Idén is százezrek a csíksomlyói búcsún

Június 10-én, pénteken a 19 órakor kezdődő szentmise nyitotta meg a rendszerváltás óta az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti  ünnepségeinek egyikévé váló csíksomlyói pünkösdi búcsút. A „Mária által Jézushoz!” mottóval meghirdetett eseményre ezúttal is több százezren voltak kíváncsiak. Bár a csíksomlyói kolostor rendfőnöke az ünnep vallási jellegének előtérbe helyezésére szólított fel, idén is felütötte a fejét az aktuálpolitika, mely nem meglepő egy Románia területén a magyarság százezreit megmozgatni képes ünnepség alkalmával.

Őrizzük meg az ünnep vallásos jellegét!

Az ünnepre készülődve már érkezett egy felhívás a csíksomlyói kolostor rendfőnökétől, melyben arra szólította fel a résztvevőket, hogy tartsák tiszteletben a pünkösd vallási jellegét. „Évről évre megtapasztalhatjuk, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsúsok között sokan vannak olyanok, akik nem a lelki-vallásos tartalmat és lelkületet keresik, hanem annak alkalmaként használják fel, hogy a keresztény értékrendtől merőben eltérő csoportidentitásukat mutogassák” – hangsúlyozza a fr. Péter Arthur szerzetes, aki abban bízik, az egyházi program minden Csíksomlyóra látogató hívő számára a lehetőséget teremt a „tiszta hit” megélésére.

A nyitómisét követően egész éjszakán át tartó virrasztás következett. Június 11-én, szombaton pedig fél 6-tól folyamatos gyóntatást és áldoztatást tartottak ferences kolostor négyszögletű udvarában. A kordon délelőtt fél tizenegykor indult innen a Kissomlyó- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben található Hármashalom-oltárhoz az ünnepi szentmisére, melynek főszónoka Spányi Antal székesfehérvári püspök volt.

A magyar alkotmányról azért itt is szó esett

Prédikációjában a hit mellett való kiállásra, az áldozatvállalásra és az erkölcsi megújulásra buzdította a búcsú résztvevőit. „Felelősséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért!” A püspök feltehetően kivívta a ferences rendfőnök rosszallását, amikor beszédében az új magyar alkotmányra is kitért. Spányi elmondta: a magyar nép nem kíván beleszólni más népek életébe, de a magyar nép is tudja, mit akar, és ő sem szorul arra, hogy mások kényszerítsék rá vágyaikat, akaratukat, akár félelmeiket. „Így alkottuk meg a magyar alkotmányt, amelyben ki mertük mondani a házasság Istentől rendelt törvényét és az élet védelmét. Nem szabad félnünk, megijednünk, mert tiszta a szándékunk, nemes és jó az akarat” – mondta a püspök.

A püspök az alkotmányba is belefoglalt családi kötelékek ápolására buzdította résztvevőket; a gyermeket fogadják örömmel, és óvják az életet fogantatástól a természetes halálig. Kiemelte: fel kell ismerni, és el kell fogadni, hogy felelősek vagyunk sorsunkért, jelenünkért, jövőnkért. “Nincs idő a sajnálkozásnak, tehetetlenségnek, a panaszkodásnak, hiszen lehetőségek nyíltak előttünk, amelyekkel élni kötelességünk” – mondta a szónok. 

Rámutatott: a ma lehetősége, az összefogás ereje képes új irányba állítani a magyarság sorsát, és megteremtheti annak lehetőségét, hogy a következő nemzedékeknek úgy adjuk át azt az örökséget, amit kaptunk, hogy ők többre jussanak. De ehhez el kell vetni az önzést – mondta a püspök -, és vállalni kell a felelős gondolkodásból fakadó áldozatot. Spányi szerint a felemelkedés feltétele az erkölcsi megújulás, ennek útját kell járniuk kicsiknek és nagyoknak egyaránt. 

Magyar politikusok is részt vettek

A szentmisén zarándokként részt vesz többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, aki – amint azt az MTI-nek elmondta – Harrach Péter frakcióvezetővel a székelyföldi magyar politikai helyzetet tekintette át az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőivel folytatott tanácskozáson. Majd a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács vezetésével is találkoztak a kereszténydemokrata politikusok és az aktuális kérdésekről egyeztettek Székelyudvarhelyen. Miután eleget tettek kötelezettségeiknek az ünnepi misére vonultak. Rajtuk kívül Hende Csaba honvédelmi miniszter és Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke is tiszteletüket tették.

A búcsú története

Csíksomlyói búcsú története egészen a XV. zzázadig nyúlik vissza, hiszen Boldogságos Szűz Mária tiszteletére a környék lakossága rendszerint Somlyón gyűlt össze. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul búcsút is engedélyezett a jótevőknek. A templom építését azzal indokolja a pápa, hogy „a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik odagyűlni, Máriát tisztelni”.

A hagyomány másik támasza pedig a reformáció korában gyökerezik. 1567-ben János Zsigmond, erdélyi fejedelem, haddal akarta a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe, István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert fogott hitének védelmére.

A gyülekező Csíksomlyón volt, pünkösd szombatján. Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak a Hargitára, szembeszállni a hitújítók hadával. Ezalatt az idősek, az asszonyok és a gyermekek Somlyón maradtak és győzelemért imádkoztak. A csata diadallal végződött. A győztesek nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat és úgy vonultak le a Hargitáról.

A győzelemre emlékeznek azóta minden évben

A templomban maradt nép elébük ment, és együtt jöttek vissza hálát adni a győzelemért és megköszönni a Szent Szűz segítségét. Ennek a történelmi eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig Mária népe. Ugyancsak az eredeti hagyomány szerint, nyírfaággal kezében, vagy a járművét feldíszítve tér haza otthonába.

Csíksomlyó most is a katolikus székelység hírneves búcsújáró helye. Most már a más vallású keresztény hívek is szívesen vesznek részt a búcsújárásban. A Szűzanya iránti tiszteletben a buzgóság az idő múlásával sem lankad. Év közben is szüntelenül özönlik a nép Somlyóra Máriát tisztelni, köszönteni, előtte imádkozni. 1990 óta minden évben több százezer ember zarándokol Somlyóra és vesz részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén.

A kegytemplom és a búcsú értékes tárgyai közé tartozik a főoltár bal oldalán található Labarum, amit a nép labóriumnak nevez. Amikor a papság ezen jelvénnyel az élén felér a Kissomlyó hegyen lévő Salvator kápolna elé, eléneklik az „Egészen szép vagy Mária” éneket és azután folytatódik tovább a körmenet. 

Kitekintő/MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás