Van-e realitása jelenleg a szíriai választásoknak?

  • Oroszország parlamenti és elnökválasztásokat sürget Szíriában
  • A szír elnöki hivatal szerint előbb a terrorizmust kell felszámolni, mielőtt bármiféle politikai folyamat megindul
  • A legitim, szabályos, általános választások lebonyolításának jelenleg nem kedveznek a körülmények
  • Szíria etnikai és vallási sokszínűsége miatt rengeteg feltételnek kell érvényesülnie, hogy egyáltalán legyen értelme választásokat tartani
  • És akkor még nem beszéltünk a külső hatalmi érdekekről

A polgárháborút lezáró politikai kezdeményezések nem lehetnek sikeresek addig, amíg a terrorizmus jelentette kihívások nem oldódnak meg, áll egy, a szíriai elnöki hivatal által kiadott közleményben, amely egyben szorosan kapcsolódik a nem rég Moszkva által sürgetett parlamenti és elnökválasztások lebonyolításához.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy vasárnap interjúban jelentette ki, hogy Szíriának fel kell készülnie mind a parlamenti, mind az elnökválasztásokra.

A szíriai közlemény hangsúlyozza, a szír állam minden olyan politikai megoldástervezetet üdvözöl, amely az ország egységének megőrzésére törekszik. Ugyanakkor hozzáteszi, Aszad már többször elmondta, hogy a terrorizmust kell felszámolni, mielőtt bármiféle kezdeményezéssel érdemben kezdenek el foglalkozni. 

“Nem tudjuk a kezdeményezéseket és ötleteket a gyakorlatban megvalósítani, illetve a sikert garantálni, amíg a terrorizmust fel nem számoltuk, és az ország stabilitását és biztonságát helyre nem állítottuk”, áll a közleményben.

A közlemény nem tér ki Bassár el-Aszad elnök választásokkal kapcsolatos véleményére. Ugyanakkor orosz parlamenti képviselők, akik vasárnap Moszkvában folytattak tárgyalásokat a szír elnökkel, a Reuters-nek elmondták, Aszad számára a prioritás a terrorizmus elleni harc, és csak ezt követően jöhet szóba a választások lebonyolítása. 

A szíriai vezetés minden ellene lázadó csoportot terrorszervezetként definiál, ahogy Moszkva is, míg az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Katar, Törökország és az EU vezető tagállamai számára a “mérsékelt” lázadó csoportok nem, hogy nem terroristák, hanem legfőbb kedvezményezettjeik is. Oroszország nem tesz különbséget az Iszlám Állam, a Nuszra Front vagy bármelyik más, Aszad hatalmát megdönteni kívánó csoport között, ugyanakkor Szergej Lavrov külügyminiszter felajánlotta Oroszország segítségét a Nyugat által támogatott Szabad Szíriai Hadseregnek, amelynek állásait nem rég még bombázta is. 

Moszkva szeptember 30. óta hajt végre légicsapásokat Szíriában Bassár el-Aszad védelmében, amelyek az orosz és a szíriai vezetés által terrorszervezetnek minősített csoportok ellen irányulnak. Oroszország elviekben az Iszlám Államra összpontosítja támadásait, azonban a gyakorlatban legtöbb esetben a “mérsékelt” lázadók állásaira mért csapást. 

Számos tényező áll a választások sikerének útjában

A választások lebonyolítása egyelőre komoly akadályokba ütközik. A szíriai elnökség közleménye ebből a szempontból jól méri fel a lehetőségeket, miután az Iszlám Állam jelenléte mellett, Szíria egyben tartásának követelményével elképzelhetetlen, hogy sikerrel és legitim módon meg lehessen választani a politikai elit tagjait. Ugyanakkor a szír és az orosz vezetés “terrorizmusdefiníciója” (amely szerint minden Aszad ellen harcoló erő terrorszervezet) szintén ellehetetleníti a jövőbeli megoldásokat. 

Aszad jelenleg az ország körülbelül egyhamardát ellenőrzi, amely arányt azonban felértékeli az a tény, hogy az általa ellenőrzött területek sűrűn lakottak, magába foglalják a legnagyobb szír városokat, fejlettek, illetve a lakosság túlnyomó többsége támogatja az alavita elnököt. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az ország más területein véres harcok folynak a legkülönbözőbb szereplők között, ahova a rezsim keze nem ér el. Amennyiben Szíria egybentartása a cél, e körülmények között nem lehet választásokat lebonyolítani. 

Az alaviták támogatják Aszadot, ugyanakkor ők csak a lakosság kb. 13%-t teszik ki. Ahhoz, hogy hosszú távra szóló, hatékony és a nép által is elfogadott megoldás szülessen, minden társadalmi és vallási csoportot be kell vonni a folyamatba, máskülönben a konfliktus esetleges megoldása után – a politikai életből kiszorított csoportok miatt – ismét a káosz szélére sodródik az ország. 

Hangsúlyozom, abban az esetben, ha a végcél Szíria egységének megőrzése! 1920 és 1936 között, az akkori francia mandátumterületen belül létezett egy alavita állam, amelyet az Aszad hatalmának támaszát jelentő, a tengerparti sávban található Latakia és Tartusz tartományok képeztek. Ez a megoldás, ha csak a belpolitikai szempontok vesszük figyelembe ma is működne, miután ezeken a területeken a lakosság támogatja Aszadot. A nemzetközi kontextust tekintve azonban ez nem releváns kérdés ma.

Ezért tehát ahhoz, hogy a választások legalább némileg nyugati értelemben véve “szabályosak” legyenek, nem lehet figyelmen kívül hagyni sem a főleg szunniták alkotta, Aszad ellen lázadó erők követeléseit, sem a drúzok, keresztények, kurdok és egyéb vallási, illetve etnikai csoportok érdekeit. 

Nem érhető el úgy áttörés, hogy Aszad és Moszkva terrorszervezetnek minősít olyan csoportokat, amelyek kihagyása a folyamatból a teljes káosszal fenyeget. Ugyanígy nem érhető el siker, amennyiben nem vonják be a folyamatba az ország különböző társadalmi csoportjait. 

Ahhoz, hogy egy ilyen folyamat elinduljon, mindenekelőtt le kell számolni azokkal a szervezetekkel, amelyek valóban terrorszervezetként definiálhatók, legfőképpen az Iszlám Állammal, és felhagyni azzal a retorikával, amely kvázi mindenkit, aki nem az Aszad-rezsim támogatója, terroristának minősít. 

Ezt követően kell biztosítani a menekültek millióinak visszatérését, a politikai foglyok szabadon engedését, jogokat a különböző társadalmi csoportoknak, főleg a választásokon való szabad részvételt, a vélemény-, egyesülési és gyülekezési szabadságot. 

Azonban eddig a pontig is egy rendkívül fontos kérdésben kell megállapodnia a népnek: elfogadják-e, hogy Aszad egyáltalán induljon a választásokon vagy sem. Az elnök iránti gyűlölet mostanra mélyen gyökerezik a társadalom tagjaiban, így vajmi kevés esélye vannak, hogy az alavita elnök indulását támogatnák. Ezek azok a kérdések, amelyek rendezése rendkívül nehéz feladatnak fog bizonyulni.

És ezek még csak a belpolitikai feltételek. A konfliktusban releváns külső államok hozzállása, magatartása, érdektörekvéseik legalább ennyire fontos tényezők, amelyekben kompromisszumra jutni talán még nehezebb, mint “otthon.” A konfliktust érintő hatalmi törekvésekről itt, itt, itt, itt és itt írtunk.

Káply Mátyás

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás