Ez véget vethet a szíriai polgárháborúnak?

  • Eredménytelenül, ám a résztvevők szerint konstruktív légkörben zajlott az amerikai, az orosz, a szaúdi és a török külügyminiszter pénteki bécsi találkozója. 
  • Moszkva hajlandónak mutatkozik egyes, nem körülhatárolt ellenzéki csoportosulások bevonására a tárgyalásokra, ugynakkor megerősítette kiállását Aszad elnök mellett. 
  • Megállapodás született egy újabb találkozó összehívásáról következő péntekre, amelyhez további érdekelt államok, így akár Irán is csatlakozhat.
  • Közben Jordánia közös katonai koordinációs központot létesít az oroszokkal, tovább nehezítve az USA-vezette koalíció kohézióját.

Először ült közvetlenül tárgyalóasztalhoz pénteken az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia és Törökország külügyminisztere Bécsben azóta, hogy Moszkva október elején intenzív, a szíriai kormány szárazföldi stratégiájával összehangolt légioffenzívát indított az Iszlám Állam, illetve más, általa terroristának nevezett csoportok állásai ellen Szíriában. A magas szintű egyeztetésekre közvetlenül azt követően került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden váratlanul vendégül látta Moszkvában Basár al-Aszad elnököt, ahol biztosította további támogatását a szír hadsereg műveleteihez. Ugyancsak a napokban sikerült a Pentagonnak egyezségre jutnia a szíriai légtérmegosztás legalapvetőbb technikai koordinációjáról az orosz katonai vezetéssel, elkerülendő a koalíciós, illetve az orosz vadászgépek esetleges baleseteit, egymás provokálását. A bécsi találkozó során a fő vitakérdés továbbra is Aszad személye és a tervezett szíriai átmenetben betöltendő szerepe körül fogalmazódott; Moszkvával szemben a három másik megjelent fél a rendezés alapfeltételeként határozta meg a szír elnök távozását. 

Moszkva: bombázás helyett támogatás?

A nézeteltérés megoldatlanságát John Kerry amerikai külügyminiszter mellett a Szaúd-Arábiát képviselő Adel al-Dzsubeir is kiemelte. Szergej Lavrov pedig – a Kreml korábbi nyilatkozatainak megfelelően – megerősítette az oroszok elkötelezettségét a szír kormányzat felé, hangsúlyozva, hogy pusztán egy személyre összpontosítva nem lehet kiutat találni a válságból. Megismételte ugyanakkor Putyin csütörtöki felvetését is, miszerint a külső hatalmak támogatásával elősegítenék a szír kormány és “az ellenzék teljes spektrumának” tárgyalását. Kijelentését szombaton egy interjúban is megerősítette, ahol már arról is beszélt, hogy akár légitámogatást is kész lenne nyújtani az orosz hadsereg a Szíriai Szabad Hadsereg (FSA) alakulatainak, sőt a majdani parlamenti és elnökválasztások szükségessége is szóba került. Mindezen fejlemények alapvető elmozdulást sejtetnek az orosz álláspontban, ennek ellenére számos kérdőjel maradt az összefogással kapcsolatban.

A bevonandó felkelők definiálásával például továbbra is adós maradt az orosz diplomácia, hiszen korábban maga Lavrov is kétségbe vonta a “mérsékelt” felkelők létezését, Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig a napokban a BBC HardTalk című műsorában egyenesen úgy fogalmazott, hogy valamennyi “komoly” felkelő csoport “terroristának” számít. Putyin Szocsiban tett felvetése a szíriai kurdok bevonásáról a terrorizmus elleni harcban pedig aligha tekinthető reális felvetésnek a mai konstellációban, hiszen a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) – noha a polgárháború kezdeti szakaszában nem csatlakoztak az ellenzéki Szíriai Nemzeti Tanácshoz -, egyértelműen a szír kormány távozását követelik, Törökország pedig egyébként is mérsékelni igyekszik szerepüket a szír konfliktusban. Aszad már eddig is tett felszólításokat a különböző ellenzéki erők csatlakozására, ezek azonban mély törésvonalak miatt legfeljebb a fegyvertelen kormánykritikus csoportokat jelenthetik.

Ugyancsak bonyolítja a helyzetet, hogy az FSA-hez kötődő magas rangú vezetők az őket ért légicsapások tükrében egyöntetűen elutasították Moszkva ajánlatát. A választások kiírását pedig közülük többen is egyenesen “illogikusnak és irreálisnak” nevezték a jelenlegi háborús helyzetben. Aszad elnök azonnali távozása továbbra is legfontosabb követeléseik között szerepel: a nyugati, illetve a térségbeli Aszad-ellenes hatalmak által hivatalosan elismert Szíriai Nemzeti Tanács az AP-nek cáfolta azokat az álláspontjuk finomodásáról szóló híreszteléseket, miszerint beleegyeznének Aszad ideiglenes hatalmon maradásához.

Ha a belső szereplők egyelőre nem is nyitottak az orosz kezdeményezésre, az őket anyagilag és stratégiailag is támogató regionális hatalmak hajlandósága a szorosabb együttműködése bécsi csúcstalálkozót követően nagyobbnak tűnik. Az oroszok Rijád után Egyiptom képviselőjével is felvették a kapcsolatot, Irán bevonását a következő tárgyalási fordulóra pedig rajta kívül az USA és az EU is szorgalmazza. A perzsa állam növekvő térségbeli befolyásától tartó Szaúd-Arábia ellenkezése miatt azonban Teherán részvétele még nem tisztázott, a következő napok egyeztetésein dőlhet el.  

Újabb orosz-arab katonai koordinációs központ

A Berlinben kezdett körút következő állomásán Kerry (a német fővárosban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott megbeszélésének folytatásaként) Ammanban találkozott Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnökével. Az elmúlt hetekben drámaian eszkalálódó izraeli-palesztin erőszakhullám mellett azonban a jordán féllel is fontos témák kerültek napirendre, miután Lavrov bejelentése szerint még a bécsi találkozó előtt megállapodás született a jordán és az orosz erők közös katonai koordinációs központjának felállításáról. Az orosz külügyminiszter az USA, Törökország és Szaúd-Arábia részvételére is számítana, csakúgy, mint a néhány héttel ezelőtt felállított orosz-iraki-iráni-szíriai központ esetében. Az bagdadi kormány akkori csatlakozási döntése sajtóértesülések szerint a Pentagon illetékeseit is meglepte, most pedig a szíriai USA-vezette koalíció egyik kucsfontosságú arab tagja egyezett meg Moszkvával.

Bár mind Kerry, mind pedig Mohamed al-Momani jordán kormányszóvivő sietett eloszlatni a koalíció esetleges elhagyásáról szóló spekulációkat, úgy tűnik, Oroszország továbbra is kézben tartja a kezdeményezést a katonai koordináció terén. Az USA mindeddig ellenállt a technikai kérdések egyeztetésén túllépő orosz kezdeményezéseknek, és elutasított minden olyan konstrukciót, amely hírszerzési adatok megosztásával járna. Márpedig ha Moszkva valóban komolyan elszánná magát az FSA partnerként való elfogadására, ahhoz elengedhetetlenül fontos lenne az amerikai fél információszolgáltatása.

Az USA stratégiája az észak-szíriai hadművelet tervezésében is nehézségekbe ütközik: a kiképzési rendszer eddigi kudarca miatt a nyáron az Iszlám Állam ellen sikerrel harcoló YPG-re kívánta építeni a legújabb észak-szíriai offenzíva tervét; az arab egységek felszerelésében és kiképzésében aktív Törökország elnöke, Tayyip Erdogan azonban szombaton elítélően nyilatkozott a kurdok további területszerzéséről. Vagyis a vélhetően a menekültek áramlására is hatással levő, északi ISIS-mentes biztonsági zóna létrehozását célzó stratégia csak arab felkelőkre építve lenne kivitelezhető, ami viszont Moszkva konstruktív hozzáállása nélkül kudarcra van ítélve.

Schlett Bálint Gergő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás