Bugár: Aki szerint nem vagyunk aktívak, az alszik

Bugár Bélával, a Híd elnökével beszélgetett a Bumm.sk, a legújabb kormányválságról, a szlovákiai magyar érdekérvényesítés lehetőségeiről, a Híd eddigi vívmányairól, valamint a szlovák-magyar viszony jövőjéről és jelenéről.

A kormányválságokról

Mikor beszélgetünk, a kormánykoalíció épp a sokadik válságát éli. Ön szerint Miroslav Mikulčík, az adóigazgatóság vezetőjének távozása oldhatná meg a krízist?

Egyértelműen. Mindkét fél belemanőverezte magát egy olyan helyzetbe, hogy míg a miniszterelnök az igazgató távozását sürgeti, a pénzügyminiszter arra buzdítja, ne távozzon. Nem normális állapot, ha a miniszter szembekerül a kormány fejével, s elmondja, mibe nincs beleszólása. Azt viszont kérdéses, hogy az SDKÚ-n belül ezt az esetet nem akarták-e felhasználni arra, hogy leszámoljanak Iveta Radičovával.

Kívülről nézve mennyire egységes az SDKÚ? Történt olyan, hogy a Híd Iveta Radičovával megegyezett bizonyos kérdésekben, de Mikuláš Dzurindával erre már nem volt képes?

Azt látom, hogy a párton belül vannak különféle elképzelések. Az egyezmények nem így működnek, Radičová pedig olyat nem ígér, amiről pártjával nem tárgyalt korábban. Azzal viszont már találkoztam, hogy Dzurinda és Radičová között szikrázott a levegő

Ilyenkor elsősorban gazdasági ügyekről volt szó?

Igen, de a konfliktusuk soha nem jelent meg olyan formában, mint a napokban, ilyen helyzetbe most kerültünk először.

Mennyire szerencsés, hogy Iveta Radičová viszonylag gyengekezű miniszterelnök? A kettős állampolgárságról szóló tervezet ügyében például meglehetősen tétován lépett fel, nem védte elég határozottan a kormányprogramot, s nem is sikerült azt elfogadni.

Véleményem szerint a kettős állampolgárság ügyében nem csak ő, de Richard Sulík, az SaS elnöke is alábecsülte azokat a jeleket, amelyek az Egyszerű Emberek részéről érkeztek. A szavazás napján délelőtt Sulík még állította, bár Matovič másként fog szavazni, három társa támogatásával nem lesz problémánk. Ehhez képest kiderült, hogy a valós helyzet ezzel ellentétes, sőt, a KDH-ból is félreszavazott egy képviselő. Ha Radičová és az egész koalíció pontosabb képet kapott volna Sulíktól, lehet, erélyesebben lépett volna fel az ügyben.

Mikor a kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítás kudarcáról beszéltünk tehát, a fő probléma az volt, hogy Sulík nem kommunikálta megfelelően a történteket a koalíció felé?Sulík maga sem becsülte fel, hogy milyen következményei lehetnek a helyzetnek. Szerintem egyrészt beszélt Matovič-csal, másrészt külön tárgyalt a másik három képviselővel, s mintha mindegyiküknek mást mondott volna – legalábbis így szűrtem le a szavazás után. Úgy tűnik, ő zavarta össze a dolgokat.

Tanult ebből a Híd, és az elfogadásra váró kisebbségi nyelvhasználati törvény ügyében változnak a módszerek? Azaz továbbra is Sulíkon keresztül folyhat az egyeztetés az Egyszerű Emberekkel?

Leszűrtük a tanulságot. Külön tárgyalunk minden képviselői frakcióval és az Egyszerű Emberekkel is, többen jelezték, hogy további megbeszéléseket szeretnének, kérdéseik vannak. Ezek a kérdések sokszor abból a tudatlanságból erednek, hogy nem tudják keretbe helyezni a törvényt, a gyakorlatot pedig nem ismerik.

Várhatóak lényegi változtatások a tervezetben? Önök többször is kijelentették, hogy nem hajlandóak további kompromisszumokat kötni a kisebbségi nyelvhasználati törvény ügyében.

Lényegi változások nem várhatóak. Ez azt jelenti, hogy akkor kell kompromisszumokat kötni, ha van olyan része a szabályozásnak, ami félreértelmezhető – és úgy tűnik, vannak ilyen pontok. Abban viszont nem tudunk kompromisszumot kötni, ha például a húsz százalékos nyelvhasználati küszöb a tét, vagy ha csak oly módon tudnánk használni az anyanyelvünket, mint eddig is lehetett, hiszen akkor nincs értelme a törvénynek.

A szlovák-magyar viszonyról

A Híd kormányra lépésétől sokan azt várták, hogy mérséklődnek a szlovákok és magyarok közti feszültségek. Ehhez képest a Fico-kormányra jellemző gyakorisággal beszélnek a magyarokról, minek köszönhető ez?

A magyarok az első és a második Dzurinda-kormány idején is legalább annyira gyakran szolgáltattak témát. Mikor még a kilencvenes évek végén nem került elfogadásra a kisebbségi nyelvhasználati törvény, vagy éppen megszületett a kedvezménytörvény, ugyanannyira felbőszültek az akkori koalíciós partnereink is, ez a jelenség nem egy újkeletű dolog. Ha valaki azt hiszi, hogy a 2010-es parlamenti választások óta megváltozott a politikai közeg, az el van tájolódva – mert nem változott meg. Miért volna más a KDH, vagy az SDKÚ, mint korábban? Majdnem ugyanazok a választóik és a politikusaik is. Nálunk van változás, ugyanis sokkal többet kell tárgyalnunk.

Sokan úgy értelmezték a Híd sikerét és kormányra kerülését a parlamenti választásokon, hogy az a szlovák-magyar kapcsolatok rendezését segítheti elő, nem volt igazuk?

Az, hogy az előzményekből ki mit szűrt ki, az az ő dolga. Üzenetünk, hogy a Híd az együttműködés pártja, elsősorban a mi választóink felé szólt, ha valaki azt hitte, hogy a többi politikust meg lehet változtatni, az álmodott. Nehéz a dolgunk, mert ha a kisebbségi témáról van szó, lehet riogatni a választókat, márpedig az ellenzéki és a kormánypártok is ezt teszik. A magyarországi történéseket szinén előszeretettel kommentálják.

Ha a politikusok nem változnak, de a Híd tárgyal velük a saját törvényeiről, miként tudja őket mégis meggyőzni?

Meg kell érteni, mit és miért csinál például a KDH – pozícióba helyezkedik. Azt állítják a választóiknak, nem engedhetjük meg a magyaroknak – nem a kisebbségeknek, a magyaroknak –, hogy az éttermekben magyarul kell megjelentetni az étlapot, pedig jól tudják, hogy ez nincs is benne a törvényben. Később viszont elmondhatják, nekik köszönhető, hogy nem is került bele. Pozícióharc alakult ki a szlovák pártok között, vetélkednek, ki hogyan védi meg a szlovák érdekeket. Ezt a tulajdonságot a szlovák politikusokból nem lehet kiirtani, talán csak egy új generáció esetén.

Önnek személyes tapasztalatai is vannak a legfiatalabb generációval, például az SaS politikusaival. Ön szerint idővel változik a szlovák politikai elit hozzáállása a kisebbségi ügyekhez?

Szerintem ott még nem tartunk. Ha leszámítjuk Matovičékat, azt tapasztalom, hamarabb elfogadják az észérveket, ha jó indokaink vannak. Ugyanakkor néha a tapasztalatlanságuk fölülkerekedik a józan gondolkodáson, nem mondhatom egyértelműen, hogy felfogásában ez már egy új politikusi generáció.

A magyar-magyar viszonyról

A Hídat nem csak szlovák, de magyar részről is sok kritika éri. A napokban elfogadott alkotmánnyal kapcsolatban például kijelentette, nem szándékozik kommentálni a történéseket, a választójoggal kapcsolatban pedig bírálta a magyar terveket.

Pontosabban azt mondtam, nem jó az, hogy Magyarország elfogad egy alkotmányt, és a szlovák pártok szinte fegyverbe szólítanak mindenkit, nem kell egy önálló ország alkotmányát kommentálni. Másrészt az alkotmánynak lehetnek olyan elemei, amelyek kiváltanak bizonyos félelmet Szlovákiában. Állítom, várjuk meg a végrehajtó rendelkezéseket, s azokból látjuk majd, milyen választójogot kapnak a határon túli magyarok – olyat, mint amit Szlovákia is megad a sajátjainak, vagy pedig kvótarendszert állítanak fel. Utóbbi esetben előfordulhat, hogy a magyarországi választások idején Szlovákiában is kemény politikai kampányt folytathatnak a magyarországi pártok, ebbe a helyi magyarokat nem kéne belerángatni.

Nincsenek eléggé tisztában így is a szlovákiai magyarok a magyarországi politikával?Szerintem olyan szinten nincsenek benne, hogy átjöjjenek a magyarországi pártok képviselői, és kampányoljanak itt. Más az, mikor megnézik a híradót, mint amikor a magyarországi politikusok keményen, érzéketlenül kampányolnak – annak a levét mindig az itt élő magyarok fogják meginni. Sokkal fontosabb, hogy az itt élők valós problémáival foglalkozzunk, ne pedig azzal, hogy ki kelt fel Magyarországon bal lábbal.

Miként jellemezné a Híd és a magyar kormánykörök, a kormánypárt viszonyát?

Egy időben a Szlovákiába látogató tisztviselők hivatalosan csak az MKP-val tárgyaltak, de informálisan velünk is találkoztak információszerzés céljából. Én így beszéltem többek között Semjén Zsolttal, Martonyi Jánossal, vagy Németh Zsolttal is. A vazallusi viszonyt nem tudjuk elfogadni, mikor csak információt adunk, de nem vállalják fel velünk a tárgyalásokat. Ha tisztességes kapcsolatra törekednek, állunk elébe, mert egyedül a Híd képviseli a parlamentben a kisebbségben élők, a szlovákiai magyarok érdekeit. Amennyiben a magyar fél komolyan gondolná például, hogy a kettős állampolgárság kapcsán megpróbál segíteni a helyi magyaroknak, akkor a szlovák kormány kétoldalú szerződésjavaslatát nem elutasítja, hanem leül, és elmondja a kifogásait. Ezeknek a belpolitikai célú játékoknak a levét az itt élő szlovákiai magyarok isszák meg, ezt viszont én utasítom el.

Egy szimbolikus kérdés, és a rá adott válasz is lehet a kapcsolatok kulcsa. Magyar pártnak vallja magát a Híd?

Kik alakították a Hídat? Magyarok. A választóink nyolcvan százaléka, mintegy száznyolcvanezer szavazó magyar. Sokkal többen vannak, mint az MKP szavazói. Egy olyan magyar párt vagyunk, amiben vannak szlovákok is, de a többi kisebbség érdekeit is képviseljük. A párt magyarságára való hivatkozás az MKP egyik politikai húzása volt, csakúgy, mint az, hogy következetesen Most-Hídnak neveznek minket. Holott az MKP hivatalos megnevezése is SMK-MKP, de ez nem érdekel senkit. Ha azt nézzük, mit képviselünk, hogy például pozitívan változtattunk az államnyelvről szóló törvényen, ha sikerül elfogadni a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, ha több dologban is előre tudunk lépni, az igazán nem érdekel, ki minek titulál minket. Mert az igazi eredményeket mi érjük el.

A Híd szerepéről

Milyenek a választói visszajlezések az Önök eddigi ténykedésével kapcsolatban?Jobbára pozitívak, tudomásul veszik és értékelik a munkánkat. Mi pedig valljuk, hogy nekünk, szlovákiai magyaroknak itt kell boldogulnunk, ezért itt is kell munkahelyeket teremteni. A gazdasági válság idején például sok Magyarországon dolgozó szlovák állampolgár veszítette el az állását.

Tekintve, hogy a dél-szlovákiai régiók komoly problémákkal küszködnek és elmaradottak, miként szándékozik megoldani ezeket a gondokat a Híd?

Ezt gyakran felhozzák, de aki azt mondja, hogy a dél-szlovákiai régiók a legelmaradottabbak, az nem volt még északon. A legelmaradottabb régiók közé tartozik Dél-Szlovákia egy része, például Rozsnyó és Rimaszombat környéke, valamint Északkelet- és Észak-Szlovákia. Ott olyan régiók is vannak, ahol az egyedüli munkalehetőség, hogy Lengyelországban vállalnak feketemunkát a segély mellé. Háromnegyed év után sok eredményt felmutatni persze ezen a téren nem lehet, de Tornalján például háromszáz munkahelyet teremthetünk meg, északon is javul a helyzet, bővítjük az úthálózatot. A jövő évben számíthatunk a gazdaság meglódulására.

A párt parlamenti munkájára visszatérve a Híd több bírálatot is kapott azért, mert képviselői rejtve maradnak a kisebbséget érintő parlamenti vitákban, az OKS viszont meglehetősen aktív. Ez egy tudatos stratégia?

Az igazi munkát a parlamentben nem az jelenti, mikor valaki felszólal. Ha valaki nem tud meggyőzni egy parlamenti bizottságban hat embert, hogy biztosítsa a szavazatok fölényét, az nem is képzelheti, hogy hatvan embert győzhet meg egy parlamenti vitában. Az rendben van, hogy Ondrej Dostál, vagy az OKS többi tagja aktív a vitákban, viszont a mi képviselőinknek kell végiggyalogolni azt a nehéz utat, ami ahhoz vezet, hogy a parlament egyáltalán vitázhat a kérdésben. Ezért nem tudom elfogadni azt az állítást, hogy a polgári konzervatívok aktívabbak lennének, mint a másik tíz Hídas képviselő.

Nem lenne mégis szimbolikus jelentősége annak, ha a párt képviselői fokozottabban lennének aktívabbak ezekben a kérdésekben.

Aki azt mondja, nem vagyunk aktívak, az alszik. A törvény vitájában elhatároztuk, szabályozzuk, hány képviselőnk szólal fel – egy téma kapcsán legfeljebb négyen-öten. Az MKP-nál volt divat, hogy a legtöbb képviselő a kisebbségi törvényekkel kapcsolatban nyilvánult meg, mert máshoz nem is értettek. Nekünk arra van szükségünk, hogy a parlamenti bizottságokban védjük meg a mi törvényeinket. Az eredmény a fontos.

A párt Esterházy János ügyével kapcsolatban sem adott ki semmilyen álláspontot, nem nyilvánult meg – miért?

Mi mindig azt nézzük, miként lehet megváltoztatni a szlovák többség véleményét. Amíg ők különféle jelzőkkel illetik, nácinak nevezik, és a történelemkönyvükben is ez található, addig nagyon nehéz lépni. Ezért próbáljuk sürgetni például a közös történelemkönyv kérdését – ha azt sikerülne letenni az asztalra, az új generáció már nem tanulna efféle butaságokat. Nekünk nem az a fontos, hogy ilyen – és elnézést a kifejezésért, még ha fontos ügyről is beszélünk – részkérdéseknél verjük az asztalt, hanem hogy megoldjuk a problémát. Azt pedig úgy lehet megoldani, hogy a történelemtanulás közben nem butaságokat fognak sulykolni a gyermekek fejébe. Ehhez viszont meg kell egyeznünk.

Bumm.sk

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás