Hogyan szavaznak majd a határon túli magyarok?

Megkezdődött az alkotmánytervezet vitája a magyar parlamentben, melynek egyik központi kérdése a határon túli magyarok szavazati joga. A polémia már jó ideje nem a választójog kiterjesztésének szükségességéről, hanem inkább annak mikéntjéről szól. Számos vélemény és elképzelés látott napvilágot, illetve különböző európai példák is szem előtt vannak, egyelőre azonban még kérdés, hogy a következő országgyűlési választásokon, hogyan reprezentálják magukat a külföldön élő magyar állampolgárok.

A kérdés vizsgálatakor érdemes visszanyúlni az egyszerűsített honosítási törvény elfogadásához. Ekkor ugyanis a kettős állampolgárságot ellenzők legfőbb ellenérve a szavazati jog problémája volt. A felvetésre 2010 májusában (az akkor még csak leendő) kormányzati személyek igyekeztek kitérő válaszokat adni, s nyomatékosítani: a törvény az állampolgárságról, s nem választójogról szól. Ugyanakkor a kormányzati kommunikáció kiemelt formulája volt (s maradt azóta is), hogy nincsenek első, illetve másodrendű állampolgárok. Semjén Zsolt szavait idézve 2010. május 26-ról (az egyszerűsített honosítás parlamenti elfogadásának napjáról): „a mostani törvénnyel a határon túl élő magyaroknak pontosan ugyanaz a jogállása, mint most egy külföldön élő magyarnak. Abban az esetben van szavazati joga, ha magyarországi lakcímmel rendelkezik”.

Konkrét kérdés esetén sem vállalta senki az egyértelmű állásfoglalást, így sokszor találkozhattunk az olyan nyelvi elemekkel, mint a „közjogi nemzetegyesítés”, illetve az „összenő, ami összetartozik”. Hasonlóan bevált elterelő hadműveletként alkalmazták a kormánypárti politikusok azt a választ, hogy „majd a választójogi törvényben kell visszatérni a kérdésre”. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes júniusban viszont már annak adott hangot a Krónikában, hogy véleménye szerint a kettős állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan egymástól. Ezt követően októberben szabadult ki a szellem a palackból, amikor is Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő, az új alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság egyik alelnöke úgy nyilatkozott, hogy „az új alkotmány megszövegezésénél mindenképpen felmerül majd, hogy miként terjeszthető ki a magyarországi szavazati jog a határon túli, kettős állampolgársággal rendelkező magyarokra”. Aki az eddigi előzményekből nem sejtette, már az is megbizonyosodhatott róla: lesz szavazati jog, csupán azt nem tudjuk hogyan.

Érvek és ellenérvek

A Fidesz-KDNP kormányzat a közjogi nemzetegyesítés kiteljesítésével magyarázza a választójog kiterjesztésének szükségességét, s a már kettős állampolgárság ügyében elindított gondolatmenetet folytatja. Érvrendszerük fontos elemének számít az ismert nemzetközi példák felsorakoztatása, melyek a külföld megnyugtatására is kiválóan alkalmasak. A legkirívóbb európai példa Romániában van, mely állam tömegesen adja meg az állampolgárságot a Moldovában illetve Ukrajnában élő honfitársainak, akik a külképviseleteken élhetnek szavazati jogukkal. (A 2009-es elnökválasztás során ez például döntő szerepet játszott Traian Basescu győzelmében, hiszen a határon túli szavazatok nélkül még riválisa, Mircea Geoana látszott győzni.)

Olaszországban – hogy egy „nyugatibb” példát is említsünk –külön listán tizenkét képviselőt küldhetnek a nemzeti parlamentbe, Horvátországban pedig még a nyelvtudás sem feltétel az állampolgárság megszerzéséhez. Mindezek ellenére Joseph Daul (az Európai Néppárt frakcióvezetője) is éles kritikát fogalmazott meg a vitás ügyben: „az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan”. Később persze kínos magyarázkodásra kényszerült. A nemzetegyesítés minden kétséget kizáróan dicső szándéka mellett azonban számos problémát vet fel a vizsgált intézkedés. Először is megvalósul-e az áhított cél, és egymásra talál-e magyar és magyar, vagy csak további sebek esnek és törések keletkeznek a nemzeti összefogáson.

Ugyanis sokan joggal teszik fel a kérdést (tettük fel mi is még novemberben a nemzetpolitikai elemzőben), hogy milyen alapon adja le szavazati jogát és dönt az ország belügyeit érintő kérdésekben egy olyan határon túl élő magyar, aki egy másik ország politikai közösségének tagja, és nagy valószínűséggel nem vesz részt, illetve nem is ismeri a magyar közéletet, a törvényhozási döntések nagy többségének pedig semmi hatása nincsen életére. Emellett nagy dilemma, hogy mennyire van szüksége a már így is éppen eléggé töredezett határon túli magyar társadalmaknak az anyaországi politika törésvonalaira is. A kampányidőszak felfokozott hangulatáról nem is beszélve, mely nem csak a határon túli magyar lakosság, hanem a többségi nemzet körében is ellenérzéseket keltene.

Hogyan szavazzanak?

Amint említettük, már nem az a kérdés, hogy lesz-e választójoga a határon túliaknak, hanem az, hogy a jogkiterjesztés hogyan valósul meg. Az alkotmánytervezetből mindez még nem látszik, hiszen a választójog részleteiről sarkalatos törvény fog határozni. Annyi azonban bizonyos, hogy a tervezetből kikerült a magyarországi lakcímhez kötés passzusa. Elképzelések természetesen vannak.

A Szili Katalin nevével fémjelzett előterjesztés például reaktiválná a felsőházat, melyben többek között a határon túli magyarok reprezentációja is helyet kaphatna. Erre mindazon túl, hogy további közjogi problematikát vonna maga után, valamint szembemenne a kormányzat létszámcsökkentő intézkedéseivel (mint a 200 fős parlament), a magyar politikai berendezkedéstől idegen – vélekedett Semjén Zsolt, megjegyezve, hogy a KDNP-től nem áll távol a kétkamarás országgyűlés gondolata.

Arról is esett szó, hogy a határon túli szavazatok külön listára kerülnének, s arról meghatározott számú képviselő kerülhetne be a magyar országgyűlésbe. Ez már közelebb áll a kormányzat elképzeléseihez, azonban a politikusi nyilatkozatok ellentmondanak ennek a megoldásnak is. Ugyanis Semjén Zsolt – többek között – többször is nyomatékosította, hogy minden magyar állampolgárt ugyanazon jogok illetnek meg, s az ilyenfajta különbségtétel nem felel meg ennek a kitételnek.

Legújabban pedig az alkotmánytervezet kapcsán a határon túli magyarok választójogát illető legelfogadottabb elképzelés az, hogy ugyanazon választójog birtokában pártlistákra szavazhatnának, azonban az egyéni választókörzetekben természetesen helyben lakáshoz kötött.

Minden bizonnyal év végéig döntés születik a kérdésben, hiszen az egyéni választókörzeteket a 200 fős parlamentnek megfelelően átrajzolták, s azt 2011 december 1-től hatálytalanítják. Valószínűleg a megoldás is megszületett már, csak a nyilvánosságra hozatal várat még magára.

Medgyesi Ádám

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás