Kizsákmányolják a Vajdaságot?

Vajdaság már nem az ország gazdasági húzóereje, amint azt sokan a régi szópaneleket ismételgetve minden alapot nélkülözve ma is gyakran hangoztatják, hanem Szerbia fejletlen régióinak egyike. Erre a helyi fül számára szokatlanul hangzó, statisztikai adatokkal alátámasztható sokkoló tényre hívta föl a szerbiai közvélemény figyelmét tavaly februárban az újvidéki székhelyű Vajdasági Klub, a figyelemfelhívás azonban, amint azt a klub elnöke, Đorđe Subotić lapunknak nyilatkozva elmondta, gyakorlatilag visszhangtalan maradt: a politikusok, szavai szerint, válaszra sem méltatták a fölvetéseiket.

A civil szervezet hétfőn újból a nyilvánosság elé lépett „a Vajdaság kizsákmányolásának a beszüntetésére” fölszólító követeléseivel. A Bojan Pajtić tartományi kormányfőnek címzett nyílt levélben ismételten elhangzik a megdöbbentő adat, miszerint a Köztársasági Statisztikai Hivatal 2010 novemberében közzétett adatai szerint 2009-ben a tartomány bruttó társadalmi terméke (GDP) 4,8 százalékkal volt kisebb a köztársasági átlagnál, és 84,2 százalékkal a fővárosinál. Ez pedig gyakorlatilag azt jelenti a regionális fejlesztési törvény rendelkezése szerint, hogy a tartományt Szerbia fejletlen régiói közé kell sorolni, mint minden olyan régiót, amelynek a GDP-je kisebb a köztársasági átlagnál.

Észrevétlen történelmi fordulatot éltünk tehát át 2009-ben, Vajdaság 1918, majd 1990 óta tartó folyamatos gazdasági leszakadásának a történelmi fordulatát, ami után már senki sem emlegetheti úgy Vajdaságot, mint az ország gazdasági fejlődésének a húzóerejét, hacsak nem abban az értelemben beszél erről, mint Đorđe Subotić, aki szerint „nem teremthet Vajdaság annyit, amennyi Szerbia ne volna képes elkacsmarni tőle”.

„Vajdaságnak azért nem lehet saját statisztikai hivatala, mert akkor a most ismert adatoknál is lehangolóbb tényekre derülne fény, ami a tartomány folyamatos gazdasági leszakadását illeti” – mondta lapunknak nyilatkozva Đorđe Subotić, a Vajdasági Klub civil szervezet elnöke. A tartomány1990-től újból lendületet vett gazdasági visszaesését és leszegényedését azonban a Köztársasági Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is alátámasztják. A Vajdasági Klub ezekre a hivatalos adatokra hivatkozva követeli, hogy sürgősen véget kell vetni ennek a folyamatnak, aminek a hátteréről Subotić úgy nyilatkozott, hogy „Szerbia háborús zsákmányként tekint Vajdaságra”.

Dragomir Jankov e téma szakértője. Az általa készített összeállításából közlünk a következőkben néhány elgondolkodtató részletet.

A Hivatalos Közlönyben megjelentek szerint 2003-ban Újvidék összesen 14 332 millió dinár adót fizetett be az államkasszába, ebből mindössze 702 millió került vissza a városhoz felhasználásra, vagyis csupán 6,2 százalék. Szabadkán ugyanebben az időszakban 4030 millió dinár adót szedtek be, a városhoz ebből 153 millió jutott vissza, csupán 3,8 százalék. Lássuk, most két hasonló méretű szerbiai város adatait! 2003-ban az állam adóbevétele Nišben 6032 millió dinár volt, ebből 639 millió került vissza városhoz, azaz 10,6 százalék. A kragujevaci adóbevétel ugyanekkor 2136 millió dinárt tett ki, ebből 555 millió, azaz 26 százalék került vissza.

A pénzintézetek tekintetében is hasonlóak az aránytalanságok : 2001 és 2005 között a vajdasági bankok aktívuma mindössze 20 százalékkal növekedett, miközben Szerbia központi részéből való bankoké 300 százalékkal. A Szerbia központi részén tevékenykedő vajdasági bankok részvétele ugyanebben az időszakban megfeleződött, 30 százalékról 14 százalékra esett vissza, miközben a Vajdaságban tevékenykedő szerbiai pénzintézeteké 70 százalékról 85 százalékra emelkedett.

2009-ben az egyik legfontosabb mutatószám, Vajdaság GDP-je 4,8 százalékkal volt kisebb a köztársasági átlagnál, 7 százalékkal maradt alul Szerbia központi részének GDP- jétől, és 84,2 százalékkal a főváros GDP-jétől.

Ezek az adatok valóban elgondolkodtatók, főként ha egybevetjük a KSH legújabb adataival, melyek szerint a tavalyi év első 11 hónapjában a szerbiai régiók közül Vajdaság valósította meg a legnagyobb kivitelt. A szerbiai export 37,2 százaléka a tartományból származott, ugyanakkor a főváros 23,2 százalékban vett részt a kivitelben, a behozatal legnagyobb része viszont, 45,8 százalék, Belgrádba irányult, míg Vajdaságba csak 29,9 százalék, azzal együtt, hogy a NIS-en keresztül az oroszországi energiabehozatal nagy részét tartományi importként számolják el.

Azt is gyakran emlegetik, hogy az eddig Szerbiába vonzott külföldi beruházás 45 százaléka Vajdaságba érkezett. Mégis akkor hogyan lehet, hogy az ország legexportképesebb és a beruházók részéről leginkább közkedvelt régió ilyen rohamos ütemben szakad le az ország többi részétől, mindenekelőtt a fővárostól?

Kitekintő / Sáfrány Attila - Magyar Szó

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás