“Rossz döntés, hogy szavazati joggal is jár a kettős állampolgárság”

Szombaton ülésezett a Fidesz elnöksége

A választójogi és az igazságszolgáltatási reformról tanácskozik a hét végén a magyar kormánypárt vezérkara. Az már szinte biztos, hogy Magyarországon a következő parlament 200 fős lesz, változatlanul vegyes, valószínűleg egyfordulós választási rendszerrel.

Komolyan átgondolandó kérdés a Fidesz számára a határon túli magyar állampolgárok szavazati joga. Ugyanis az uniós jogot, a mandátumegyenlőség elvét is sértené, ha a határon túl élő magyar állampolgárok választójogának értéke kevesebb lenne, mint a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezőknek. A fideszesek mostani verziója szerint szavazati joguk lesz, de nem egyéni jelöltekre, hanem csak listákra szavazhatnának a határon túli magyar állampolgárok.

A Kitekintő választójogi vitaindítóját alább olvashatja. Mondja el véleményét Ön is!

Nem ért egyet a határon túli magyarok szavazati jogával Markó

Rossz döntésnek tartom, hogy szavazati jog is jár a kettős állampolgársággal a külhoni magyarok számára. Ha ezzel letudjuk állampolgári kötelezettségeinket, és csinálunk az RMDSZ mellé egy új pártot, akkor félő, hogy a jövőben nem lesz parlamenti képviseletünk – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes Marosfőn.

Erdélyi múlt, erdélyi jövő címmel tartott előadást Markó Béla miniszterelnök -helyettes szombaton délelőtt, a 8. EU táborban, Marosfőn. Az RMDSZ volt elnöke egyfajta magyarázkodással kezdte beszédét, arról, hogy miért van ma még mindig kormányon az RMDSZ. „Nem árt szembesíteni magunkat azzal, amit egy évvel ezelőtt gondoltunk, mondtunk szintén a marosfői táborban” – mondta bevezetőjében Markó Béla, utalva arra, hogy akkor más közérzettel ültek itt és beszélgettek az RMDSZ politikusai, mert közvetlenül a megszorító intézkedésekkel kapcsolatos kormányzati döntések után vettek részt a tavalyi fórumon. Markó felidézte, hogy a népszerűtlen döntések miatt sokan megkérdőjelezték és bírálták az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, és egyáltalán a szövetség szerepét, helyét a romániai érdekképviselet terén. „Ezért mindennapi dilemma volt az RMDSZ számára, hogy ilyen körülmények között szabad-e kormányon maradnia” – mondta Markó, majd hozzátette: „A viszonylag idejében meghozott megszorító intézkedések miatt tartunk ma ott, hogy nem kell egy a görögországihoz hasonló helyzettel szembe nézni Romániában is.”

Markó Béla jó döntésnek tartja az RMDSZ-nek a közigazgatási átszervezés elhalasztásával kapcsolatos lépését is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Traian Basescu államfő legutóbbi javaslata, miszerint az óriás megyék árnyékában önálló megye legyen Hargita és Kovászna, szintén elfogadhatatlan, ám ennek a javaslatnak van egy pozitív üzenete is: „Benne van, hogy a Székelyföldet másként kell kezelni, mint az ország többi régióját, de szerintem egész Erdélyt külön kell kezelni. A fő szempont pedig az etnikai kérdés kell legyen, hiszen elsőrendű, hogy pl. az egyes megyéket érintő döntésekben milyen mértékben vannak jelen a magyarok, a nyelvhasználatot hogyan szabályozzuk” – fogalmazott Markó. Szerinte ebben a kérdésben csak Bukarestben születhet megállapodás, s bár fontos, hogy mit gondolnak Brüsszelben vagy mit mondanak Magyarországon, a megyék átszervezésének kérdésében „magunkra vagyunk utalva”.

Markó Béla felelőtlen döntésnek tartja, hogy az RMDSZ ellenében újabb pártot hoznak létre Erdélyben magyarországi politikusok segítségével. Úgy véli, az elmúlt húsz évben is voltak próbálkozások, de eddig mindig elporladtak, ma viszont magyarországi támogatással, erővel akarják szétverni a romániai magyarság politikai egységét. „Aki azt hiszi, hogy az erdélyi magyarságnak az a problémája, hogy szavazhat-e a magyarországi választásokon, az óriási hibát követ el, és hibás lesz, ha nem tudunk majd olyan pozícióban lenni, hogy a saját sorsunkról mi dönthessünk.”

Rossz döntés, hogy szavazati joggal is jár a kettős állampolgárság a külhoni magyarok számára. Ha ezzel letudjuk állampolgári kötelezettségeinket és csinálunk az RMDSZ mellé egy új pártot, akkor félő, hogy a jövőben nem lesz parlamenti képviseletünk – összegezte Markó.

Kitekintő / Erdély.ma

Felkapott hírek

Friss hírek

Mostantól a krími ellenállás napja a mai Ukrajnában

Pontosan hat éve, 2014. február 26-án a krími Szimferopolban tartották a legnagyobb tüntetést a félsziget Ukrajnától való elszakadása ellen. Zelenszkij ukrán elnök ezért bejelentette, hogy elnöki rendeletben február 26-át az orosz megszállás elleni krími ellenállás napjává nyilvánítja, amelyről mostantól minden évben megemlékeznek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás