Dostál: a kisebbségi kérdés megosztja a szlovákokat

Ondrej Dostál az OKS egyik legismertebb parlamenti képviselője, aki különösen nagy figyelmet keltett a nyelvtörvény ügyében való kiállásával, vagy éppen parlamenti felszólalásaival. Vele beszélgettünk a polgári konzervatívokról, a kormány helyzetéről, és a kisebbségi témákról. Egy év értékelése.

Ha egy évvel korábban találkoztunk volna – kezdi Dostál, teljesen más témákról beszélnénk – hiszen tavaly márciusban még az sem volt biztos, hogy a Híd és az OKS bekerül a parlamentbe, a Smer és az SNS ellenzékben ül, a HZDS pedig nincs is a törvényhozásban.

Lehetett számítani a kormányváltásra?

Ugyan kedvezőtlenek voltak az erőviszonyok a jobb- és a baloldal között, de ez a folyamat az utolsó évben megfordult, egy éve már lehetett sejteni, hogy van esélye az ellenzéknek. Tavaly január elsején egy SMS-t kaptam a .týždeň szerkesztőjétől, Juraj Kušnieriktől, aki annyit írt, „csak reméljünk”. Attól a pillanattól kezdve hittem abban, hogy a változás lehetséges, és az ellenzék a Smer dominanciája ellenére is megnyeri a választásokat. Sokat jelentett, hogy az ellenzéki pártok nyíltan beszéltek az együttműködés lehetőségéről, bár megegyezés nem született. A változásnak voltak jelei.

Milyen tényezők okozták a Smer bukását?

Az előző kormány legkomolyabb problémája a korrupció volt. Nem mintha ez a jelenség nem létezett volna korábban, de példátlan méreteket öltött a probléma ignorálása, ez elriasztotta a szavazóikat, és hatással volt az ellenzéki szimpatizánsok mozgósítására. A Smer továbbá elszívta a lehetséges koalíciós partnerei szavazóit, ami ugyan a pártnak sok voksot hozott, de hatással volt a partnerek eredményeire. Ha a HZDS bejut, most más kormányról beszélnénk.

Miként értékeli a kormány első nyolc-kilenc hónapját az előzetes várakozások függvényében?

Nem voltak illúzióim, hiszen azért nem teljesen új politikusok kerültek hatalomra. A korrupció kérdésében, ami a választókat is nagyban befolyásolta, komoly különbségek vannak a jelenlegi és a korábbi kormány között. Az állam megteremtette a feltételeket a korrupció, a klientelizmus felszámolására, létrejöhet egy transzparens jogállam. A jelenlegi kormány sokkal felelősebben gazdálkodik, mint elődje. Természetesen vannak csalódások is, például a főügyészválasztásokkal kapcsolatban, ahol öt-hat koalíciós képviselő érthetetlen módon viselkedik.

Vannak olyan területek, ahol kimondottan elégedetlen az elmúlt hónapok munkájával?

Két dolgot emelnék ki: az egyik a járulékreform és annak prezentációja. Szerencsétlen dolog a gazdaságilag aktív lakosságra hárítani a terheket. Más dolgokban pedig az az érzésünk, hogy a kormány lehetne aktívabb is. Például az oktatási reform terén, ezen a kulcsfontosságú téren semmilyen nagy változást nem figyelhetünk meg.

Főügyészválasztás előtt

Ön szerint miként oldódik meg a főügyészválasztással kapcsolatban keletkezett krízis?

Eddig a pillanatig semmiben nem egyeztünk meg, nincs eldöntve, miként fogunk viselkedni a szavazáson. A parlamentben úgy kell lebonyolítani a voksolást, hogy az megfeleljen az Alkotmánybíróság kifogásainak, tehát nem lehet lefotózni, vagy más módon ellenőrizni a leadott szavazatokat.

Érezni a bizalmat a kormánykoalíció pártjai között?

A bizalom már a decemberi szavazástól kezdve megbomlott, mikor öt-hat képviselő úgy szavazott ahogy. Nem ismerték el a tettüket, tisztességtelen okokból szavaztak úgy, ahogy. Azzal a tudattal kell együttműködnünk, hogy olyan egyének vannak köztünk, akik nem viselkednek korrektül, és ez a bizalmatlanság a kormány működésének végéig tart majd.

Önnek személy szerint van róla elképzelése, kik lehetnek ezek a képviselők?

Nem tudom, és talán soha nem is tudjuk meg, ezért nincs értelme spekulálni azon, ki szavazhatott félre. Nem is lehet rábizonyítani senkire, hacsak nem egy szervezetten működő csoportról van szó.

Milyen indokkal szavazhattak a kormány ellen az érintett személyek?

Három lehetséges indokot látok: korrupció, zsarolás, vagy piszkos politikai játékok, amelyekkel a kormány bukását akarták okozni. Amennyiben a harmadik dolog vezette őket, az a politikai felelőtlenség megnyilvánulása, az első két esetben pedig tettük a bűncselekmények határát feszegeti.

Ilyen körülmények között kibírhatja a kormány a választási időszak végéig? Gyakorlatilag havonta egy új krízishelyzet áll elő.

Május 17-e után erre a kérdésre könnyebb lesz választ adni. Én úgy gondolom, ha a kormány túléli a titkos szavazást, akkor minden valószínűség szerint végig kibírja. Ez nem csak az OKS, de az összes koalíciós partner és Szlovákia érdeke is. Senki sem akarja a kormány bukását, idő előtti választásokat és a Smer hatalomra jutását.

A polgári konzervatívok jövője

Az OKS sokat kritizálta a kormányt azért, mert nem vehetett részt a koalíciós tanács ülésein. Most úgy tűnik, ez a helyzet változik, hiszen a Híd javaslata szerint, ha fontos témákról esik szó, melyekben a pártnak más álláspontja van, mint partnereinek, a megbeszéléseken részt vehetnek. Elégedett azzal az egyezménnyel, amely a Híd és az OKS között formálódik?

A Híd javaslatot tett nekünk, mi pedig ezzel kapcsolatban nem a médián keresztül akarunk kommunikálni. Azt viszont elmondhatom, az a megoldás, hogy csak a fontos témákkal kapcsolatban beszélhetünk a tanácsban, nem tűnik szisztematikusnak és kielégítőnek. De erről még biztosan beszélünk a Híddal.

Nem alibista hozzáállás ez? Az OKS számára nem kényelmes a jelenlegi helyzet, miszerint a koalíciós tanácson kívül állva nyíltan, gyakorlatilag kívülállóként kritizálhatja a kormány döntéseit, ráadásul nem kell kompromisszumot kötnie a kellemetlen témákban?

Nem zárkózunk el a népszerűtlen intézkedések elől, ha helyesnek tartjuk őket. Ez az egyik oka annak, hogy nincs tömeges támogatottságunk. Ezért kerültünk konfliktusba a pénzügyminisztériummal az adóreformok kérdésében is, ez számunkra elvi, világnézeti kérdés. Csak olyan szellemben lépünk fel, ahogy hosszú ideje szorgalmazzuk. Nem változtatjuk meg a nézeteinket csak azért, mert ezzel választókat keresnénk.

Viszont ha Önök formálisan is a kormánykoalíció részévé válnak, akkor kompromisszumokat kell kötniük, szimbolikusan fel kell adniuk programuk egy részét.

Nem, a különbség abban rejlik majd, hogy az eltérő nézeteinket sikerül megvitatnunk a koalíciós tanácson belül is, nem pedig az interneten és a médián keresztül kell üzengetnünk. Néhány esetben kényelmesebb a koalíciós tanácson kívül lenni, de ez nem a célunk, de mi nem akarunk elhatárolódni a kormánytól, a részének érezzük magunkat, és érdekünk, hogy jól működjön.

Az OKS a kormányszerep mellett viszont pártot is épít, történelmi lehetőséghez jutott azzal, hogy a parlamentben is látható, ugyanakkor kevesen támogatják. Milyen erővé szeretnének válni a polgári konzervatívok?

Az utolsó felmérés valóban 1,1 százalékos támogatottságot jelzett, más kimutatásokban még gyengébben szerepeltünk. Ez alapján nehéz megítélni, mennyiben sikeres a pártépítés. Nyolc évet túléltünk a parlamenten kívül, nézetek és értékek kötnek minket össze, túléltünk olyan pártokat, melyeket hatalmi céloktól vezérelve alapítottak. Olyan embereket szeretnénk megszólítani, akik szabadabb társadalomban szeretnének élni, ahol az állam kevésbé avatkozik be az életükbe, mint ma.

Nincs olyan érzése néha, hogy az OKS mindenki kedvenc második számú pártja, de a szavazók mégis mást választanak – ha magyarok, a Hídat vagy az MKP-t, a szlovákok pedig valamelyik szlovák nagypártot?

Ez lehetséges, ez a viselkedési forma a korábbi tapasztalatokból ered, hiszen az előző két választáson a jobboldali szavazatok jelentős része elveszett a megosztottság miatt. Azóta a jobboldali szavazók óvatosan viselkednek és nagyobb pártokra szavaznak, még akkor is, ha ez kevésbé felel meg nekik ideológiailag.

Ennek fényében érdekes, hogy Önök nem törekednek a választási törvény megváltoztatására, amely jelenlegi formájában kimondottan hátrányos helyzetbe hozza a kis pártokat és a koalíciókat, Igor Matovič kezdeményezését sem támogatják, amely egy külön listán indítaná a függetleneket. Miért?

A választási törvény biztosan változni fog néhány dologban, de azt nem hiszem, hogy Matovič javaslatának esélye van a sikerre. Bizonyos körülmények között el tudnám képzelni az öt százalékos parlamenti küszöb megváltoztatását, mert most több választónak nincs képviselete a törvényhozásban. De nem hiszem, hogy erre lenne politikai akarat.

Kisebbségekről és társadalomról

Feltételezhetjük, hogy az OKS a következő választásokon valamelyik párttal koalícióban indul ismét. A Híddal való együttműködésük nem teljesen problémamentes, ennek fényében a jövőben melyik párttal tudnák elképzelni a közös munkát?

Ami a Hídat illeti, nincs szó arról, hogy állandó ellentéteink lennének. Megvitattuk a koalíciós tanácson való képviselet problémáját, és a választások után a parlamenti helyekért járó pénzügyi kompenzáció lehetőségét is megnyitottuk. Újságírói kérdésekre mindig elmondtuk, hogy szeretnénk részt venni a koalíciós tanács munkájában és korrektnek tartanánk a pénzügyi kérdések rendezését, de ezzel nem foglalkozunk aktívan, nem erőltetjük a kérdést, és külön sajtótájékoztatókat sem tartunk az ügyben. Több témában normálisan együttműködünk és kommunikálunk, ezekben a kérdésekben nincsenek drámai konfliktusok. Arról, hogy melyik párttal működünk együtt a választások előtt, még idő előtti beszélni, előzetesen egyetlen jobboldali pártot sem zárnék ki.

Ön a parlamenti tevékenységének köszönhetően jelképesen is azt a politikust testesíti meg, aki határozottan képviseli a kisebbségek érdekeit. Milyen reakciókat kap ezzel kapcsolatban a szlovák politikusoktól?

A kisebbségi kérdés megosztja a szlovákokat. Létezik egy csoport, amely nyíltan magyarellenes, és bármilyen, kisebbségeket támogató álláspontot szlovákellenesnek tart. Gyakran találkozunk például azzal a reakcióval az ellenzéki politikusok részéről, hogy a nyelvtrövény ellen is azért lépünk fel, mert a Híddal szembeni adósságunkat törlesztjük. Vannak tehát olyanok, akikben ez a viselkedés negatív reakciókat kelt, és vannak olyanok – nem csak magyarok, de szlovákok is –, akik ezt dícsérik. Az álláspontom semmilyen változást nem jelent ahhoz képest, ahogy korábban ténykedtem. Régóta ezzel a témával foglalkozom, már újságíróként is vizsgáltam a kisebbségek kérdését, tanulmányokat írtam a témában, kritikusan nyilvánultam meg a Mečiar- és Fico-kormányok kisebbségellenes intézkedéseivel kapcsolatban.

Amennyiben össze kellene hasonlítani a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét most az 1994 és 98, illetve 1998 és 2002 közötti állapottal, miben rejlik a különbség?

A mečiarizmussal összehasonlítva a változás drámai, azokban az időkben a magyarellenes nacionalizmus nagyon erősen érezhető volt a szlovák politikában és az akkori ellenzéki pártok is óvatosan álltak hozzá az együttműködéshez a magyar pártokkal. Az MKDM és az Együttélés például 1994-ben nem is volt a Moravčík-kormány része, bár az rá volt szorulva a szavazataikra. Csak 1998-ban, az MKP bevonásával szűnt meg ez a jelenség, de akkor még szintén érezni lehetett az erős tartózkodást a demokratikus pártok részéről. Ebből a szempontból a nyolcéves kormányszerep rengeteg korlátot és előítéletet ledöntött. Természetesen nem mindet, sok közülük tovább él, de a politikában az együttműködés sokkal természetesebbnek hat, mint korábban. A Dzurinda- és a Radičová-kormány is megpróbálja helyrehozni azokat a tévedéseket, melyek a korábbi időszakban történtek, bár szerintem hiányzik belőlük a határozottság és a következetesség, kisebbségi kérdésekben még mindig érezhető bizonyos tartózkodás.

Történtek változások a szlovákiai magyar társadalomban is ezidő alatt?

Igen, a kisebbségi kérdés fontossága egy bizonyos mértékig visszaszorult, vagy legalábbis nem annyira sarkított érzelmekben nyilvánul meg. A szlovákiai magyarokat az identitásukat feszegető problémákon kívül más gondok is foglalkoztatják. A Fico-kormány nacionalizmusa sem érte el a kilencvenes években tapasztalható magyarellenesség mértékét, a kisebbségi téma súlya némileg csökkent.

Ön szerint, ha egy év múlva ismét találkoznánk, és értékelni kellene a kormány munkáját, mi jelentené, hogy Szlovákia a helyes úton jár?

Ha sikerülne megvalósítani a reformokat, csökkenteni az államadósságot, belekezdeni az iskolaügyi reformba. Ami még nagyon fontos, hogy milyen irányba fejlődik a szlovákiai jogállam, ezen a téren kellene változásoknak történnie.

Bumm.sk

Felkapott hírek

Friss hírek

Történelmi átalakuláson megy keresztül a Volkswagen

Az 1937-ben alapított Volkswagen története legnagyobb szabású átalakulásán megy keresztül. A belső égésű motorral szerelt utolsó VW-modell a 2030-as évek elején kerülhet piacra, és nagyjából 2040-ig értékesítik majd. Így tízéves átlagos élettartamot feltételezve 2050 körül tűnhetnek el végleg a hagyományos Volkswagenek az utakról.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás