Mečiar emberét ültetnék a szlovák nemzetbiztonság élére

Ha a magát liberálisnak és demokratának (s tán még Fico majdani lehetséges váltópártjának is!) tartó Szabadság és Szolidaritás elnöke, aki egyben házelnök is, olyan javaslattal jelenik meg a koalícióban, mely szerint egy bizonyos Stano úr lehetne a Nemzetbiztonsági Hivatal új vezetője, s a sajtó úgy reagál, mint az atombombára csöppenő folyékony nitroglicerin, nincs min csodálkozni. Főleg azt követően, hogy Blanárikot, aki a komcsi állambiztonságiak besúgója volt, egyszerűen ott felejtették a poszton…

Ján Stano neve hallatán a párttársak és partnerek egy része értetlenül bámult, mert nem ismerték, más része hisztirohamot kapott, mert az illető abban az időben dolgozott a szlovák hírszerzésnek, amikor azt a Mečiar amnesztiái révén szabadlábon lévő Ivan Lexa vezette. Persze, érvelhet Sulík sok mindennel, akár még igaza is lehet, de ha ez a kormány nem óhajtja identitását veszteni, akkor Stano nem kerülhet erre a posztra. A kormány jelenlegi pártjai közül kettő, az SDKÚ és a KDH eleve antimečiari alakulatként definiálja önmagát. Olyanként, akik a demokráciát a HZDS-től gyökeresen eltérően értelmezik. Most nem érdemes belemenni abba, hogy adott pillanatban hezitált-e Bugár vagy Csáky vagy bárki más, Ficoval vagy Mečiarral lépjen-e koalícióra, a magyarok akár az MKP, akár a HÍD színeiben eddig minden esetben a helyes(ebb) oldalra álltak.

A normális szlovák belpolitikai erők és közvélemény, s a külföldi közvélemény előtt szintén világos, a szlovák hírszerzés vezetője és emberei csupán a HZDS elnökének köszönhetően nem ülnek ma börtönben – a független szlovák bíróságok tudtommal felmentették. Vagy az amnesztiákat élvezik, erről a Kováč család mesélhetne. Hogy Mečiar miért nem ül ma börtönben, az már kicsit kellemetlenebb kérdés, hiszen épp a nemzetice eléggé „elkötelezett” KDH egyes leköszönt vezetőinek szokás tulajdonítani a történelmi folklór ama gyöngyszemét, mely szerint egy / az államalapítót nem szabad börtönbe juttatni, hiszen az ország szuverenitása, legitimitása látná kárát (elsősorban egy demokratikus Európában, másodsorban ugyebár a magyar határrevíziós elképzelések viszonylatában). Erről például Čarnogurskýt lenne érdemes kérdezni, ki tudja, milyen választ adna…

Egy szónak is száz a vége, a Lexa–Mečiar éra mindannak a szimbóluma, amitől egy demokratikus országnak teljes erejéből óvakodnia kell. S mivel Fico politikai praktikái épp az említett nagy duó hatalmára engednek (mit engednek? kényszerítenek!) asszociálni, a Castro-rezsimet pár napja a kubai nagykövetségen ünneplő Fico ellenzéke nem állhat a szimbolikus páros oldalán. (Miként anno az Együttélés és jelenleg a Fidesz legrosszabb, erőteljes indentitászavart okozó húzása a régi komcsi káderek beengedése, sőt tudatos beépítése volt.)

Csak mellékesen jegyzem meg, a gazdasági tárcát is irányító, külföldi invesztíciókat ígérő SaS részéről egy ilyen alak pozícióba juttatása milyen üzenet lenne a potenciális tőkebefektetők felé? Netán Lexa is visszatér? Vagy csak a szelleme?

Paraméter.sk - Ardamica Zorán

Felkapott hírek

Friss hírek

Tovább puhítják Trumpot a támaszpontok átnevezése ügyében

A konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője csütörtökön egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson. Milley leszögezte, hogy "nagyon komolyan" kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás