A határon túlról is támadják a magyar alkotmányt

Heves ellenállást és cselekvéskényszert váltott ki az új magyar alkotmány elfogadása a szomszédos országokban. Annak ellenére, hogy az új alkotmányban nemzetpolitikai szempontból csupán a kormány eddigi politikájának és döntéseinek biztosít alkotmányos kereteket, s nem fektet le váratlan értékeket, irányelveket, túl az európai és hazai támadásokon – melyek döntően a fékek és ellensúlyok lebontását és a centralizált hatalomépítést kifogásolják – a szomszédos országok nemzeti szuverenitásuk megsértésének szimbólumaként tekintenek a hétfőn elfogadott alaptörvényre. Tekintsük mennyire valós ez a félelem.

Portálunkon különös figyelmet szenteltünk a második Orbán-kormány nemzetpolitikájának, annak minden lépését nyomon követtük, s első félévét követően helyzetértékelő elemzést is készítettünk. Ennek alapján azt kell mondani, hogy a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatától kezdve a Nemzeti Összetartozás Napján, s a MÁÉRT újraélesztésén keresztül az egyszerűsített honosítás is ugyanazt a nemzetpolitikai irányvonalat képviseli. Természetesen egyik lépés sem eredményezett osztatlan örömöt szomszédaink körében, s nem volt elkerülhető némi diplomáciai feszültség.

A szócsatákat valamint a szimbolikus demonstrációt követően azonban elcsendesedtek az indulatok. Az új alkotmány szövegét elemezve semmi olyat nem figyelhetünk meg, mely ezen az értékrenden, s politikai irányvonalon kívül esne. Így a szomszédos országok részéről tekinthető kötelező politikai cselekvésnek a szöveg elleni agitáció, különösképpen, ha figyelembe vesszük, hogy minden oldalról zúdulnak a támadások Magyarországra. Ilyen körülmények között nem várható, hogy a szlovák nacionalizmus csendben tűrje „érdekeinek megsértését” a magyar alkotmány elfogadásakor – hiszen ezúttal is északi szomszédunknál okozott a legnagyobb felháborodást a magyar intézkedés.

Magyarország felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért

A szlovák politikusok számára nehezen emészthető, hogy az alkotmány szövege különös figyelmet szentel a határon túl élő nemzettársakra, igyekszik segíteni közösségeik megmaradását és azokat minél szorosabban az anyaországhoz kapcsolni. Mindez azonban – ahogy említettük – már kiolvasható a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatából:„A Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élő magyarok.”

és még inkább  a Nemzeti Összetartozás Napjáról szóló törvényből:

z Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.

Ugyanez a felelősségvállalás érződik, s tükröződik vissza az új alkotmány szövegéből is. Emellett az 1989. évi XXXI. tv is tartalmazott ilyen irányú elköteleződést, ha nem is fejezte ki ilyen egyértelműen az anyaország szándékait. Mindezek után tekintsük azt meg, hogy milyen formában jelent ez meg a korábbi szabályozásban, illetve hogyan fogalmaz a húsvéthétfőn Schmitt Pál államfő által ünnepélyes keretek között szentesített dokumentum.

Az 1989. évi XXXI. tv az Alkotmány módosításáról szóló törvény 6. cikk 3. bekezdése kimondja, hogy: “A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.”

Honatyáink ezt változtatják most a következőre: “Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”

Mindez egy erőteljesebb kötelezettséget mutat, hiszen nem csupán felelősséget érez, hanem felelősséget visel határon túli nemzettársaiért. Kinyilvánítja, hogy tevőlegesen támogatni kívánja más államok területén lévő magyar közösségeket. Ez a mondat érinti legérzékenyebben szomszédainkat, s ezt tekintik belügyekbe való beavatkozásnak, holott ezzel a célkitűzéssel az eddigiekben is tisztában lehettek, hiszen a mindennapi politikai diskurzus részét jelentik Magyarország nemzetpolitikai törekvései.

Minden magyar állampolgárnak jár a választójog

További aggodalomra ad okot körükben a választójog kérdése, melyről ugyan sarkalatos törvény fog rendelkezni. Azt még nem látjuk magunk előtt teljes mértékben, hogy milyen formában, azonban egy fontos változtatás történt ebben a tekintetben az alaptörvény szövegén, hiszen nem derül ki egyértelműen, hogy a választójog magyarországi lakóhelyhez lesz-e kötve, vagy sem. Ugyanis az új alaptörvényünk így fogalmaz:

„Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.”

Erről a konkrét kérdésről is hónapok óta zajlik a polémia. Ez sem érhette váratlanul az érintetteket, ugyanis a magyar kormányzati szereplők, elsősorban Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, nem takargatták választójog kiterjesztésére irányuló szándékukat. Ez ugyanis nem csupán szimbolikus lépés, hanem a politikai közösség kibővítését jelenti, mely számos kérdést és dilemmát von maga után.

Bírálatok

Ezúttal is Szlovákia volt a legagilisabb, s ő fontolgatja a legradikálisabb fellépést az új alaptörvénnyel szemben. Lássuk mit szóltak a politikusok!

Robert Fico volt kormányfő az autonómiatörekvéstől tart, Szlovákia területi épségét félti: Itt az ideje, hogy a kormánykoalíció pártja megmutassák, hogy Szlovákia fontos nekik”– fogalmazott, s hogy nem fogják eltűrni, hogy Magyarország támogassa a magyar kisebbségek autonómiatörekvéseit. Fico szerint Magyarország Szlovákia területi épségét fenyegeti alkotmányában, ezért a szlovák alkotmánynak is többet kell mondania az állam területi épségéről a mostaninál.

Ján Fígel KDH pártelnök szerint nagy gondot jelent a választójog megadása olyan személyeknek, akiknek nincs állandó lakhelyük Magyarországon. S ugyancsak bajos számára, hogy Magyarország a kisebbségek önkormányzati szerveit is támogatni kívánja. Sajnálja párhuzamosan, hogy a magyarországi kisebbségek nyelvének védelme kikerült a magyar alkotmányból, s hogy a kisebbségek parlamenti képviseletét sem oldották meg

Juraj Droba (Szabadság és Szolidaritás): „a magyar alaptörvény nincs összhangban az 1995-ös szlovák-magyar államközi szerződéssel, mert úgy ad kollektív jogokat egyes csoportoknak, hogy nem kérte ki a pozsonyi kormány véleményét, s nem folytatott róla szakértői tárgyalásokat.”

Mondják ezt a politikusok úgy, hogy a választójogról szóló sarkalatos törvény még nincs kidolgozva, az csak későbbi probléma lehet. A magyarországi kisebbségekről szólva Ján Fígel kevésnek tartja, hogy csupán az alaptörvény hitvallásában szerepel: „A Magyarországon él ő nemzetiségeket és népcsoportokat a magyar nemzet részének tekintjük .”

Ján Slota a Szlovák Nemzeti Párt elnöke Nagy-Magyarország visszaállítására tett első lépésnek tartja az új alkotmányt. Meggyőződése, hogy Budapest igényeinek egyre fokozódnak majd, s ez nyílt katonai konfliktushoz vezet a végén, mert „ a szomszédos országok nem hagyják elvenni szuverenitásukat”.

A politikusi nyilatkozatokon túlmenően a Külügyminisztérium is állást foglalt:

A Szlovák Köztársaság tiszteletben tartja minden állam jogát, hogy szuverén módon kialakítsa saját alkotmányos kereteit. Ugyanakkor elvárja, hogy a Magyar Köztársaság az alkotmány életbe léptetésekor, a hozzá tartozó jogszabályok elfogadásakor és életbe léptetésekor szintén tiszteletben tartsa más államok alkotmányos berendezkedését, a nemzetközi jogi elveket és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait. A szlovák alkotmányos berendezkedés a nemzetközi joggal összhangban abból indul ki, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása és védelme elsősorban annak az államnak a felelőssége, amelyben a kisebbség él. Szlovákiában a kisebbségekhez tartozó személyek védelme összhangban áll a nemzetközi joggal, és az Európai Unió szerződésének 2. cikkelye értelmében az egyéni jogok elvén alapul. A Szlovák Köztársaság ezért el fogja utasítani saját területén bármilyen ország jogszabályainak alkalmazását, amelyek beavatkoznának a Szlovák Köztársaság alkotmányos jogrendjébe, vagy érintenék a Szlovák Köztársaság és állampolgárainak szuverenitását és jogait.

Összegezve

elmondható az, hogy Szlovákia igyekszik kihasználni az európai támadások eredményeképpen kialakult számára kedvező nemzetközi hangulatot saját érdekeinek érvényesítésére. Hiszen a támadott területeken már érvényben levő szabályozásoknak biztosítottak alkotmányos kereteket a törvényhozók, illetve még nem szabályozott kérdés, mint a választójog, hónapok óta folyik a diskurzus. Szlovákiáról lévén szó nem szabad megfeledkezni a szavazatokért folytatott harcra, melyben nagy eredményeket lehet elérni egy-egy harcias megnyilvánulással.

Medgyesi Ádám

Felkapott hírek

Friss hírek

Az EP-választást is megpróbálták befolyásolni az oroszok

Az európai parlamenti választások nem voltak mentesek a félrevezető információktól, főként orosz forrásokkal kapcsolatban álló külső és belső szereplők megpróbálták befolyásolni a szavazókat és a választások eredményét - közölte az Európai Bizottság a dezinformáció elleni küzdelem terén elért eredményekről pénteken kiadott jelentésében.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás