Atomügyek: közel lehet, de nem biztos a megállapodás

Irán és a hatok közel kerülhettek egy „két-három oldalas” megállapodáshoz, amelyben már konkrétumok is szerepelnek a több mint egy évtizede húzódó nukleáris válság megoldására, jelentette szombaton a Reuters tárgyalásokhoz közeli forrásokra hivatkozva. A megegyezés előtt viszont még néhány ponton dűlőre kell jutniuk a feleknek.

John Kerry amerikai és Javad Zarif iráni külügyminiszter napok óta tárgyalnak a svájci Lausanne-ban az Irán és a hatok (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok) között köttetendő nukleáris megállapodásról. Ez lehet az utolsó tárgyalássorozat a március 31-ig kitolt határidő lejárta előtt. 

„A felek nagyon közel vannak az utolsó lépéshez, és az egyezményt akár alá is írhatják vagy bejelenthetik”, idézett egy anonim iráni hivatalnokot a Reuters. Bár több más forrás is osztotta ezt a véleményt, sokan azért arra figyelmeztettek, hogy még mindig van néhány hevesen vitatott pont a felek között. 

A Reuters iráni forrását több iráni hivatalnok is vitatta. Az iráni PressTV egy, a tárgyalásokhoz közeli forrásra hivatkozva arról írt, hogy bár minden szinten intenzív tárgyalások folynak a felek között, a „két-három oldalas” dokumentumról szóló hírek alaptalanok. 

Erre reagálva a Reuters viszont nyugati forrásaira utalva azt jelentette, hogy az iráni nyilatkozatok a tárgyalásokat követő iráni közönségnek szóltak. 

Az iráni és az amerikai delegációkhoz a hétvége során a hatok többi delegációja is folyamatosan csatlakozott. „Remélem eljutunk egy átfogó egyezményig. Iránnak joga van a békés nukleáris energiához, viszont egy bombához már nem”, nyilatkozta Larent Fabius francia külügyminiszter Lausanne-ba való érkezésekor. Fabius azt is hozzátette, hogy néhány ponton még mindig nem sikerült előrehaladniuk. 

„Fontos napok állnak előttünk. Közel tizenkét év Iránnal való tárgyalás után elérkezett a megbeszélések utolsó mérkőzése”, idézte Frank-Walter Steinmeier német külügyminisztert Svájcba érkezése után az iráni PressTV. Steinmeier azt is hozzátette, hogy egy végső egyezmény az iráni atomprogramról esetlegesen hozzájárulhat a Közel-Kelet regionális békéjéhez. 

A megállapodás kritikus pontjai

Kitörési idő: A nyugati felek számára egyik legfontosabb feltétel az iráni kitörési idő megállapítása. Az átfogó egyezmény egyik alapvető célja, hogy Iránnak legalább egy évre legyen szüksége egy atomfegyverhez elegendő hasadóanyag előállításához, hogyha Teherán mégis egy fegyver előállítását választaná.

Szankciók hossza: Irán képviselői a szankciók mihamarabbi eltörlését akarják az egyezményért cserébe. Teherán az ENSZ szankcióit és az amerikai és EU-s pénzügyi és energia szektort sújtó szankciónak azonnali eltörlését akarja. Ezzel szemben az USA a szankciók lassú felszámolását akarja. A nyugati álláspont szerint a szankciók azonnali eltörlése „adu kártya” nélkül hagyná a hatokat. 

Az amerikai aggály szerint amíg az ilyen intézkedéseket viszonylag egyszerű beszüntetni, a szankciók újraélesztése sokkal nehezebbnek bizonyulna, ha Teherán esetleg mégsem működne együtt az egyezmény feltételeinek megfelelően. Éppen ezért az USA számára a megszorítások azonnali eltörlése helyett a szankciók ideiglenes felfüggesztése lehet a legelfogadhatóbb ajánlat.

Hivatalos információk szerint az USA és Franciaország hajlandóak lennének azonnal felfüggeszteni az ENSZ szankcióinak egy részét.

Az egyezmény hossza: Amíg az Egyesült Államok kezdetben húsz, addig Irán nyolc évre tervezte az egyezmény hosszát. A mostani álláspont szerint Washington és Teherán tíz évben egyeztek ki, bár az USA még egy hosszabb egyezményt preferál. 

Franciaország, a hatok legszigorúbb európai tagja, tizenöt évet tartana optimálisnak, amelyet tíz év fokozott külföldi megfigyelés követne. Március elején Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök washingtoni beszédében arra figyelmeztetett, hogy egy ország életében tíz év csak egy „szempillantás”.

Urándúsítási kapacitás: Irán kezdetben nem engedett az urándúsításhoz használt centrifugáinak számából, és mind a húszezer egységük megtartására törekedett. A nyugati tárgyalófelek ezt ezer-ezerötszázra akarták korlátozni, majd ezt megemelték négy-ötezer köré, mondta novemberben Jon Greenwald, az International Crisis Group alelnöke. A Reuters információi szerint Washington hatezer régebbi generációs centrifugát még tolerálna, amíg Irán egyelőre kilencezer centrifugáig hajlandó lemenni. 

Új-generációs centrifugák: Az urándúsítási kapacitás problémájához szorosan kapcsolódik Iránnak az új-generációs centrifugákba fektetett K+F erőfeszítése is. Irán ragaszkodik hozzá, hogy folytathassa a hatékonyabb centrifugák fejlesztését, a nyugati hatalmak ezt viszont nem támogatják. 

Ha Iránnak sikerülne a centrifugáinak hatékonyságát megnövelni, akkor elméletileg hiába korlátoznák a centrifugáinak számát, mivel sokkal kevesebbel is elegendő uránt tudnának dúsítani, ami a kitörési idő megrövidüléséhez vezethetne.  

Uránkészletek: A felek még nem tudtak megegyezni az Irán területén tárolható urán mennyiségéről, illetve, hogy mennyi urán kerülne át Oroszországba vagy más országokba. Az uránkészlet kérdése azért is fontos, mert minél kevesebb uránhoz ragaszkodik Teherán, annál több centrifugát hajlandóak a nyugati kormányok tolerálni. 

Egy iráni forrás szerint Teherán hajlandó lenne az éves dúsítását fél tonnára csökkenteni. Az ezen felül maradó mennyiséget Irán vagy fűtőelemmé alakítaná, vagy Oroszországba szállítaná. A nyugati nézőpont szerint az éves dúsításnak negyed tonna alá kellene csökkennie optimális esetben. 

A program lehetséges katonai múltja: Az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy Irán együttműködjön a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) a nukleáris program esetleges múltbéli katonai részleteinek kivizsgálásban. 

Irán viszont egyértelművé tette, hogy ennek a kivizsgálása teljességében kizárt és nem hajlandó tárgyalni róla. 

Nemzetközi ellenőrzés: Az átfogó egyezmény végleges megkötéséhez szükséges, hogy Irán alávesse magát atomprogramjának részletes ellenőrzéséhez, amelyet a NAÜ látna el. Bár Hasszán Rohani iráni elnök és Zarif külügyminiszter többször is kijelentette, hogy készek a nukleáris programjukat még részletesebb ellenőrzés alá vetni, abba egyelőre nem egyeztek bele, hogy a NAÜ teljesen szabad kezet kapjon. 

Belföldi nyomás a megállapodás ellen

A tárgyalásokat megnehezíti mind az amerikai, mind az iráni belföldi nyomás, amely az egyezményt elérni kívánó delegációkra nehezedik otthonról. Az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban a republikánus politikusok több alkalommal is világossá tették, hogy ha rajtuk múlik, akkor újabb szankciókkal sújthatják Iránt. A republikánus nézőpont szerint Teherán nem bizonyult elég flexibilisnek és valószínűleg csak időhúzásra játszanak a tárgyalások álcája mögött. 

Januárban Barack Obama amerikai elnök türelemre intette a Kongresszust, de néhány befolyásos republikánus és demokrata képviselő egy új szankciótervezettel állt elő január végére. A törvényjavaslatot végül nem támogatták a demokrata képviselők, attól függetlenül, hogy Robert Menendez demokrata szenátor részt vett a tervezet kidolgozásában. A javaslatban érintett demokraták, bár erősen szkeptikusak, a március végéig kitolt tárgyalások lezárásáig egyelőre tartózkodnak a javaslat támogatásától. 

Iráni képviselők már többször jelezték, hogy újabb szankciók elfogadása a tárgyalások végét jelentenék.

Az amerikai belföldi helyzetet súlyosbította, hogy március elején a republikánus képviselők meghívására Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszédet tartott a Kongresszus előtt, annak ellenére, hogy az Obama adminisztráció nemtetszését fejezte ki ezzel kapcsolatban. Netanjahu a várakozásoknak megfelelően a nukleáris megállapodás ellen érvelt és az iráni atomprogramot Izrael létét veszélyeztető fenyegetésként jellemezte. Netanjahu korábban Iránt még az Iszlám Államnál is veszélyesebbnek titulálta.

Eközben Iránban a helyi keményvonalas politikusok folyamatosan bírálják a nukleáris tárgyalásokban résztvevő delegációt. A radikálisok szerint a mérsékeltek túl sok mindent áldoznak fel az egyezmény érdekében, a nyugati hatalmakat „kielégíthetetlennek” tartják és elleneznek az Egyesült Államokkal való bármiféle normalizálódási folyamatot. 

Január végén a keményvonalasok kezdeményezésére az iráni parlament bekérette Zarif külügyminisztert, hogy magyarázatott adjon Kerryvel történt genfi sétájára. „A nukleáris tárgyalások alatt tapasztalt végtelen követelései és szabotázsai a Nagy Sátánnak nem adnak semmilyen helyet bizalmasságnak az iráni és az amerikai külügyminiszterek között”, állt a Zarifot bíráló parlamenti petícióban. Zarifot már korábban is behívatták a radikálisok, akkor az volt a „bűne”, hogy nyilvánosan elítélte a holokausztot.

Az iráni elnök szerint a keményvonalasok viselkedése nemzeti érdekeket is sért. Rohani szerint ugyanis a kritika nem vádaskodást jelent, hanem sokkal inkább pontosabb útra terelést. Ez viszont hiányzik a radikálisok párt- vagy frakciópolitikán alapuló vádaskodásaiból. 

Irán és a hatok már lassan másfél éve tárgyalnak szinte folyamatosan egy átfogó megállapodásról, amelynek célja, hogy biztosítsa az iráni atomprogram békés mivoltát, amely cserébe lehetővé teszi a perzsa államot sújtó szankciók eltávolítását. Egy megállapodás legvégső esetben egy újabb Közel-Keleti konfliktus esélyét is csökkentené. 

Ha sikerül most megállapodniuk az érintetteknek, akkor végre megnyílhat az út az átfogó egyezmény eléréséhez. Ettől függetlenül, bár a felek közel lehetnek az előzetes megállapodáshoz, egy mostani siker még nem garantálhatja a június 30-ig megköttetendő végső egyezség aláírását. 

Vágner Krisztián

Felkapott hírek

Friss hírek

A mottó: Erős és Egységes Európa

Emmanuel Macron francia államfő kedden fogadta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság (EB) megválasztott elnökét, akivel egyetértettek abban, hogy egy erős és egységes Európáért akarnak dolgozni, a klímaváltozás elleni fellépésre, valamint a bevándorlással és a védelmi politikával kapcsolatos kihívásokra vonatkozó világos célkitűzéseket követve.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás