Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek

A székelység (a csángókkal együtt) a magyarsag legkeletibb része. A honfoglalástol kezdve mint katonaréteg kiváltságokat élvezett es egyfajta kisnemesi es szabadparaszti közösséget alkotott. Ez a székely öntudatot nagyon megerősítette és ez ami mind a mai napig is jellemző rájuk. A határontúli magyarság közül ők követelik leghangosabban az önrendelkezést.


A cél

Gyergyóditróban 2006. június 18-án  megtartott Székely Nemzetgyűlés 12 pontban foglalta össze a székely nep vágyát az önrendelkezésre. Ez a nap a székely önrendelkezési mozgalom születésnapja. Azóta a kb. 700000-es székelyseg  önrendelkezési  mozgalma  állandó témája az erdélyi magyar, magyar es román közéletnek. A gátja ennek a törekvésnek a román nép félelme, hogy ez Erdély elvesztéséhez és a román állam felbomlásához vezet. Kivülről ők bennünket egységesnek és következetesnek tartanak.

A Romănia Liberă ,”Vita a székely autonómiáról” november 21-i cikkében, úgy fogalmazza meg hogy az Erdélyi Magyar Néppárt(Tőkés László), az RMDSZ( Kelemen Hunor) valamint Magyar Polgári Párt( Szász Jenő) a székely autonómia tekintetében egységes álláspontot képvisel. A Kovászna Megyei Tanács határozata arról , hogy jövő év március 21-én népszavazást tartanak autonómiárol ( az egységes Székelyföldről valamint a románok lakta Bodzavidék idetartozásáról) ebbe a folyamatba illeszkedik be.

Az erdélyi magyar pártok hozzáállása

Az Erdélyi Magyar Néppárt

Mindhárom magyar párt támogatja a Székely autonómiát valamint a népszavazást.A különbség köztük  inkább a hozzáállásban van. Az Erdélyi Magyar Néppárt Tőkes László vezetésével a radikálisabb módszer hive. Az Erdélyi Magyar Néppárt szerint  az erdélyi magyarság 1918 óta tért veszít.

A kis lépések politikája szerintuk semmilyen erdélyi magyarság számára fontos területen nem hozott lényeges eredményt (iskola, autonómia). Ezért teljes mellszélleséggel támogatják a  Kovászna Megyei Tanács határozatát. Ugyanakkor Tőkés László reagált a Kovászna megyei alprefektus Ionaşcu felszólítására , hogy Kovászna Megyei Tanács vonja vissza a népszavazás kiírását. A bekecs.ro hírportál november 21-i számában Tőkés György Ervin prefektustól határozottságot várt .

Az MPP

Az MPP hozzáállása hasonló az Erdélyi Magyar Néppárthoz azzal a különbséggel, hogy Szász Jenő a radikális szavazók körében a december 1-i koccintás óta ( Erdély Romániához való csatolásának napja) hiteltellenné vált. Szász Jenő üdvözölte a Kovászna Megyei Tanács határozatát es Marosvásárhelyt javasolta a jövendő Székelyföld központjának. A Krónika november 10-i cikkében Szász Jenő javasolta még azt is hogy kérdezzék meg Maros megye lakosait ki akar Székelyföld része lenni. Akik nemmel szavaznak azok szerinte „kiírják magukat a Székelyföldből”.

Az RMDSZ 

Az RMDSZ szintén támogatja de rövid távon nem látja megvalosithatónak. Jelenleg az RMDSZ többfrontos harcot vív a megmaradásért ezért sok tekintetben radikalizálodott. Ennek tudható be a választási év előtt radikálisabb lépések felkarolása. A Kovászna Megyei Tanács határozata is ebbe illeszkedik be.Tamás Sándor a Megyei tanács elnöke az erdély ma nov. 21-i számában elutasította Ionascu visszavonási kérelmét. 

” A népszavazástól nem kell félni, az emberek véleményét, akaratát megismerni, azt gondolom, mindannyiunk számára fontos. Nem Kovászna megye volt az első, már legalább hat-hét megye kezdeményezett ilyen népszavazást, Konstanca megyében meg is szervezték. Semmi kivetnivalót nem találok abban, hogy megkérdezik az embereket, milyen régióhoz, megyéhez akarnak tartozni. A lényeg: az érvényes jogszabályoknak megfelelően írják ki.” – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-s elnök.

A román pártok pártállástól függetlenül elutasítjak az autonómiát és a népszavazást is . Kérdéses így, hogy van-e reális lehetőség a cél elérésére is. A népszavazás is csak abban az esetben ér valamit, ha erő is áll mögötte. Vajon van-e ilyen erő?

A történelmi előzmények

A székely autonómia ,és ezt Romănia Liberă ujság ” Vita a székely autonómiaról” november. 21-i cikkében meg is írta,1867-ben a magyar állam által lett megszüntetve. A székelyseg 1918-ban jobb híján ujra vissza próbált térni az autonómiához. Legközelebb hozzá a sztálinizmus alatt volt amikor Sztálin elvtars legendás mondata ” tetszik az új román alkotmány de a magyar autonómia hiányzik belőle” a Maros Magyar Autonóm tartomány megjelenéséhez vezetett 1952 szeptember 21-én. Ceasescu hatalomra jutása után 1968-ban az új területi átszervezés pont azért jött létre , hogy ez megszünjön. A székelység ma három megyeben a magyar többségü Hargita(Csík szék es Udvarhely), Kovászna(Háromszék) megyében  illetve a 40%-os magyarsággal rendelkező  Maros( Maros szék) megyében él.

Szlafkai Loránd

Felkapott hírek

Friss hírek

Uniós költségvetés: kialakultak a frontvonalak

Diplomáciai források szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek reggel mutathatja be az uniós tagállamok vezetőinek az új javaslatot, amely az éjszakába nyúló kétoldalú megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontok alapján készülhet. Egyelőre nem látni, hogyan tömik be fel a britek kilépése miatt keletkezett költségvetési lyukat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás