Státusztörvénytől a kettős állampolgárságig

Egy igazán tavaszias és aktuális kérdésekkel foglalkozó számmal rukkolt elő a Pro Minoritate. A státusztörvényekkel, kettős állampolgársággal és a visegrádi országok kisebbségeivel foglalkozó kötetet aztán Répás Zsuzsanna és Szarka László helyezett kontextusba.

10 óra előtt 10 perccel jött ki a nyomdából és 11 órakor már Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, valamint Szarka László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója mutatta be a Pro Minoritate legfrissebb tanulmánykötetét. Az idei év első száma, amely a státusztörvények és a visegrádi kisebbségek témákkal foglalkozik, ugyanis nemcsak külsőleg, de tartalmát illetően is friss, üde és tavaszias – indította a folyóiratmutatót Szarka László.

Tabukat döntögetünk

A Fórum Intézet kisebbségkutatója elismerését fejezte ki a folyóirat számára, hiszen – elmondása szerint – a téma kibeszélése, ,,kiírása” a magyar nemzetpolitika által folyamatosan ledöntögetett tabukat kísérő hisztériákat csökkentheti. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt húsz évben tanúi lehettünk, hogy az anyaország és a kisebbségek kapcsolatában kialakult tabuk, amiknek le kellett dőlniük, azoknak java le is dőlt. 

A folyamat mérföldköveit jelentette egy-egy tabu téma meghaladása: így az Antall-kormány alatt a nemzetpolitika jelentőségének kimondása és az intézményrendszer megteremtése; az alapszerződések megkötése; az anyaország, az állampolgárságot adó ország és a kisebbségek között kialakított három oldalú párbeszéd elindítása; a státusztörvény a maga szimbolikus és gyakorlati jelentőségével; majd a kettős állampolgárság és az autonómia megjelenése, mint beszédtéma, és mint alternatíva.

Répás kiemelte, hogy az utóbbi 8-10 évben bár a magyar kormány nem sokat tevékenykedett a nemzetpolitika terén, a szomszédos országok, elsősorban Románia és Szerbia gyakorlata, valamint az ott élő magyar kisebbségek lendítették előre a folyamatot. Így ma már hivatkozási alap a Vajdasági Autonóm Tartomány és a román állampolgársági és szavazati jogról szóló törvények. 

Perspektíva a kisebbségek és a kisebbségtudomány számára

Szarka László örömmel nyugtázta, hogy a nemzetpolitika pozitív irányú fejlődésének hála a kisebbségkutatás megszűnik siralmi tudományként tevékenykedni. Az is igaz ugyanakkor, hogy a kutatók még ma is gyakran találkoznak rosszindulattal és egymás meg nem értésével.

A tanulmányok mindenesetre nem csupán üde hangvételükkel, de a nemzetpolitika számára fontos konkluziókkal is emelik a kötet színvonalát. A visegrádi országok kisebbségeinek vizsgálatakor Halász Iván következtetése alapján igen messze jutottunk el a kisebbségvédelem területén, mi sem mutatja ezt jobban, mint a 2010-es évben a térség lezajlott választások kimenetele. Az örökzöld téma, a szlovák-magyar alapszerződés elemzésénél Katona Flóra pedig úgy értékeli, hogy még a legjobb és leghasznosabbnak ígérkező megállapodást is tönkreteheti a rosszindulat. Ezért lenne nagyon fontos a két ország közötti őszinte kapcsolatok kialakítása. 

Státusztörvények: jól bevált intézkedések

A státusztörvényekkel foglalkozó tanulmányok Szarka szerint figyelmeztetőek és inspiratívak is a magyarországi szakma számára, ami az ő meglátása szerint egy kissé lemaradt, illetve utat tévesztett a kettős állampolgárság tematizálásakor.

Okszana Sevel, Amerikában élő ukrán kutatónő kételyeinek megfogalmazását elementárisnak nevezte: ma még ugyanis nem látjuk, hogy a státusztörvény az etnikai avagy az állampolgársági nemzetépítést viszi-e előre. 

Mivel a migráció csírái a magyar közösségek körében is jelen vannak, hatalmas jelentősége van a román és ukrán státusztörvények vizsgálatának. A nemzetpolitikának ugyanis a diaszpórában élők igényeit is ki kell elégíteni.

Továbbá nagyon fontos odafigyelni az úgynevezett ,,vegyesedés” és az ebből eredő asszimiláció folyamataira. Szarka itt külön kiemelte, hogy a hatékony és tudatos nemzetpolitikának pozitív szomszédságpolitikára is szüksége van, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a magyar-szlovák kapcsolatok hullámzása. 

Ezek után a határon túliak számára biztosítandó szavazati jog témája is szóba került. A kisebbségkutató itt arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormánynak nem csupán a szomszédos országok, így Románia, Ukrajna, vagy éppen Szerbia példáját kell tüzetesen elemeznie, de a határon túli közösségek igényeit is szem előtt kell tartania. 

A nemzetpolitika ma már nem magánszám

Szarka László befejezésképpen is nagyon fontos gondolatokat osztott meg a hallgatósággal. Meglátása szerint, amint azt Répás államtitkár asszony bevezőjében is hallottuk, mára a nemzetpolitikára megszűnt ,,magánszám” lenni. Ehhez hasonlóan destabilizáló jellege is már a múlté, bár ezt még be kell bizonyítanunk. Az európai kontextualizálás ugyanakkor jelentős erőfeszítéseket kíván, hiszen nyugaton a mai napig nem értik a kérdés beágyazottságát.  

Kitekintő összeállítás - Zsár Virág

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás