A “remény listája” győzedelmeskedett Iránban

  • A Róháni elnököt támogató koalíció szerzett többséget az iráni parlamentben.
  • A keményvonalasok 2004 óta először kerültek kisebbségbe a törvényhozásban.
  • Amennyiben Róháni elnök nem tudja beváltani választási ígéreteit, komoly támadásokra számíthat.

Az elmúlt évtizedekben az iráni választásokat mindig kiemelt figyelem övezte, ugyanis a voksolás végeredménye nemcsak a Közel-Kelet térségére, hanem a világpolitika eseményeire is jelentős hatást gyakorolhat, elég ha a háborús fenyegetésig fajuló iráni-izraeli ellentétre, vagy az iráni atomprogramra gondolunk.

Az idei választásoknak különös jelentőséget adott, hogy ez volt az első voksolás azóta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (USA, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország, valamint Irán megállapodott a perzsa állam vitatott atomprogramjának ellenőrzéséről. A választások legnagyobb kérdése az volt, hogy az emberek a gyengeség jeleként értékelik a megegyezést, vagy szavazataikkal támogatják Róháni elnök békülékenyebb politikáját. 

A februári első forduló eredményei alapján már látszott a reformerők előretörése, de az csak a hétvégén megtartott második fordulót követően dőlt el, hogy a reformisták mekkora arányú győzelmet aratnak a választásokon. Azokon a helyeken tartottak ismét szavazást, ahol az első fordulóban egyik jelölt sem érte el 25 százalékos támogatottságot. A parlamenti helyek nagyjából háromnegyede már az első fordulóban elkelt, míg a fennmaradó 68 mandátum sorsa dőlt el a hétvégén. Az Al-Jazeera hírügynökség szerint a megszerezhető helyekből 33-at a Róháni elnök nevével fémjelzett koalíció, míg 21-et a függetlenek és a keményvonalasok szereztek meg. A további mandátumok sorsa még nem ismert. A törvényhozásba 17 nő is bekerült, ez a szám nyolccal több, mint az előző ciklusban. Az eredmény azt jelenti, hogy a reformpárti erők szerezték meg a voksok 42 százalékát, ezzel mintegy 128 helyet biztosítva maguknak a 290 fős parlamentben.

A választások nagy vesztesei a keményvonalas konzervatívok, akik mindössze a szavazatok harmadát tudták elnyerni, így elvesztették többségüket a törvényhozásban. A következő négy évben a függetlenek lehetnek a mérleg nyelvei, hiszen ők is közel 30 százalékos eredményt értek el. Mivel Iránban nem létezik szigorú pártrendszer, jelen pillanatban nagyon nehéz megjósolni, hogy a mérsékeltek és reformerek mekkora többséggel fognak rendelkezni, de a politikai elemzők egyetértenek abban, hogy a független képviselők közül is sokan fogják támogatni az elnök elképzeléseit.

Róháni elnök a választás utáni első beszédében gratulált a parlamentbe bejutott nőknek és kijelentette, hogy “az emberek a legjobb jelölteket választották február 26-án és április 29-én is”.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Ali Hamenei Legfőbb Vezető szerint az Egyesült Államok csak papíron törölte el a szankciókat Iránnal szemben, illetve az amerikai törvényhozás is akadályozza az Iránnal kötött megállapodás végrehajtását. Félő, hogy minden késlekedés támadási felületként fog szolgálni a keményvonalasok számára, hogy a lassú folyamatok okán bírálják a kormány intézkedéseit és akadályozzák a reformok végrehajtását.

A mérsékeltek megerősödésével minden bizonnyal enyhülni fog a Nyugat és Irán viszonya, de ha az elnöknek nem sikerül véghez vinnie reformelképzeléseit, komoly támadásokra kell felkészülnie a klérus által támogatott konzervatívok részéről.  

al-Jazeera, BBC, Euronews

Gazdag Tamás

Felkapott hírek

Friss hírek

Csavartak egyet a britek a Brexit-szavazáson

John Bercow házelnök felvette a napirendre az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, Sir Oliver Letwin módosító indítványát, amely gyakorlatilag megfordítaná az ügymenetet, vagyis előre venné a ratifikációt, és utána szavaztatná meg a házat a megállapodás egészének jóváhagyásáról. Ezzel viszont a mai szavazás elmaradna.

Read More »

2020-ra halasztódik Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásának kérdése

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás