A szlovákiai magyarsággal foglalkoztak az EP-ben

Berényi Józsefet, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét hallgatta meg csütörtökön, a strasbourgi plenáris ülés margóján az Európai Parlament kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportja. A csoportot Gál Kinga néppárti képviselő asszony elnökölte.

A csoportot elnöklő Gál Kinga (Fidesz) közleményében kiemelte: az MKP elnöke “a felvidéki magyarság helyzetét és a szlovák kormányzat kisebbségekhez való hozzáállását európai kisebbségvédelmi összefüggésbe helyezve ismertette az EP-képviselőknek”. “Az ülés számos résztvevője elfogadhatatlannak tartotta az uniós polgárokkal szembeni nyelvi és állampolgárság szerinti hátrányos megkülönböztetést” – tette hozzá.

Berényi József előadásában sajnálatát fejezte ki, hogy az az európai nemzetközi intézményrendszer, amely a kilencvenes évek során a nemzeti kisebbségek védelmére épült ki, ma már nem tud hatékonyan fellépni olyan országokkal szemben, amelyek nem veszik figyelembe a kisebbségek védelmében megfogalmazott javaslatokat. Az Európai Unió által feltételül szabott koppenhágai kritériumok betartatása és a csatlakozás utáni követése ugyancsak elengedhetetlen lenne a kisebbségi közösségek számára.

Az MTI-nek nyilatkozva Berényi József hozzátette: európai szintű hatáskörbővítésre lenne szükség, különben az érintett intézmények veszítenek értékükből. “Európa nem lehet passzív” – fogalmazott.

Jelezte: a képviselők a kelet-európai népszámlálási eredmények ismeretében vissza fognak térni arra, hogy elégségesnek tartják-e a nemzeti kisebbségek számára a jelenleg rendelkezésre álló intézményi, jogi és pénzügyi hátteret az identitás megőrzéséhez.

Az MKP-elnök a közlemény szerint kiemelte, hogy “a jogi kérdések mellett a legfontosabb a kölcsönös bizalom kérdése. Bizalom egy ország saját állampolgárai, illetve a szomszédos országok és népek iránt. A bizalom hiányát ugyanis semmilyen jogi bizonyíték nem pótolhatja, az viszont szükséges a megoldás megtalálása érdekében”. Az elnök rámutatott arra is, hogy Európában egyre több helyen lépnek fel – nagyon helyesen – a kisebbségeket ért gyűlöletbeszéd ellen, legyenek azok szexuális kisebbségek vagy éppen a romák, miközben elhallgatják vagy tolerálják, ha a gyűlöletbeszéd nemzeti kisebbségekre vonatkozik. Ezen ellentmondás felszámolása érdekében európai szinten kell fellépni.

A kettős állampolgárság szlovákiai ügyét is felvető előadásra reagálva Francois Alfonsi francia zöld képviselő úgy fogalmazott, hogy az állampolgárság kérdése alapvető szabadságjog minden ember számára. A kollektív bűnösség ellen szólalt fel Bernd Posselt bajor néppárti képviselő, aki rámutatott, hogy az az állam, amely árt kisebbségeinek, tulajdonképpen saját magának árt. Emlékeztetett, hogy nem lehetnek első és másodrendű állampolgárok egy adott országban. Véleménye szerint a valóság ugyanakkor ma az, hogy a nemzeti kisebbségeket sok helyen még mindig másodrendű módon kezelik Európában.

A munkacsoport ülésén a nyelvhasználat kérdését is érintették. Ezzel kapcsolatban a finnországi svédek közgyűlésének főtitkára, Markus Österlund kiemelte: “Egy kisebbségi nyelvet beszélni és beszélni hagyni nem teherként kell, hogy megjelenjen a többségi társadalom szemszögéből, hanem mint lehetőség és kulturális érték, amely hosszú távon anyagilag is megtérül”. “Hiszen a nyelv elsősorban nem kommunikációs eszköz, hanem az identitás része” – fogalmazott.

Gál Kinga a közlemény szerint zárszavában felhívta a munkacsoport tagjait és az őshonos kisebbségi szervezetek képviselőt: készítsenek egy közös akciótervet annak érdekében, hogy változtassanak az Európai Unió magatartásán az őshonos kisebbségek irányában.

Felvidék.ma

Felkapott hírek

Friss hírek

A szerb ellenzéki pártok a választás tömeges bojkottjára készülnek

Sorra jelentik be a szerbiai ellenzéki pártok, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerintük elnyomó és kirekesztő politikája elleni tiltakozásul nem kívánnak részt venni a tavaszi parlamenti választáson. Így két kérdés vetődik fel: képesek lesznek-e ezek a pártok a következő fél évben is kitartani jelenlegi elhatározásuk mellett, és ha igen, milyen lesz a csak kormánypárti politikusokból álló szerbiai törvényhozás a következő négy évben?

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás