Erdogan megnyerte a választást, de a békét nem

  • Hatalmasat nyert Erdogan pártja, egypárti kormányt alakíthatnak
  • A nacionalista MHP a júniusi 80 helyett 43, a kurdbarát HDP 80 helyett 60 mandátumot szerzett csak, ők a választás vesztesi, a szocialista CHP tartotta magát
  • Délkelet-Törökországban már tüntetnek az eredmények ellen
  • Erdogan feláldozta a békét a győzelemért, most rendbe kell tennie az elmúlt öt hónapban okozott káoszt
  • A megbékítés igen nehéz lesz: a társadalom mélyen megosztott, merényletek sorozatait követte el az Iszlám Állam, és a gazdaság is gyengélkedik.

Az előzetes közvélemény-kutatásokhoz képest jelentősen jobban szerepelt az Igazság és Fejlődés Párt, 97 százalékos feldolgozottság mellett a szavazatok 49,1 százalékát szerezte meg. A fő ellenzéki erő, a szekuláris-szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) kampánya a szavazatok 25,7 százalékára volt elég, a török nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) 12,1 százalékot, míg a kurdbarát és liberális Népi Demokrata Párt (HDP) 10,5 százalékot kapott, éppen átlépve a 10 százalékos parlamenti küszöböt. A részvétel rendkívül magas, 85 százalék körül alakulhat, ami  felülmúlja a júniusi adatot. A statisztikákat Hürriyet Daily választási adatbankjából szereztük, itt lehet követni a további frissítéseket.

Az eredmények azt jelentik, hogy az Erdogan vezette AKP 312 helyet foglalhat el az 550 üléses parlamentben, tehát abszolút többséget szerzett. A Köztársasági Néppárt (CHP) 135, a Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) 43, a HDP pedig 60 mandátumot szerzett.

Az AKP nagyot nyert az előző választások óta, több tartományt is el tudott hódítani az ellenzéki pártoktól, és egységkormányt alakíthat Davotoglu miniszterelnök vezetésével, koalíciós partnerre nincs szükségük. A júniusi választásokhoz képest gyengébben szerepelt a CHP és a HDP: a nacionalista párt 38 mandátumot vesztett június óta, a HDP pedig majdnem leverte a bekerülési lécet, de maradt a parlamentben, viszont 21 hellyel kevesebbel kell beérnie.

Az újraválasztott miniszterelnök, Ahmet Davotoglu szülővárosában, Konyában szólalt meg először az eredmények tudatában, szerénységre intett és a megkezdett munka folytatását ígérte, a nemzet egységét hangsúlyozva: “a mai napon nincs vesztes oldal, csak egy győztes van, és ez a nemzetünk”.

A HDP részéről az eredményt a párt társelnökei értékelték. Figen Yüksekdag emlékeztetett, hogy a júniusi választáson elért meglepetésszerű szereplésük vezetett a megismételt választásokhoz. Ezt követően hozzátette, hogy az azóta eltelt öt hónap abnormális volt, “a kormány felkorbácsolta a feszültséget, és a HDP szembesült a legnehezebb körülményekkel, az eredményeket ennek tudatában kell értékelni”. Selahattin Demirtas megköszönte a választóknak a bizalmat és kritizálta az egyenlőtlen és tisztességtelen feltételeket a kampányidőszak alatt.

Bár a választások alatt több szabálytalanságot is tapasztaltak – volt, ahol már az urnazárás előtt alá akarták íratni a megfigyelőkkel a jelentéseket -, de masszív csalásról nem érkezett hír. Több helyen is volt rendbontás, az Isztambul melletti Kocaeli tartományban könnygázt is bevetett a rendőrség, Diyarbakirban pedig az eredmények közzétételét követően azonnal tüntetésbe kezdtek a kormánypárt ellen.

Úgy tűnik tehát, hogy működött Erdogan taktikája a két választás között: a kormánykritikus hangok ellehetetlenítése és megfélemlítése, valamint a kurdokkal való viszony kiélezése. Az ellenzéki médiával való viszony nem újdonság, de a júniusi választások előtt Erdogan a kurdok szavazataira hajtva kiegyezésre törekedett. Az eredménytelen választás után a kurd béketárgyalások kisiklottak, az állam háborút indított a terror ellen, de az Iszlám Állam helyett a kurd fegyveres szervezet lett az első számú célpont. Ezzel elég török nacionalista szavazót csábított a többség megszerzéséhez, de gyakorlatilag beáldozta a török-kurd kapcsolatokat a kormányon maradásért.

Az új kormánynak úrrá kell lennie azon a káoszon, amit okozott – belföldön és külföldön egyaránt. A kurd többségű dél-török tartományokban a lakosság és a központi hatalom között tapintható a feszültség, az ISIS sorozatban követte el a merényleteket, miközben a török hadsereg a kurdokkal volt elfoglalva, kritikák sorát kapja szíriai külpolitikája miatt, és összetűzésbe került azzal az Oroszországgal, amivel korábban még közös gázszállítási projektjeik voltak. Ehhez ráadásként jön, hogy a török gazdaság is gyengélkedik: az infláció 8 százalék közelébe emelkedett, a GDP-növekedés lassul, az instabilitás pedig a turizmust is megtépázta, a hotelek kihasználtsága 12 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Törökország következő négy éve az ország belső megosztottsága és a szomszédjában zajló háború miatt biztosan problémáktól és konfliktusoktól terhes lesz, a világ és Európa számára pedig kulcsfontosságú lesz a kapcsolat Erdogannal a menekültkérdés és a szíriai válság megoldásában.

Sándor Krisztián

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás