Nemzetiségi alapú autonómia Ukrajnában?

A nemrégiben Béke-Nobel-díjra felterjesztett Musztafa Dzsemil, a krími tatárok egyik politikai vezetője, az ukrán parlament ellenzéki képviselője bejelentette: itt az ideje, hogy a félszigeten élő krími tatárok végre nemzeti alapon szerveződő területi autonómiát kapjanak.

A korrespondent.net hírportál beszámol arról, hogy a krími tatárok medzsliszének elnöke szerint vissza kell állítani azt az autonómiát, melyet népe az 1944-es kitelepítések előtt élvezett. A krími tatárok autonóm területe 1924-ben jött létre a Szovjetunión belül, ám Sztálin 1944-ben a nácikkal való együttműködés vádjával tömegesen deportálta a Krím-félszigeten őshonos krími tatárokat.

A Szovjetunió széthullását követően sok egykori kitelepített tért vissza szülőföldjére családjával együtt. A visszatelepülés mértékét jelzi, hogy míg az 1989-es szovjet népszámlálás mindössze 46,8 ezer krími tatárt jelez, a 2001-es cenzus adataiban már 248,1 ezer krími tatár szerepel. A félszigetre visszatérő krími tatárok helyzete számos tekintetben máig megoldatlan.

Az 1991-ben független állammá vált Ukrajnán belül a Krími Autonóm Köztársaságnak különleges státusa van, ám ez az autonómia nem a krími tatárok nemzeti önrendelkezése.

Az autonómia ügye azonban kevés eséllyel talál majd egyértelműen kedvező fogadtatásra Kijevben, vagy pedig a Krímen. A kijevi központi vezetés minden autonómiára vonatkozó törekvést szeparatizmusnak, az ország területi épsége elleni támadásnak tekint. Valószínűleg a fekete-tengeri félsziget orosz többsége (az autonóm területen belül az orosz nemzetiségűek aránya 58%, az orosz anyanyelvűeké 77%) sem látná szívesen a krími tatárok önrendelkezését.

Kitekintő / Kárpátalja Ma

Felkapott hírek

Friss hírek

Uniós költségvetés: kialakultak a frontvonalak

Diplomáciai források szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek reggel mutathatja be az uniós tagállamok vezetőinek az új javaslatot, amely az éjszakába nyúló kétoldalú megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontok alapján készülhet. Egyelőre nem látni, hogyan tömik be fel a britek kilépése miatt keletkezett költségvetési lyukat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás