Szunnita blokk Irán és az Iszlám Állam ellen?

Szaúd-Arábia számára a jelenlegi trendek a Közel-Keleten nem éppen kedvezők: Irán a huszik hatalomátvételével már Jemenben is komoly befolyással bír, enyhülőben vannak az amerikai-iráni kapcsolatok, illetve az Iszlám Állam léte is komoly kihívást jelent. Emiatt Salman király a egységbe kovácsolná a szunnita államokat, ugyanakkor a politikai iszlámhoz való viszony őket is jelentősen megosztja.

Szaúd-Arábia sürgeti a közel-keleti régió szunnita államait, hogy tegyék félre nézeteltéréseiket, és nagyobb figyelmet szenteljenek Irán és az Iszlám Állam jelentette veszélyeknek. 

Salman király számos találkozót kezdeményezett az öt Öböl-menti arab állam képviselőivel, illetve Jordániával, Törökországgal és Egyiptommal is az elmúlt hetekben azzal a céllal, hogy egységbe kovácsolja a szunnita államokat a szélsőséges terrorszervezet, és a síita Irán “terjeszkedése” ellen. 

A szunnita államok között az egyik legnagyobb konfliktusforrást a politikai iszlámhoz, a Muszlim Testvériséghez való viszony jelenti. A szaúdi király szerint meg kell találni a módját annak, hogy ezeken a nehézségeken továbblépjenek.

Diplomaták a Reutersnek elmondták, hogy Szaúd-Arábia továbbra is bizalmatlan az iszlamista csoportokkal szemben, ugyanakkor Salman király mérsékeltebben közelít a politikai iszlám kérdésköréhez, mint elődje Abdullah király, aki januárban vesztette életét. A konfliktus csúcspontjaként múlt évben Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein is visszahívta nagykövetét Katarból, amiért az támogatta a Muszlim Testvériséget.

Szaúd-Arábiát leginkább Irán “terjeszkedése” aggasztja. A két állam egyfajta regionális hatalmi harcot vív, küzdve a térség vezető szerepéért. A perzsa állam Irak, Libanon és Szíria után már Jemenben is komoly befolyással rendelkezik, miután a huszi lázadók átvették a hatalmat, megbuktatva Manszúr Hadi államfőt. Ezzel pedig a gazdag olajmonarchia északi (Irak) és déli (Jemen) határainál is Irán-barát vezetés áll.

További veszélytényező az Egyesült Államokkal hagyományosan jó viszonyt ápoló Szaúd-Arábiának az iráni-amerikai kapcsolatok mérséklődése, egy esetleges áttörés, megállapodás a síita állam nukleáris programja területén. 

Irán mellett pedig az Iszlám Állam létezése is aggodalmakat kelt a szaúdi vezetésben. A szélsőséges szervezet többször felszólította híveit támadások végrehajtására az ország területén, és novemberben dzsihadisták támadtak egy szaúdi falura, ahol nyolc ember vesztette életét. Emellett komoly veszélyt jelent a fiatal, elégedetlen szaúdiak csatlakozása a dzsihadista szervezethez.

Ezen tények tudatában indokolt lehet a szaúdi felhívás a szunnita államok egységére, ugyanakkor ez korántsem bizonyul könnyű feladatnak. A fő törésvonal a politikai iszlámhoz való viszony, amelyben Törökország és Katar például elfogadják a Muszlim Testvériséget, míg Egyiptom, az Emirátusok, Bahrein és Szaúd-Arábia terrorszervezetként tartják számon.

Salman király egyértelműen új szövetségeseket keres, próbálja javítani Szaúd-Arábia kapcsolatait a térség államaival, így elősegítve a szunnita egységet. Salman király az egyiptomi elnökkel, Abdel Fattah al-Sziszivel folytatott tárgyaláson kijelentette, hogy Rijád készen áll újrakalibrálni kapcsolatait a térség államaival, utalva például Törökországra. Emellett ugyanakkor megnyugtatta Sziszit, – aki Abdullah király közeli szövetségese volt – hogy minden próbálkozást, ami Egyiptom biztonságának aláásását célozza, Szaúd-Arábia a “vörös-vonal” átlépésének tekinti, valamint kijelentette, hogy az esetleges új kapcsolatok nem fognak az egyiptomi kapcsolatok rovására menni.

Ugyanakkor az szinte biztos, hogy Rijád Muszlim Testvériséghez való viszonya változatlan marad, előrelépés nem várható. A szervezet ideológiai kihívást jelent a szaúdi vezetésnek, terrorszervezetként tartja számon, és több tagját is börtönbe zárta.

Elemzők szerint azonban Salman király elődjéhez képest engedékenyebben közelít a Muszlim Testvériséghez, kevésbé aggódik a szervezet jelentette veszélyek miatt. Így egyes vélekedések szerint az új király a politikai életen kívüli tevékenységet elfogadhatónak tartaná, például a vallási vagy társadalmi szerepvállalást.

A szaúdi egységtörekvések egyik fő színtere a Muszlim Világliga lehet. A szervezetet az 1960-as években hozták létre Rijád kezdeményezésével a radikális, szekuláris ideológiák ellen, majd az 1980-as években a szunniták erősítését volt hivatott szolgálni az iráni forradalmi eszme terjedése ellenében. Abdullah király uralkodása alatt azonban a szervezet lényegében nem sok szerep jutott a Muszlim Testvériséghez való kapcsolata miatt.

A múlt héten azonban Salman király Mekkában tartott konferenciát vezető, szunnita vallási személyek részvételével. Szaúdi források szerint a konferenciát a Muszlim Világliga rendezte. Ez egyfajta jele lehet  a szervezet újjáélesztésének. 

Recep Tayyip Erdogan török elnök találkozója után riportereknek nyilatkozva elmondta, hogy a török-szaúdi kapcsolatok javulnak. “Egyre inkább reménykedek abban, hogy bilaterális kapcsolataink egy sokkal magasabb szintre kerülnek”, fogalmazott a török elnök. Ugyanakkor Egyiptommal kapcsolatban már jóval negatívabb hangot ütött meg Erdogan, aki szerint a politikai elnyomás robbanáshoz fog vezetni Egyiptomban.

Káply Mátyás

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás