Elfogadták a homlokzati törvényt Romániában – kötelező a tatarozás

Ingatlanjaik felújítására kényszerülnek a belvárosi házak tulajdonosai, miután a kormány a napokban elfogadta a homlokzatok rehabilitálásáról szóló rendeletet. Az Elena Udrea fejlesztési és turisztikai miniszter által javasolt jogszabály értelmében az önkormányzatok az épületek homlokzatainak felújítására „kényszeríthetik” a tulajdonosokat, a költségeket azonban a büdzséből állják, és utólag szerzik vissza a lakosoktól. A munkálatokba fogók számára állami garanciát biztosítanak, de akiknek nagyobb kölcsönre van szükségük, azoknak a bankok is biztosítanak ötéves futamidővel – írja a Krónika.

A beruházóknak nem kell adót fizetniük az építkezési munkálatok után, illetve amennyiben létezik ilyen jellegű helyi tanácsi határozat, öt évig az ingatlanadó befizetése alól is mentesülnek. Azon személyeknek, akiknek jövedelme kisebb az országos nettó átlagbérnél, vagy műemlék épületben laknak, nem kell visszafizetniük az önkormányzat által biztosított hitelt, áll a jogszabályban. Eszerint a tulajdonosokat a polgármesteri hivatal értesíti a felújítás szükségességéről, és ezeknek egy hónapon belül válaszolniuk kell a felszólításra. A rendelet ugyanis a belvárosi épületek feltérképezésére kényszeríti az önkormányzatokat, de Udrea szerint csak a régi épületekre vonatkozik, a tömbházakat nem érinti. A tárcavezető azt reméli, már idéntől alkalmazni tudják.

Másfél évet elvesztegettek

A nagyváradi önkormányzat már másfél éve kidolgozta a műemlék-rehabilitációs programját, ennek gyakorlatba ültetését azonban éppen a demokrata-liberális párti (PDL) prefektus, Gavrilă Ghilea akadályozta meg, a közigazgatási bíróságon támadva meg az erre vonatkozó határozatot, és a nagyváradi táblabíróság csütörtöki jogerős ítéletében neki adott igazat. A Körös-parti városban számtalan műemlék és nem műemlék épület homlokzata omladozik. Többször is megesett, hogy egy-egy darab vakolat vagy díszítőelem a járdára esett, és az is előfordult, hogy valakit megsebesített – legutóbb épp március 15-én. A belvárosi épületek nagy részét korábban államosították, majd visszaszolgáltatták az eredeti tulajdonosnak, beleértve a műemlékeket is. A tulajdonos vagy örökös azonban sok esetben nem lakik a városban, nem törődik a házával, vagy nincs pénze karban tartani azt.

„Elismerem, hogy a demokrata-liberális kormány és Udrea miniszter asszony végre valami jót is tett” – nyilatkozta megkeresésünkre Ilie Bolojan liberális párti polgármester. Mint arról beszámoltunk, a műemlék-rehabilitálási program alapját több tanácsi határozat képezte, egyebek közt egy kamatmentes hitel odaítélésének az ötlete is szerepelt a csomagban. A hitelt egy városi és megyei közös alapítvány kezelte volna, és ugyanez kapta volna meg az úgynevezett műemlékilletékből befolyt pénz jó részét – ez utóbbit azok fizették volna, akik belvárosi épületük homlokzatát elhanyagolták. „Az egyetlen dolog, amit sajnálok, az, hogy másfél évet elvesztegettünk” – mondta lapunknak Bolojan.

Nagyvárad ismét úttörő

Az elöljáró kifejtette, a törvénytervezet – amelynek kidolgozásakor az ő és több megyeszékhely polgármesterének véleményét is kikérték – azért is tetszik neki, mert a váradi kezdeményezéshez hasonlóan arra ösztönzi a belvárosi épületek tulajdonosait, hogy tegyenek valamit a saját házukért. Közben viszont az önkormányzatoknak is megadja a lehetőséget, hogy segítsék őket a felajánlott kedvező hitellehetőséggel. Bolojan kijelentette: jó érzés, hogy Nagyvárad úttörőként vehetett részt az egészségügyi decentralizációban és a kórházátszervezésekben, és most a homlokzatfelújítási törvény alapját is az itteni ötlet képezheti. A városban mintegy nyolcvan bejegyzett műemlék épület található, a hivatalosan körbehatárolt történelmi belvárosban pedig több mint 3500 épület van, amelyeknek legnagyobb része nincs szakszerűen felújítva, részletezte a polgármester. Hozzátette: ő maga sokat foglalkozott a kérdéssel, és több európai városban is megtudakolta, hogyan sikerült megoldani a homlokzat-problémát, és arra a következtetésre jutott, hogy mindenütt tíz, de inkább húsz év kellett ahhoz, hogy minden gond megoldódjon.

Az elöljárótól eltérően a lakosok nem lelkesednek annyira az új jogszabályért. „Csak akkor tartom jónak a törvényt, ha a város tényleg állja a költségeket azoknak, akiknek nagyon kevés a jövedelme” – mondta el lapunknak Rocska Ibolya, az egyik belvárosi ingatlan lakója. Szerinte ugyanis azok, akik hozzá hasonlóan örökség útján jutottak a házhoz, nem vásárolták azt, nem tudják megengedni maguknak a kötelező felújítást.

Öt év, harminc megújult ingatlan

Ettől tart László Attila kolozsvári alpolgármester is. „Szkeptikus vagyok az új törvénnyel kapcsolatban, mert Kolozsváron a tulajdonosok nagy része idős, és anyagi helyzetük azt sem engedi meg, hogy a hitelt törlesszék” – nyilatkozta a Krónikának az elöljáró. Elmondta, az önkormányzat 2005-ben indította útjára a homlokzatfelújító programot, amire évente külön összeget különítenek el a költségvetésből. Tavaly például 8,2 millió lejt állt a történelmi belváros homlokzatainak felújítására, ellenben 2010 volt az első olyan év, amikor a lakosok nem költötték el a rendelkezésre álló keretösszeget. Hozzátette, az anyagi támogatást az önkormányzat még megtoldotta azzal, hogy elengedte az építési engedély kiváltását azoknak a tulajdonosoknak, aki vállalták, hogy visszaállítják a homlokzatok eredeti, 17–19. századi állapotát. Kolozsvár történelmi belvárosának több száz homlokzata közül egyelőre harmincnál alig többet sikerült felújítani. „Abban reménykedem, hogy pályázati úton sikerül vissza nem térintendő támogatást nyernünk” – közölte az alpolgármester, arra utalva, hogy másképp lehetetlen lesz megoldani a belváros épületeinek restaurálását.

Brüsszeli minta Marosvásárhelyen

Marosvásárhelyen is évekkel ezelőtt nekiláttak a belvárosi épületek tatarozásához, így ezek aránylag jó állapotban vannak. „Ez akkoriban volt, amikor még az ingatlanok java része nem volt visszaszolgáltatva, és a polgármesteri hivatal felvállalhatta a tatarozással járó költségeket” – magyarázta Csegzi Sándor alpolgármester, megadva arra a kérdésre is a választ, hogy az utóbbi időben miért nem folytatódik a kezdeményezés. Négy-öt éve a városháza kénytelen volt felszólítani azokat, akik nem tartják rendben a város védett övezetéhez tartozó épületeiket, de a figyelmeztetések nem bizonyultak túl hatékonynak. Két esztendővel ezelőtt Csegzi új ötlettel állt elő. „Jelenleg a brüsszeli mintát alkalmazzuk. A belga fővárosban is az történt, hogy az őslakosok kiköltöztek belvárosi bérházaikból, melyeket többnyire olyan bérlőknek adtak ki, akiket nem érdekelt a műemlék jellegű épületek homlokzata. Az önkormányzat kénytelen volt lépni, és tízszeresére növelte azoknak az ingatlanadóját, akik öt év elteltével sem voltak hajlandóak rendbe tetetni az épületet. Nálunk ez az összeg az ötszörösére nő, amennyiben három év alatt nem történik semmi. Jövőre jár le a türelmi idő, s ha a tulajdonosok és bérlőik nem lépnek, a pluszbevételből a városháza lát neki a restaurálásának” – mondta el lapunknak az alpolgármester. Az év elején Dorin Florea polgármester is felvetette a tetemes bírságok kiírásának vagy akár az újraállamosítás gondolatát. Az elöljárót a leginkább a lakosokat is elszomorító egykori Aranykakas vendéglő állapota zavarja. A valamikori pompás villában helyet kapó luxusétterem ma hajléktalanok tanyája. Új tulajdonosa mindeddig nem volt hajlandó beruházni.

Bírságolni készülnek

A székelyudvarhelyi történelmi városközpont épületeinek többségét is felújították az elmúlt évek során, így mára mintegy tizenöt ingatlan maradt, amely renoválásra szorul – mondta el a Krónikának Farkas Domokos, a helyi önkormányzat urbanisztikai osztályának vezetője. Kifejtette: eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy a lakók a korábbi években sem nagyon éltek a kormány által biztosított kedvezményekkel, hanem saját költségen végeztették el a felújításokat, figyelve a több száz éves épületekre, amelyek eklektikus-szecessziós vagy néhol barokk stílusjegyeket viselnek magukon. A magántulajdonban lévő ingatlanok némelyike egy-egy ősi címert vagy éppen az építés évszámát őrzi, most már felújított formában. Az osztályvezető továbbá elmondta, az új kormányhatározat megjelentével ismét szemrevételezik a javításra szoruló ingatlanokat, és felszólítják azok tulajdonosait, bízva abban, hogy meghatározott időn belül rendbe teszik épületeik homlokzatát. Jelenleg két, jelentősen omladozó homlokzatú ingatlan van a városközpontban, amelyek akár a járókelőkre is veszélyt jelentenek. Tulajdonosaik első körben felszólítást, majd négyezertől hétezer lejig terjedő bírságot is kaphatnak, ha nem tesznek ez ellen, egyelőre ez utóbbit még nem rótták ki senkire, tudtuk meg az osztályvezetőtől.

Akadályozó szociális lakók

Csíkszereda régi városrészében – amelyet nem romboltak le a kommunizmus alatt, a tömbházépítés idején –, a Petőfi utcában több olyan épület található, amely műemlékjellegű. Antal Attila alpolgármester a Krónikának úgy nyilatkozott, ezek rendben tartása a lakók kötelessége. Hogy a lakókra nehezedő teher súlyán könnyítsen, az önkormányzat egy, a teljes utcára terjedő építészeti előtanulmány alapján útmutatót, amolyan kézikönyvet dolgozott ki, amely megkönnyíti a felújítás menetét. A kiadványt a műemlékvédelmi szakhatóság is elfogadta. „Ez a kézikönyv segít abban, hogy ha valaki például kibérel egy ilyen ingatlant, és szeretne ablakot cserélni, tudja, milyen nyílászáróban gondolkodhat” – magyarázta Antal, hozzátéve, hogy sajnos nem tudtak minden esetben konkrét tervet készíttetni, azonban egy egységes elvrendszer mentén sikerült minden épületet rendszerbe illeszteni.

Az alpolgármester szerint a valódi problémát az jelenti, hogy az egykori reprezentatív épületek többek között Csíkszeredában is rendeltetést váltottak, hiszen míg a múltban gyógyszertáraknak, kávéházaknak adtak helyet, addig most szociális lakások találhatók bennük. „Ha így folytatódik, felesleges felújítani az ingatlanokat, hiszen nem úgy fogják ezeket használni, mintha az épületnek más rendeltetése lenne” – mondta Antal Attila. Hozzátette, az elmúlt húsz esztendőben a törvénykezés a bérlők érdekeit védte, és úgy látja, amíg ez nem változik, nem lesz áttörés a kérdésben.

Minden épületre külön szabályozás

Sepsiszentgyörgyön elkészült a belváros rendezési terve, amelynek része a homlokzattanulmány is, számolt be a Krónikának Antal Árpád polgármester. Mint mondta, erről csütörtökön a megyei művelődési hatósággal is egyeztettek, a projektet a következő hónapokban elfogadja a testület, és ősszel már a látványterveket is bemutatják. Az elöljáró szerint év végéig valamennyi belvárosi ingatlanra egyenként elkészül a pontos szabályozás és látványterv. Az önkormányzat meghatározza, hogy az épületet és a homlokzatát lehet-e módosítani, lehet-e emeletet, tetőteret építeni rá, milyen színekre lehet lefesteni, milyen jellegű reklámanyagokat lehet rajta elhelyezni. Arról is beszámolt, hogy idén elkezdik a színházépület és a városháza homlokzatának felújítását, és ezt már a tanulmány szellemében tervezik meg. A Regionális Operatív Program keretében felújítják a műemlék Bene-házat és 12 belvárosi utcát, erre 7 millió euró támogatást hívnak le. A belváros érzékeny pontja a romos Bodok Szálló, amely a magánosítás során a brassói Ioan Neculae tulajdonába került, aki a válságra hivatkozva leállította az átépítését. Antal Árpád szerint ebben az ügyben is zajlanak a tárgyalások. Mild Zoltán, a Kovászna megyei építkezési felügyelőség vezetője szerint a homlokzattörvényt lehetőségként kell értelmezni, amely alapján kedvezményes hitelhez, adókedvezményhez juthatnak a tulajdonosok. A szakember szerint ráfér a felújítás a régi épületek homlokzatára, Kézdivásárhely belvárosában van több elhanyagolt ingatlan, ezek üresen állnak vagy kisnyugdíjasok lakják.

Feltérképezetlen ingatlanok

Máramarosban még gyerekcipőben jár a műemlék épületek felújítása. „Egyelőre semmilyen adatbázisunk nincs azokról az épületekről, amelyek életveszélyesek vagy negatívan befolyásolják a város architekturális képét” – tájékoztatta lapunkat Virág Árpád, a Máramaros Megyei Építészeti Főfelügyelőség vezetője. Nagybánya főépítésze, Futó Edmund ezért jó ötletnek tartja az új jogszabályt, hiszen, mint elmondta, eddig kaotikusan újították fel a tulajdonosok az ingatlanjaikat. „Sokan a központban engedély nélkül cserélték ki az ablakkereteket, vagy festették le a homlokzatot. Bírságot eddig nem nagyon szabtunk ki. Az elkövetkező hónapokban felmérjük Nagybánya egyes részeit, és akkor már pontosabban tudni fogjuk, hogy hány épületet érint majd a felújítás” – részletezte a főépítész. Ezek a javítások a város büdzséjét is megterhelik majd, hiszen a szociális eseteknél a város megelőlegezi az épületek felújítási költségeit.

Nagybánya régi főterén talán a legrosszabb állapotban lévő ingatlan a 15. századi Hunyadi-ház, mely a város legrégebbi középülete. Ezt eddig nem sikerült felújítani, mert több tulajdonosa is van. Jelenleg úgy tűnik, erre mégis sor kerülhet. Máramarossziget régi főterének épületei viszonylag rendben vannak. A főtértől azonban csak pár méterre láthatunk két olyan épületegyüttest is, amelyek valóban életveszélyesek, a belső falak teljesen hiányoznak, ablakok nincsenek, és időnként hajléktalanok szállják meg. „Már számtalanszor megbüntettük a tulajdonosokat, de a városháza legfeljebb 500 lej bírságot szabhat ki, ami nem egy elrettentő összeg” – tudtuk meg Robciuc Ágnes mérnöktől, a máramarosszigeti városrendészeti osztály munkatársától. Az alkalmazott azt sem zárja ki, hogy a tulajdonosok csak arra várnak, hogy összedőljenek az épületek.

Krónika.ro

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás