Ezen az eseten a kormányok közötti kapcsolatok tudnának segíteni.” – mondta Répás.

Mi lehet a megoldás?

A Magyar Koalíció Pártja szerint a kisebbségi jogok szélesebb körben való gyakorlásának biztosítása lenne az egyik megoldás a kérdésre. A Híd a megoldások keresésében pragmatikusabb: a magyar iskolák szlovák nyelv oktatásának megreformálását tűzte ki célul. Bugárék szerint ugyanis egyre több magyar szülő íratja gyermekét szlovák tannyelvű iskolába azzal a céllal, hogy az állam hivatalos nyelvét jobban elsajátítva később könnyebben jutnak munkához a fiatalok. A szlovák nyelv oktatásának magyar iskolákon belüli megreformálása már régóta kérdés a szlovákiai magyar oktatásügyben. A párt szerint a népszámlálási adatok világosan mutatják, hogy lépéseket kell tenni a kérdésben, hiszen a szlovákiai magyar diákoknak a mindennapi életben is használható szlovák nyelvtudásra van szükségük.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szerint a megmutatkozó negatív folyamatok lassítására, megállítására majd pedig visszafordítására kell törekedni.„A Kerekasztal arra törekedett és ezután is arra fog törekedni, hogy tíz év múlva kevésbé legyenek riasztóak a népszámlálási adatok. Egyben világosan kirajzolódjék egy élhető Dél-Szlovákia képe, ahol mindenki bátran felvállalhatja nemzetiségét és a régióból való távozást egzisztenciális okokból többé ne kelljen fontolgatnia”– áll a Kerekasztal nyilatkozatában.

A szlovákiai magyarság számának vártnál nagyobb mértékű fogyása mindenképp elgondolkodtató. Közleményében a Híd is rámutat arra, a népszámlálási eredmények országos szinten szimbolikus jellegűek: a kérdés akkor válik még érzékenyebbé, ha kiderül, melyek azok a települések, ahol a magyar ajkú lakosság aránya 15% alá került.  Ez ugyanis – amennyiben a szlovák szabályozás nem változik – súlyos következményeket járhat a kétnyelvűségre, felgyorsítva ezzel az egyébként is látványos asszimilációs folyamatot. Rudolf Chmel, a szlovák kormány emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettese szerint a legfontosabb feladat a nemzeti kisebbségek jogtudatának megerősítése. Szerinte ugyanis a szlovákiai torvények sok esetben garantálják a jogokat, ám a lakosság nagy része nem tud velük élni, mivel nem ismeri azokat. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szerint azonban a nemzetiségi kérdések kapcsán megkötött politikai alkuk csak azt bizonyítják, Szlovákiában ma jelentős értékrendszerbeli elcsúszás tapasztalható az emberi és kisebbségi jogok tekintetében, a kérdés már csak az: ki ezért a felelős. A szemmel látható asszimilációs politikával szemben minden, magát magyar nemzetiségűnek tartó szlovák állampolgárnak fel kell venni a harcot és politikai céloktól mentes összefogásra van szükség. A felvidéki magyarság csak így tud életben maradni.

Kitekintő összeállítás

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás