Felszámolnák az Iszlám Állam bevételi forrásait

  • Az Iszlám Állam felszámolása még égetőbb kérdéssé vált az elmúlt hetekben.
  • Kizárólag légitámadásokkal nem győzhető le a szervezet, a szárazföldi beavatkozást azonban elutasítja a nemzetközi közösség.
  • Ezért mostanra a szélsőséges szervezet olajból származó bevételi forrásainak légicsapások általi ellehetetlenítésére törekszik mind Washington, mind Oroszország.
  • Ez azonban végleges sikerre nem vezethet, miután az olaj az Iszlám Állam bevételeinek csak harmadik legnagyobb forrását képezi.

A G20-ak törökországi találkozóján a résztvevő államok egyetértettek abban, hogy az Iszlám Állam meggyengítésének kulcsfontosságú eszköze lehet a szervezet bevételi forrásainak, elsősorban az olajból származó források elvágása. Ennek érdekében az Egyesült Államok vezette koalíció eddig is, míg Oroszország az elmúlt napokban gőzerővel támadta a szélsőséges szervezet olajkútjait, finomítóit. 

Ugyanakkor figyelembe véve, hogy az olaj csak a harmadik legnagyobb bevételi forrása az Iszlám Államnak, nem tűnnek elegendőnek a nemzetközi közösség által végrehajtott légicsapások. 

Egy korábbi írásomban, egy tanulmányra hivatkozva már rámutattam, hogy a szervezet bevételi és kiadási oldala közötti komoly egyensúly-eltolódások figyelhetők meg, amelyek hosszú távon fenntarthatatlanná teszik létét. Bevételeinek kétharmadát az elkobzásból és az adókból befolyt összegek képezik, és csak ezt követően jelenik meg az olaj mint forrás. “Azt mondhatjuk tehát, hogy az Iszlám Állam bevételeinek kétharmadát zsarolással, erőszakkal és megfélemlítéssel szerzi meg. Ez a modell pedig hosszú távon nem fenntartható. Egyrészt azért, mert elidegeníti a lakosságot és növeli az esetleges felkelések esélyét, másfelől pedig amiatt sem, hogy egy idő után egész egyszerűen nem lesz mit elvenni az uralom alá hajtott iraki és szíriai emberektől”, írtam az említett cikkben.

Júliusban Daniel Glaser, az amerikai pénzügyminisztérium munkatársa jelentette, hogy 2014-et követően az Iszlám Állam anyagi képességét jelentősen megnövelte, hogy az újonnan elfoglalt területek bankjait sorra megszerezte. Ugyanakkor az azóta eltelt időszakban a legnagyobb és folyamatos pénzforrást az elkobzás képezi. E pénzszerzési módszer körülbelül nyolc millió embert érint, amelyből a szervezet dollármilliókat zsebel be évente. 

A második legfőbb bevételi forrás az adók beszedése és csak a harmadik a sorban az olaj. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi amerikai, illetve orosz légihadjárat nem feltétlenül lesz annyira hatékony, mint amennyire azt remélik Washingtonban vagy Moszkvában. Arról nem is beszélve, hogy az eddigiekben is problémát jelentett, hogy az olaj kitermelésére alkalmas létesítmények lebombázása egyfelől sok civil áldozattal járhat, valamint a háború esetleges végeztével azokra az adott országoknak létfontosságú szükségük lesz.

Ez a dilemma jellemezte az Egyesült Államokat is egészen október végéig, amikor is megkezdődtek Szíriában a létesítmények elleni támadások. Obama elnök stratégiájának fontos pillérévé váltak ezek a légicsapások, amerikai szakértők szerint azonban mostanra ez kudarcot vallott. Ezt minimum abból is megállapíthatjuk, hogy míg Washington bombázta a bevételi forrást, a nyugat-európai államok szankciókat léptettek életbe a csempészést segítő személyek ellen, addig az ISIS folytatta tevékenységét, olykor terjeszkedett, terrortámadásokat követett el és még folytathatnánk. Fontos látni, hogy a hagyományos gazdasági-pénzügyi büntetőintézkedések az Iszlám Állam és tagjai ellen nem lehetnek sikeresek, miután nincs nyugati értelemben vett bankrendszere például.

Valerie Marcel, a londoni Chatham House energiaügyekkel foglalkozó munkatársa elmondta, hogy “amíg növelni tudják területeiket, addig az adókból, vámokból, bűnözésből és olajból származó bevételek növekedni fognak. Terjeszkedésre van szükségük ahhoz, hogy biztosítsák erőforrásaikat. A területek feletti ellenőrzés a kulcs.”

A terrorszervezet gazdaságáról megbízható, pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. Ugyanakkor egy 2014-ben, a Thomson Reuters által készített tanulmány szerint a szervezet két milliárd dollár értéknyi vagyontárggyal rendelkezik és az éves bevétele csaknem három milliárd dollárt tesz ki. 

E bevételek jórészét az adók teszik ki. A Thomson Reuters számításai szerint csak az adókból havi 30 millió dollár folyik be az Iszlám Állam kasszájába. A RAND Corporation adatai szerint 2014-ben ennél több, összesen 600 millió dollárt szedett be a szervezet, ami így havi 50 milliót jelent. E tanulmány szerint az olajbevételek mindössze 100 millió dollára rúgtak 2014-ben, ezt azonban számos szakértő alulbecsültnek véli.

Szakértők szerint az Iszlám Állam különböző bevételei nem igazán csökkentek, vagy legalábbis nem csökkentek drasztikusan. Az olajbevételek ugyan estek némiképp, de elemzők szerint ebben csak egy tényező a koalíció légicsapásai, miután az olaj világpiaci ára eleve mélyponton van, illetve a szervezet márciusban, tikriti veresége során elvesztette az értékes Ajil olajmezőt.

Figyelembe véve a fenti tényezőket, kétséges, hogy mennyiben lehet sikeres és hosszú távon mennyire kifizetődő az olajbevételek forrásának kiiktatását célzó politika. Miután a terjeszkedéssel vagy legalábbis a megszerzett területek megtartásával folyamatos bevételei vannak a szervezetnek, valószínűleg az egyetlen hatékony mód a szervezet teljes felszámolása lehet, amelyhez azonban katonák kellenének. Ez pedig egyelőre nem opció.

Káply Mátyás

Felkapott hírek

Friss hírek

Rendeződni látszik a kasmíri konfliktus

Az indiai kormányzat pénteken bejelentette a Kasmír indiai részére vonatkozó korlátozások fokozatos csökkentését és a távközlési szolgáltatások helyreállítását. A térségben nem sokkal azt megelőzően vezettek be kijárási tilalmat, hogy az indiai kormány úgy döntött: megvonja Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státuszát.

Read More »

A hongkongi vezetés még próbálkozik, de így is elkerülhetetlen a recesszió

A vállalatokat és a lakosságot segítő intézkedéseket jelentett be Paul Chan hongkongi pénzügyminiszter, melyekkel a városban uralkodó politikai és társadalmi zűrzavar, valamint az amerikai-kínai kereskedelmi háború negatív hatásait kívánják enyhíteni. A kormányzat reményei szerint a 19,1 milliárd hongkongi dollár összértékű intézkedések 0,3 százalékkal növelhetik a város gazdasági teljesítményét, ám szakértők szerint a recesszió így is elkerülhetetlen.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás