_

Svédország kész elismerni a palesztin államot

Svédország ismerheti el elsőként Palesztinát mint független országot úgy, hogy ezt már mint az Európai Unió tagja teszi – mondta Stefan Löfven, az újonnan megválasztott svéd miniszterelnök első parlamenti felszólalása alkalmával. A kijelentést sem Izrael, sem pedig az Egyesült Államok nem fogadta kitörő lelkesedéssel. Amerika úgy véli, Palesztina nemzetközi elismerése túl korai, idő előtti elképzelés.

Stefan Löfven, Svédország nemrég megválasztott miniszterelnöke szerint Izrael és Palesztina egymással való viszonyát csak az úgynevezett kétállamos megoldás mozdíthatná pozitív irányba, amelyet a nemzetközi joggal összhangban, tárgyalásos folyamat útján kell elérnie a két országnak. Ez az egyetlen opció, amely hozzájárulna a kölcsönös elismerés és a békés egymás mellett élés elősegítéséhez. Mindezek után kijelentette, hogy Svédország kész elismerni Palesztinát mint független, önálló államot. Ezzel a svédek csatlakoznak ahhoz a több mint százharminc országhoz, akik korábban ezt már megtették. Bár Svédország az első fontosabb európai ország, amely az Európai Unió régi tagállamaként ismerné el a palesztin államot.

Palesztina függetlenségének témája már évtizedek óta vita tárgyát képezi. Izrael 1967-ben, a hatnapos háború alatt vonta ellenőrzése alá a Gázai övezetet, Ciszjordániát, illetve Jeruzsálem egy részét, amelyek Palesztina területéhez tartoznak. A nemzetközi közösség álláspontja megosztott a kérdést illetően. Palesztina 1974 óta megfigyelő státusszal (observer entity) rendelkezett az ENSZ-ben, 2012-ben ezt “nem tag megfigyelő államra” (non-member observer state) szintre emelték. Szóba került már a teljes jogú tagság megszerzése is, ám ezt a javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai döntő részben elutasították.

A svéd kormányfő kijelentése nem minden országban keltett pozitív visszhangot. Az elhangzottak hatására Izrael behívatta külügyminisztériumába Svédország tel-avivi nagykövetét. Izrael külügyminisztere, Avigdor Liberman azt mondta, a svédeknek inkább a Közel-Kelet más konfliktusos területeire kellene koncentrálnia, mint például Irakra vagy Szíriára. Ezen kívül úgy véli, az izraeli-palesztin konfliktus megoldása nem külső nyomásra fog megoldódni, ehhez a szembenálló felek, illetve az arab világ közvetlen együttműködése szükséges. Mindemellett azt is elmondta, hogy a svéd kormányfőnek tudnia kellene, hogy az elmúlt húsz évben a palesztinok voltak azok, akik miatt képtelenek voltak egy kölcsönösen elfogadható megállapodást létrehozni.

Az Egyesült Államok idő előtti elképzelésnek minősítette Stefan Löfven szavait, és bírálta azokat. Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője Izrael véleményét erősíti, miszerint a konfliktust Izraelnek és Palesztinának kell egymás közt rendeznie, ez csak rájuk tartozik. Svédország érzékenyen reagált a kritikára, a svéd külügyminiszter, Margot Wallström azt mondta, Washingtonnak nincs befolyása országuk politikájára, és mindent el fognak követni annak érdekében, hogy elmagyarázzák az USA-nak, hogy számukra miért fontos Palesztina elismerése. 

A Palesztin Felszabadítási Szervezet üdvözölte Svédország bejelentését, remélik, hogy az Európai Unió több tagállama is követni fogja majd őket ebben. Minden bizonnyal előnyös fordulatnak tekintik a svéd álláspontot, hiszen az előző svéd kormány nem ismerte el a palesztin állam függetlenségét. Svédország bejelentését követően hétfőn a francia külügyminisztérium szóvivője, Romain Nadal is hangsúlyozta a kétállamos megoldás fontosságát, illetve elmondta azt is, hogy a nemzetközi közösség számára ez a legelfogadhatóbb formája a békekötésnek, írja a Ria Novosti. Ezen kívül Nagy-Britanniában is igen aktuális a kérdés: október 13-án a brit Alsóház szavazni fog Palesztina elismerésének kérdésében, amely akár a kormány nézeteivel ellentétes eredményt is hozhat.

Frei Gerda

Felkapott hírek

Friss hírek

Félmilliós sztrájk Franciaországban

Megállt az élet csütörtökön Franciaországban - Párizsban és mintegy hetven vidéki városban a rendőrség szerint több mint 510 ezren vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. Az Air France járatainak mintegy harmadát törölte, a vasúti vonalakon a vonatok alig tíz százaléka közlekedett.

Read More »

Európának még van esélye klímasemlegessé válni 2050-re

A 2020-as klímavédelmi célok megvalósításával 2050-re Európa klímasemlegessé válhat. Ennek érdekében kísérletet kell tenni arra, hogy valamennyi európai uniós tagország kötelezze el magát az éghajlatsemleges Európai Unió elérését célzó stratégia mellett - mondta Frans Timmermans EU-biztos, az úgynevezett európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora csütörtökön.

Read More »

Babisnak esze ágában sincs visszafizetni az uniós támogatásokat

Csehország semmilyen brüsszeli támogatást nem fog visszafizetni az uniós kasszába - jelentette ki szerdán Andrej Babis cseh miniszterelnök azzal összefüggésben, hogy lapértesülés szerint az Európai Bizottság könyvvizsgálói jelentése megállapította: Prágának több százmillió koronát vissza kell utalnia az ő politikai és gazdasági tevékenysége közötti összeférhetetlenség miatt.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás