Marosvásárhely: Amiről a magyarok hallgatnak

Kisebbek a magyar felvételizők jegyei, a magyar oktatók kevesebbet publikálnak, és a tanárhiány is azért alakult ki – az egyetem vezetése szerint –, mert nincs elég, sikeresen pályázó kisebbségi jelölt.

Június óta tart a huzavona a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar intézeteinek létrehozása körül: az új felsőoktatási törvény értelmében önálló szervezeti egység illetné meg a kisebbségi oktatókat és hallgatókat.

Az egyetemi szenátus azonban elzárkózik

ettől, a testület által előterjesztett Charta nem teszi lehetővé az új – magyar – intézetek létrehozását. A szenátus döntése ellen tiltakozott Nagy Örs rektorhelyettes és a magyar oktatók és hallgatók is. Az érdekképviseleti ügyben megszólalt a Bolyai Kezdeményező Bizottság, a Romániai Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület.

A nyár folyamán a marosvásárhelyi várban volt támogató rendezvény, majd utcai demonstrációt is szerveztek a tiltakozók, végül az új tanév megnyitóját külön szervezték a magyar hallgatók és oktatók. Az ügy mögé fölsorakoztak a romániai magyar pártok (RMDSZ, EMNP, valamint az MPP) tagjai, és október 6-án közösen demonstráltak a MOGYE bejáratánál a magyar intézetek létrehozásáért.

Ugyanezen a napon átiratot küldött az oktatási minisztérium a MOGYE vezetésének, amelyben a magyar intézetek létrehozásának kötelezettségére figyelmeztették a szenátust. Néhány nappal később Constantin Copotoiu rektor nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek, a magyar nyelvű sajtó azonban csak a nyilatkozat rövidített verzióját hozta le: eszerint az egyetemvezető

megelőlegezte a szenátus újabb elutasító határozatát.

Copotoiu az interjú elején az egyetemi autonómia elvére és az ország alkotmányára hivatkozva érvel úgy, hogy a magyar intézetek létrehozása – a korábbi szenátusi döntés ellenére – nem jogszerű. A rektor etikailag, „deontológiailag” és a „jóérzés” szempontjából is problémásnak nevezi a magyar oktatók és hallgatók külön tanévnyitóját.

Azt is kétségbe vonja – félig praktikus, félig elvi alapon –, hogy a teljes magyar nyelvű képzés (tehát az előadások mellett a magyar nyelvű gyakorlati órák meghirdetése) elfogadható lenne. A magyar képzés jelenével kapcsolatban azonban a következő – a magyar nyelvű sajtóban nem ismertetett –

szakmai kritikákat fogalmazza meg:

1. Az intézetalapítás egyik oka a tanárhiány. A magyar érdekképviselet tiltakozott is azért, mert a tavalyi tanévben 9 nyugdíjas korú oktatót küldtek nyugállományba az új törvény előírásainak megfelelően.

Az idén azonban 6 magyar oktatói állást is meghirdetett az egyetem, de ezeket nem sikerült betölteni. (Nem jelentkezett elég jelölt, azok közül pedig, akik megpályázták az állásokat, többen nem feleltek meg a kiírás feltételeinek).

2. A rektor álláspontja szerint nem az egyetemen múlik a tanárhiány. A magyar hallgatók, felvételizők átlaga sokáig meghaladta a román felvételizőkét – emlékeztet Copotoiu –, néhány éve azonban láthatólag rosszabbul teljesítenek a magyar diákok. Az idei felvételin a román diákok 9,30-as átlaggal csak a fizetéses helyekre jutottak be, a magyarok azonban 9,05-ös átlaggal is államilag támogatott képzésre nyertek felvételt.

Nem tudni, hogy mi van a magyar diákok romló teljesítménye mögött, de tény, hogy az idei érettségi felemás képet mutatott: néhány, „tradicionálisan” központosított magyar iskolában jobb volt az országos átlagnál a teljesítmény, máshol – a hátrányos régiókban – azonban alulteljesítettek a kisebbségi végzősök.

3. Végül a MOGYE rektora szerint a magyar oktatók tudományos teljesítménye is rosszabb a románokénál: a tudományos publikációk húsz százalékát jegyzik csak kisebbségi tanárok.

A politikai érvekre már megszülettek a politikai válaszok az erdélyi magyar kisebbségi érdekvédelem részéről, a szakmai érvekre azonban még nincs szakmai válasz. Veres Valér, a miniszterelnök-helyettesi hivatal felsőoktatási tanácsadója, szociológus arra figyelmeztet, ha a tanügyminisztérium nem ellenjegyzi a kisebbségi jogokat sértő Chartát, akkor a MOGYE működése lehetetlenülhet el.

A taktika talán sikeres lesz, de nem ad választ arra a kérdésre, mitől teljesítenek rosszabbul a magyar hallgatók és oktatók, és hogyan válhatnának versenyképesebbé – zárul a Manna.ro cikke.

Kitekintő / Manna.ro

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás