Friss hírek

Visszaszorulóban az Iszlám Állam a szíriai határnál

A Kobane városát védő kurd erők visszafoglalták a település egyes részeit, miután számos légicsapás érte az Iszlám Állam állásait. A légitámadások intenzitásának növekedése jelentősen gyengítette a dzsihadisták pozícióit az elmúlt napokban, amely lehetővé tette a kurdok számára, hogy offenzívát indítsanak.

A dzsihadista szervezet egyre inkább szorul vissza Kobane északi területeiről, nyilatkozta a BBC-nek egy kurd parancsnok. Baharin Kandal elmondta, hogy az Iszlám Állam kiszorult a város több területéről, kivéve egyes keleti részeket.

Az USA vezette koalíció légitámadásai segítettek a várost védő kurdoknak visszaszorítani a terrorszervezet harcosait. A tegnapi napon számos támadást hajtottak végre.

A légicsapások – a kezdeti szkepszis után – egyre sikeresebbek. Az elmúlt három nap támadásai jelentős lökést adtak az Iszlám Állam meggyengülésének a város környékén. A támadások intenzitása drámaian megnőtt, amerikai harci gépek tizennégy légicsapást hajtottak végre szerdán és csütörtökön.

Csütörtökön a kurdok heves harcokban visszafoglaltak egy utcát a dzsihadistáktól Kobane területén belül, mondta a brit Szíriai Megfigyelőközpont az Emberi Jogokért (Syrian Observatory for Human Rights). 

A légitámadások első alkalommal tették lehetővé a várost védő kurdok számára, hogy offenzívát indítsanak az Iszlám Állam harcosai ellen, mióta azok benyomultak a városba. Abdulrahman Gok helyi tudósító elmondta, hogy “vezető tisztviselők állítják, hogy a légicsapások hatékonyak, ugyanakkor nagy szükség van szárazföldi akciókra is az Iszlám Állam eltörléséhez. A YPG képes erre, de több fegyverre van szükségük.”

A légitámadások gyengítik a dzsihadista szervezetet, ugyanakkor a biztonsági helyzet a városban és környékén még mindig rendkívül veszélyes, olvasható egy amerikai közleményben.

A Kobane városáért zajló harc az Egyesült Államok vezette, légicsapásokra épülő stratégia sikerességének fő tesztje is: amennyiben nem sikerül visszaszorítani a dzsihadistákat, és elfoglalják a várost, az komoly csapást jelent Obama elnök elképzelésére. Mivel a várost védő kurdokhoz Törökország elutasítása miatt nem érkezik fegyver és más harci felszerelés, a légitámadásoknak kell a hiányzó segítség jelentette űrt betölteni. 

Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön elmondta, hogy első alkalommal kezdődtek tárgyalások múlt hétvégén egy szíriai kurd csoporttal Párizsban, amely Szíriában – beleértve Kobanét is – harcol az Iszlám Állam ellen. Egy kurd szóvívő elmondta, a kurd erők jelentései segítik az Egyesült Államok számára meghatározni a dzsihadisták pozícióit. 

A tárgyaláson szóba került Törökország szerepe is, amely bizalmatlan a szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártjával (PYD), mivel az szoros kapcsolatokat ápol a török Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), amely évtizedek óta autonómiáért harcol Törökországban, számos konfliktust eredményezve a török kormánnyal szemben. 

Az Egyesült Államok eközben Törökországgal is folytat tárgyalásokat, hogy rávegye egy aktívabb szerep felvállalására az Iszlám Állam elleni harcban. A Pentagon egyik szóvívője csütörtökön úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások jó úton haladnak. 

Törökország már menekültek százezreit látja el a határ mentén, valamint vállalta, hogy segít a mérsékelt szíriai erők kiképzésében, azonban nem kíván aktívabb szerepet vállalni a konfliktusban. A török vezetés magatartása mögött egyrészt a kurdok megerősödésétől való félelem áll, valamint nem kívánja a szíriai elnök, Bassár el-Aszad pozícióit sem erősíteni. 

Törökország szerint a legnagyobb a probléma a polgárháború eredményezte hatalmi vákuum Szíriában, amiért az egyetlen felelős Bassár el-Aszad. Ankara úgy lenne hajlandó nagyobb szerepet vállalni, ha a szíriai elnök eltűnne a hatalomból. Ezt azonban a nyugati hatalmak elutasítják.

Ankara továbbá garanciát szeretne a nyugati hatalmaktól arra, hogy a körülbelül 1,6 millió menekült visszatelepítésében segítséget nyújtanak Törökországnak, valamint egy biztonsági zónát kíván létrehozni a szír-török határnál. 

Törökország miniszterelnöke, Ahmet Davutoglu úgy fogalmazott: “Törökország minden segítséget megad, ha a védelmi zónák kiépülnek. Azonban ha nem épülnek ilyenek, akkor Törökországot kérni, hogy egymaga avatkozzon be, azt jelenti, hogy Törökország egymaga is vállalja a kockázatokat.”

A szíriai külügyminisztérium megismételte véleményét az ütközőzónákról, figyelmeztetve, hogy az a nemzetközi jog komoly megsértését jelentené.

Káply Mátyás

Felkapott hírek

Friss hírek

Hamarosan megújul a Kitekintő!

Az elmúlt pár hétben a Kitekintő megújításán dolgoztunk, hamarosan új rovatokkal, szélesebb tartalommal jelentkezünk.  A fejlesztések várhatóan még jövő hét végéig tartanak, addig az oldal csökkentett üzemmódban, illetve esetenként tesztüzemmódban fog működni. 

Read More »

Putyin örökké hatalmon maradna

Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatali ideje 2024-ben jár le. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezután visszavonul, különösen most, hogy alkotmányos reformot javasol, amely számos lehetőséget ad neki a határozatlan időtartamú kormányzásra.

Read More »

Az orosz zsoldoshadsereg felemelkedése és bukása

Minden jel arra utalt, hogy a Wagner orosz katonai cég egy új valóság hírnöke, egy olyan valóságé, amelyben a vállalat zsoldoshadserege lehet a "lándzsahegy" egy új, agresszívebb orosz külpolitika élén. A Foreign Policy exkluzív riportja azonban rávilágít, hogy a Wagner jóval kevésbé befolyásos, mint amilyennek látszik.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás