A választójognak a nemzetegyesítést kellene szolgálnia

A Political Capital és a BCE-KIK rendezésében október 5-én került sor a Választási Válaszút című konferenciára, melynek egyik paneljében a külhoni magyarok szavazati jogát vitatta meg Halász Iván (BCE), Hegedűs Dániel (ELTE-TáTK) és Király Zsolt (Szlovákiai Magyarok Kerekasztala). A beszélgetés tömören összefoglalta a kérdés kapcsán felmerülő leggyakoribb aggályokat, elhessegette az alaptalan félelmeket és Király Zsolt részvételének köszönhetően megismerhettük a határon túli magyarság félelmeit és elvárásait is.

Felvezető előadásában Halász Iván (BCE) leszögezte: a külföldön élő állampolgárok választójoga teljesen eurokonfom, sőt, a többségi modellhez alkalmazkodik, az államok többsége ugyanis nem köti lakhelyhez a választójogot, csak állampolgársághoz. A bevezetendő rendszer tehát legitim (Halász szerint az egyetlen probléma vele, hogy „visszafelé nem szokás kiterjeszteni a választójogot”, vagyis általában kezdettől fogva szavazhatnak a külföldön élő állampolgárok).

Ennek ellenére Halász nemzetpolitikai szempontból nem tartja helyesnek a jogkiterjesztést, azért, mert megbonthatja a jelenlegi (nagyon törékeny) nemzetpolitikai konszenzust, illetve azért, mert nincsenek felmérve azok a buktatók, amelyeket a külföldön szavazók magyarországi politikai életébe való bekerülése rejt(het). Ráadásul a jogkiterjesztést nem előzte meg semmilyen vita, amit szintén problémásnak tart. Azt is megemlítette: a határon túli magyar közösségek részéről az állampolgárság iránt volt, a szavazati jog iránt azonban nem volt igény.

Ugyanakkor nem tartja relevánsnak azt az ellenérvet, hogy „Ne szavazzon az, aki nem tájékozott, vagy aki nem viseli a közterheket”, mert az infokommunikáció mai szintjén az előbbi nem lehet probléma, aki pedig magyar állampolgár, az bármikor letelepedhet Magyarországon, miért ne lehetne hát joga befolyásolni potenciális hazájának helyzetét? Véleménye szerint „nem túl alkotmányos”, ha kétféle szavazati jog van, azonban ebben az esetben ez lenne az igazságosabb megoldás.Mindemellett kitért arra is, hogy a külföldön élő állampolgárok szavazásának gyakorlati megvalósítása sem lesz egyszerű, és számos biztonsági kihívással is szembesülhetünk.

Hozzászólásában Hegedűs Dániel (ELTE-TáTK) elmondta: csak becslések vannak arról, hányan élnek majd szavazati jogukkal, az attitűdből (szimbolikus jelentősége van az állampolgárságnak) azonban arra lehet következtetni, hogy nem várható tömeges részvétel a magyarországi választásokon, személy szerint maximum félmillióra becsüli ezt a számot. Irreális tehát az a félelem, hogy a határon túli magyarok döntik majd el a választásokat. Ezt támasztja alá az is, hogy a külhoni magyar társadalmak politikailag sokkal tagoltabbak: szerinte például Erdélyben sok fiatal a Jobbikra fog szavazni, és a liberális szegmens is jóval szélesebb, így LMP és MSZP támogatók is kerülnek majd ki a határon túlról. A nyugati diaszpóra kapcsán alacsony választási aktivitást prognosztizál.

Hegedűs szerint az is valószínűsíti a várhatóan alacsony választási hajlandóságot, hogy a külföldi kampány egyrészt igen költséges lesz, másrészt jogi problémákat vethet fel (hogyan kampányoljunk egy idegen országban?). A mobilizálási törekvés hatékonysága tehát várhatóan alacsony lesz, nem beszélve arról, hogy „mértékadó határon túli magyar pártok nem fognak egyértelműen elköteleződni egy magyarországi párt mellett”, vagyis nem fognak kampányolni a magyarországi pártok mellett.

Király Zsolt (Szlovákiai Magyarok Kerekasztala) elmondta, hogy azért olyan alacsony a felvidékiek körében az állampolgárság igénylések száma, mert még mindig hatályban van a Fico-féle állampolgársági törvény, melynek értelmében elvesztik a szlovák államplgárságukat azok, akik más ország állampolgárságát kérik. Azonban Király Zsolt úgy véli, hogy ha a magyar felvételével nem veszítenék el a szlovák állampolgárságukat, a felvidéki magyarok akkor is eléggé közömbösek lennének az állampolgársággal szemben. Ennek okaként a liberális értékrendet, az előrehaladott asszimilációt említette, és kifejtette: a felvidékiek többsége érzékeli, hogy pusztán nemzeti retorikával nem lehet megoldani a határon túli magyarok problémáit, és noha a nemzettel azonosulnak, Magyarországgal már nem, ezért nem kívánnak beleszólni az ország politikájába. Hegedűshöz hasonlóan alacsony választási részvételre számít a külhoni magyarok részéről.

Király Zsolt elmondta: a határon túli magyarok részéről az egyetlen elvárás, hogy a szavazati jog megadása „valóban nemzetegyesítő legyen, ne további falakat emeljen”. Ha átszűrődik a magyarországi megosztottság, tovább polarizálódhat a helyi magyarság, ami esetleg a parlamenti képviselet elveszítésével járhat a saját országukban. Erre a felvetésre reagált Halász Iván: „A kisebbségnek veszélyesebb képviselet nélkül maradni a saját országában, mint amennyi haszna származik abból, ha képviselettel rendelkezik az anyaországban”. Király Zsolt véleménye szerint szerencsésebb lenne, ha saját képviselőket delegálhatnának a parlamentbe, így nem érné őket az a vád, hogy az ő szavazataik döntik el a választásokat.

A beszélgetés végén a közönség soraiból felmerült a kérdés: Nem oldaná-e meg jobban a külhoni magyarok képviseletét a kétkamarás parlament? Halász Iván szerint jobb megoldás lenne a kétkamarás parlament, ráadásul a politikai rendszert is kiegyensúlyozottabbá tenné. Hegedűs Dániel szerint a kétkamarás parlament új kulturális-politikai törésvonalakat nyitna, ráadásul csak szószólókon keresztül oldaná meg a képviseletet, ez pedig nem megoldás. Király Zsolt szerint a kétkamarás parlament „nem oldaná meg rosszabbul” a képviseletet, mint a jelenleg legvalószínűbb, listás szavazás módszere.

Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás