Nagyító alatt az RMDSZ elnökjelöltjei

Két hét van hátra a február 26-27-én megrendezésre kerülő RMDSZ-kongresszusig, amelyen az erdélyi magyar politikai tömörülés új elnökét választják meg. Három politikus, Eckstein-Kovács Péter, Kelemen Hunor és Olosz Gergely jelentették be indulásukat az elmúlt hónapokban. A Kitekintő bemutatja a jelölteket, gyenge pontjaikat és erősségeiket.

A „kiszemelt” utód

A februári tisztújító kongresszus legesélyesebb jelöltjének Kelemen Hunort tartják. A jelenlegi kulturális miniszter mellett szól az a tény, hogy az RMDSZ területi szervezeteinek túlnyomó többsége (Csík, Udvarhelyszék, Gyergyó, Háromszék, Brassó, Fehér, Hunyad, Beszterce-Naszód, Szilágy megye) mellette rakta le a voksát az elmúlt kb. két hónap során zajlott üléseken. Persze ezek alapján még nem borítékolható Kelemen győzelme a közelgő választáson, azonban tény, hogy több érv is felsorakoztatható mellette.

Kelemen Hunor a kilencvenes évek óta politizál aktívan: először államtitkári pozíciót töltött be, 2007-től már az RMDSZ ügyvezető elnökeként, a 2009-es államelnök-választáson pedig a Szövetség elnökjelöltjeként találkozhattunk vele. A kulturális miniszteri posztot 2009 decembere óta tölti be. A művelődési ügyek iránti fokozott érdeklődése nem véletlen, hiszen a 43 éves politikus (állatorvosi diplomája mellett) filozófiai tanulmányokat is folytatott, s a jelenlegi RMDSZ elnökhöz, Markó Bélához hasonlóan íróként, költőként is tevékenykedik.

Markó Bélához nem csak bölcsész vénája miatt köthető, sokan ugyanis határozottan úgy gondolják, hogy az 1993. óta elnöklő Markó Kelement szeretné látni utódjaként. Tény, hogy a két politikus régóta dolgozik együtt, nem csak az RMDSZ-ben, de a jelenlegi Boc-kormányban is mindketten fontos pozíciót töltenek be. Kelemen azonban tagadja, hogy megválasztása esetén a markói politikát vinné tovább. A Szabadság.ro-nak adott múlt heti interjújában így nyilatkozott: „Önálló személyiség vagyok, képes vagyok meghozni a döntéseimet. Ha valaki ismeri Markó Bélát, az tudja, hogy ő nem az az ember, aki a háttérből akar, szeret vagy tud irányítani“.

S hogy Kelemen Hunor miben hozna újat az RMDSZ vezetésében? Közelmúltbeli interjúiban többször hangoztatta, hogy az erdélyi magyarságra kíván koncentrálni, külön cselekvési tervet készítve a szórványnak, a tömbnek, a Partiumnak. Kiszélesítené az RMDSZ döntéshozatali struktúráját olyan módon, hogy több helyi vezetőt vonna be az előkészítési- és döntéshozatali folyamatba. A „belső” változtatásokon kívül fontosnak tartja továbbá, hogy a legnagyobb romániai magyar párt rendezze viszonyát a magyar kormánnyal. Ez utóbbi programpont valóban újat hozhat a markói örökséghez képest, hiszen köztudott, hogy az RMDSZ-t eddig meglehetősen ambivalens viszony fűzte a Fideszhez. A Heti Válasz januárban készített interjút Kelemen Hunorral, aki a beszélgetésben kijelentette: (Markó Bélával ellentétben) kérvényezni fogja a magyar állampolgárságot. Ennek fényében nem kizárt, hogy a Kelemen-vezette RMDSZ közelebb kerülhet a magyar kormányhoz.

A nonkonformista

Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ talán egyik legegyedibb politikusa, aki az idők során többször is kritikus hangot ütött meg a Szövetség politikájával kapcsolatban, anélkül azonban, hogy valaha is kétségbe vonta volna az egység szükségességét és a szervezett elsőbbségét a romániai magyar politikai porondon. A kritikák miatt ráragadt „külön utas” karakter az elnökjelöltség kapcsán is problémákat okozott, több politikus is kirohant emiatt ellene. A Hotnews.ro hírportál által kiszivárogtatott információk szerint a Maros megyei Területi Küldöttek Tanácsának (TKT) ülésén például Kelemen Attila, a megyei RMDSZ-szervezet vezetője bírálta élesen Ecksteint.

A politikus Kolozsváron született 1956-ban, jogtudományi diplomát is itt szerzett. A politikába a kommunizmus bukása után lépett be, 1990 és 1992 között parlamenti képviselő, 1992 és 1996 között kolozsvári önkormányzati képviselő. 1994-től a Szövetség Szabadelvű Kör nevű platformjának vezetője, 1996-tól egészen 2008-ig pedig szenátorként tevékenykedett, 1999 és 2000 között kisebbségügyi miniszter is. 2008-tól Traian Băsescu államfő kisebbségi kérdésekben illetékes tanácsosa. Pályájának ez utolsó állomása szintén hátrányként könyvelhető el RMDSZ-elnöki ambíciói tekintetében, hiszen sokan Băsescu-embereként próbálják őt beállítani. Független személyiségét ismerve azonban igen valószínűtlennek tűnik, hogy Eckstein a köztársasági elnök játékait játszaná a Szövetség kárára.

A politikus még tavaly ősszel bejelentette indulási szándékát, még azelőtt, hogy Markó Béla jelenlegi RMDSZ-elnök saját visszavonulásáról nyilatkozott volna. Eckstein több interjúban is elmondta, ez a korai indulás jelzésértékű, hiszen megmutatja ő nem valaki ellen, hanem a változás érdekében szállt ringbe az elnöki bársonyszékért. A Szövetség jövőjét illető nézetei nem sokban különböznek a másik két jelöltétől, legalábbis a diskurzusok szintjén. Eckstein is támogatja a tömörülés belső reformját, a többi erdélyi magyar formációval kiépítendő jó viszonyról is beszél.

Bakk Miklós politológus szerint Eckstein-Kovács Péter az erdélyi politikusok azon nagyon szűk köréhez tartozik, akik saját politikai karrierrel, személyiséggel rendelkeznek. Emiatt azonban igen megosztó személyiség is tud lenni, ez a tény pedig csökkenti győzelmi esélyeit. Mindazonáltal erősségei közé kell sorolni azt, hogy igen joviális, derűs személyiség, aki képes jó kapcsolatokat ápolni más politikusokkal, ez a képessége jól szolgálhat a szétforgácsolódban lévő romániai magyar politikai életben. Elnökjelölti minőségében találkozott Tőkés Lászlóval is, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével is. Anyaországi kapcsolatai azonban sokkal hátrányosabbak, sokak szerint nem jó a viszonya a magyar jobboldallal, mások pedig az egykori SZDSZ-szimpátiáit róják fel neki.

Az ismeretlen

Talán a legkevesebb publicitással Olosz Gergely képviselő rendelkezik, aki harmadikként, viszonylag megkésve szállt be az elnökválasztási ringbe. A háromszéki származású politikus tanulmányait Magyarországon végezte, majd visszatért szülőföldjére. A 2000-res évek közepétől az RMDSZ különböző kormányzati felügyelő intézmények vezetésére jelölte. 2008-ban Felsőháromszéken nyert parlamenti mandátumot. 2010-ben a Szövetség képviselőházi frakciójának vezetőjévé választották, erről a funkciójáról a jelenlegi ülésszak kezdetén mondott le, idén februárban.

A másik két jelölthöz hasonlóan Olosz szintén a szervezeten belüli változást tűzte zászlajára. Eckstein-Kovács Péterrel együtt bírálja az RMDSZ túlzott központosítását, szorgalmazza a belső demokráciát és az ernyőszervezeti jelleg visszanyerését. Ehhez kapcsoltan a romániai magyar politikai képviselet egységének visszanyerését is programjába emelte. Legfontosabb előnye, hogy közeli kapcsolatokat ápol az anyaországi kormányerőkkel, jó barátságban áll Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, a KDNP elnökével. Az elnökjelöltek közül eddig egyedüliként januárban magánbeszélgetést folytatott Orbán Viktor kormányfővel is.Gyengesége azonban, hogy nem tartozik az RMDSZ főáramlatú politikájához, a sajtó szerint frakcióvezetői megválasztását például Markó Béla személyesen is ellenezte. Nem rendelkezik jól kivehető politikai arcéllel sem. A napokban azonban Olosz találkozott a Szövetség elnökével, a beszélgetési utáni sajtóközleményében pedig kijelentette, Markó támogatja őt tervei megvalósításában. A leköszönő elnök azonban utólag kiigazításokat tett közzé az „elhamarkodott és a sajtóban gyorsan továbbgyűrűző” közleménnyel kapcsolatban. Az egész történet tehát inkább Olosz sikertelen kísérletét takarja, amely arra irányult, hogy jobb képet építsen ki magának.

Bár a három jelölt közül kétségkívül Kelemen Hunornak van a legtöbb esélye a győzelemre, a verseny azonban még nem teljesen lefutott. Politikai szempontból ő felel meg az RMDSZ főáramlatának, a másik két politikus pedig két különböző oldalról próbálja őt megelőzni. A szervezet politikai kurzusának változása tekintetében Eckstein és Olosz a radikálisabb változás jelöltjei, míg „kiszemelt” utód csak szűkebb módosításokat idézne elő. De létezik egy pont, amelyen neki is sürgősen változást kellene előidéznie, ez pedig az anyaországi kormánypártokkal való viszonyra vonatkozik. A markói paradigma itt nem vihető tovább, hiszen annak komoly negatív kihatásai lehetnek az erdélyi magyar politika stabilitására. Bármelyik jelölt kerül is ki győztesen, a választás utáni konszolidáció nehézségeihez találékonyságra, erőre és szerencsére is szüksége lesz.

Kitekintő összeállítás

Felkapott hírek

Friss hírek

Alakul az új összetételű horvát kormány

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök ismertette azoknak a névsorát, akiket átalakított kormányában látni szeretne, és arra kérte a házelnököt, hogy péntekre hívjon össze egy rendkívüli parlamenti ülést, amelyen a képviselők meg is szavazhatják új összetételű kabinetjét - közölte a Jutarnji List című zágrábi napilap csütörtökön.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás