Iránhoz fordulhatnak segítségért az iraki szunniták

John McCain amerikai szenátor december végén találkozott számos, az ország szunnitáit képviselő iraki törvényhozóval és törzsi vezetővel. Az iraki szunniták jelentős amerikai támogatás hiánya miatt kilátásba helyezték, hogy egy „másik regionális hatalomtól” kérhetnek segítséget. A szunniták természeten az USA régi riválisára, Iránra gondoltak.

Az iraki szunnita törvényhozók és törzsi vezetők akár sarokba is szoríthatják az Egyesült Államokat, ugyanis hogyha az USA nem hajlandó jelentős támogatást biztosítani számukra, akkor kénytelenek lesznek az iraki szunniták is Iránhoz fordulni segítségért.

John McCain amerikai szenátor bagdadi látogatása során találkozott az iraki szunniták képviselőinek egy csoportjával. Iraki források szerint a szunnita képviselők amerikai szárazföldi csapatokat, fegyvereket és anyagi támogatást kérnek az USA-tól, hogy felgyorsítsák az Iszlám Állam kezében lévő területek felszabadítását, és hogy a szunniták nagyobb szerephez juthassanak a szélsőségesek elleni harcban.

„Megmondtuk McCainnek, hogy ha az amerikaiak cselekvés nélkül figyelik a történéseket , akkor egy másik regionális hatalmat kérünk meg, hogy betöltsék a szerepüket”, nyilatkozta névtelenül egy, a megbeszélésen résztvevő iraki hivatalnok az al-Jazeeranak. A hivatalnok azt is hozzátette, hogy már felvették a kapcsolatot Iránnal, akik készen állnak feltétel nélkül támogatni a szunnitákat – akár még harcosokkal is. 

A találkozón a szunniták kettős mércével vádolták az amerikaiakat, véleményük szerint az USA a kurdokat sokkal nagyobb erővel támogatja velük szemben. Továbbá azt is nehezményezték, hogy amíg a szunniták a kurdok segítségére siettek az Iszlám Állam ellen, addig az USA által vezetett nemzetközi koalíció nem támogatja őket eléggé. 

A szunniták reményei szerint a követelésekre reagálva az Egyesült Államok nyomást gyakorolhat a síita iraki kormányra, hogy az felállítsa a régóta várt Nemzeti Gárdát, felfegyverezze a szunnita törzseket, és hogy biztosítsa a kurd és a síita fegyveresek távoltartását a szunnita régióktól. A szunniták úgy gondolják, hogy az iraki kormány nem támogatja őket és szándékosan hátráltatja a Nemzeti Gárda felállítását, nyilatkozta egy meg nem nevezett forrás az al-Jazeerának. 

McCain később újságíróknak azt nyilatkozta, hogy az USA az iraki hatóságokon keresztül fel fogja fegyverezni a szunnita törzsi harcosokat, akik a Nemzeti Gárda részét képzik majd. McCain a találkozón azt is vállalta, hogy átadja a hallottakat Kongresszusnak. 

Irán jelenlegi szerepe

Irán jelenleg eltökélt támogatója mind az iraki síita kormánynak, mind az észak-iraki kurdoknak. A síita ország az elsők között volt, akik Irakot az Iszlám Állam ellen támogatták, forrásaik nagyban segítették az iraki és a kurd csapatok fegyver- és lőszerállományának feltöltését. Tényként kezelhetjük azt is, hogy az iráni Forradalmi Gárda több parancsnoka katonai tanácsadóként tartózkodik Irakban. 

December elején az iráni légierő légicsapásokkal is támogatta az iraki csapatokat. Bár kezdetben ezt tagadták, később Ebrahim Rahimpour iráni külügyminiszter-helyettes nyíltan is megerősítette, hogy a támadás mögött Teherán áll. 

Az iráni tanácsadók eddig elengedhetetlennek bizonyultak az iraki csapatok sikereiben. A decemberi iraki előrenyomulásban résztvevők szerint az iráni parancsnokok érkezése előtt akadozott a katonai ellátmány és az utánpótlás érkezése, illetve a számos különböző iraki csoport is túlságosan megosztott volt az Iszlám Állammal szemben való sikeres ellenálláshoz. Ahelyett, hogy együttműködtek volna, ezek a csoportok gyakran egymással versenyeztek, meggátolva az effektív ellenállás lehetőségét. 

A tanácsadókkal viszont ezek a problémák egyszerre áthidalhatónak tűnnek. Az al-Jazeerának nyilatkozó iraki parancsnokok szerint amikor az irániak segítenek megszervezni a hadműveleteket, hirtelen megszűnik az utánpótlás hiánya és a különböző harcoló alakulatok is képesek együttműködni a vezetésük alatt.

Az Irakban jelenlévő iráni parancsnokok között található a Forradalmi Gárda elit alakulatának parancsnoka, Qassem Suleimani is. Suleimani több forrás szerint hónapok óta segíti mind az iraki, mind a kurd csapatokat az Iszlám Állam ellen, és állítólag a decemberi offenzíva – és annak sikeressége – is az ő nevéhez fűződik. 

Suleimani számára nem ismeretlen az iraki hadszíntér, az ő irányítása alatt a Forradalmi Gárda elit részlege hosszú évek óta támogat különböző iraki milíciákat. Mi több, Suleimani alakja megkerülhetetlenné válhatott Irakkal kapcsolatban. A The New Yorker 2013-ban megjelent riportja szerint Suleimani jelentős szerepet játszott a 2010-es iraki síita kormány felállásában és az ő befolyása nagyban alakíthatta az amerikai csapatok kivonását Irakból. 

Mindent egybevetve, Irán mára már Irak egyik legjelentősebb partnerének mondhatja magát, és jó kapcsolatokkal rendelkezik nem csak az iraki síita kormánnyal, de a síita milíciák többségével és az észak-iraki kurdokkal is. Az iraki szunnita csoportok számára tehát egyértelmű választás lehet az iráni segítség és befolyás igénylése, nemcsak azért, hogy effektívebben szállhassanak szembe a szélsőségesekkel, hanem azért is, hogy Irakban nagyobb befolyásra tehessenek szert. Ez értelemszerűen az Egyesült Államok iraki pozíciójának további gyengülése mellett Irán regionális megerősödését okozhatná. Így bármennyire is esélytelennek tűnhet egy szunnita ultimátum az amerikai döntéshozóknál, Irán megerősödésének fényében az USA valóban kényszerhelyzetben érezheti magát az iraki szunniták támogatásával kapcsolatban. 

2014 lett az iraki konfliktus kirobbanása óta a harmadik legtöbb áldozatot követelő év 2006 és 2007 után. Az Iszlám Állam előretörése drasztikusan emelte a civil áldozatok számát. A körülbelül 12300 halottból mintegy 8500 az év második felében vesztette életét. 

Vágner Krisztián

Felkapott hírek

Friss hírek

Ha szükséges, az EKB további ösztönzőket vethet be

Az Európai Központi Bank (EKB) nagyszabású monetáris ösztönző intézkedései hozzájárultak az európai gazdaság stabilizálásához a koronavírus-járvány közepette, de a bank készen áll arra, hogy szükség esetén további ösztönzőket alkalmazzon - jelentette ki Christine Lagarde elnök az Európai Parlament gazdasági és monetáris ügyek bizottságának hétfői ülésén.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás