Lemondott a tunéziai kormányfő

Beadta lemondását a tunéziai kormányfő, aki helyett ma délután nevezték ki az ország új vezetőjét. A bejelentés nem volt váratlan: a miniszterelnök már csak arra várt, hogy megválasszák azt a független bizottságot, ami a még idénre tervezett választások tisztaságát felügyeli majd. Ez tegnap meg is történt, úgyhogy ma már nem maradt más hátra, mint a lemondás. Ezen kívül bemutatjuk, milyen tervek vannak Kalifornia elszakítására az Egyesült Államoktól, érintjük a dél-szudánban kialakult válsághelyzetet, és beszámolunk a görög EU-elnökség első napjairól is. Napi hírösszefoglalónk máris érkezik.

Lemondott a tunéziai kormány

Ígéretének megfelelően a mai napon benyújtotta lemondását Tunézia iszlamista miniszterelnöke, Ali Larajedh. Az észak-afrikai állam elnöke, Moncef Marzuki ma délután fogadta hivatalában a kormány vezetőjét, és átvette tőle lemondólevelét. A választások kiírása hamarosan várható, addig egy átmeneti, ügyvivő kormány vezeti majd az országot, amit Mehdi Dzsomaa fog vezetni. A lemondás egyébként nem volt váratlan: az ország lassan fél éve van politikai válságban, miután a nyáron két vezető baloldali politikust is meggyilkoltak.

Tunézia, ahol annak idején az Arab Tavasz első forradalma ment végbe, nem jutott a többi észak-afrikai ország sorsára: Líbiával és Egyiptommal ellentétben itt ugyanis sikerült elkerülni a súlyosabb összecsapásokat, és az ország a nemzetközi közösség szerint is példamutatóan haladt előre a demokratizálódás útján. Larajedh pártja még 2012-ben aratott győzelmet az első szabad választásokon, az tavalyi év azonban már nem sikerült jól a mérsékelt iszlamista vezető számára. A nyár óta folyamatosan nőtt a politikai feszültség: az ellenzéki politikusok halála után pedig egyre többen tódultak az utcára, nem csak a merényletek, hanem az egyre rosszabb gazdasági helyzet miatt is. Az ellenzék végül már a kormány lemondását és új választások kiírását követelte, amibe végül a kormánypártok is beleegyeztek.

Tegnap ráadásul felállt az a bizottság is, ami az új alkotmány szerinti választásokat fogja ellenőrizni, magát az új alaptörvényt pedig a jövő héten fogadhatja el az ország alkotmányozó nemzetgyűlése. A választásokra szintén az idei évben fog sor kerülni, így az ügyvezető kormány nem áll majd sokáig az ország élén.

Szeparatista mozgolódás Kaliforniában

A Szilícium-völgy egyik milliárdos befektetője, Tim Draper hat részre osztaná Kaliforniát. A neves üzletember grandiózus terve megvalósításához már megtette a szükséges lépéseket. Javaslatát – ami az állam felosztására vonatkozó szavazásról szól – már benyújtotta a főállamügyésznek. A kivitelezhetetlennek tűnő kezdeményezést a következőképpen indokolta meg Draper: Kalifornia nincs kellően képviselve Washingtonban – írja a Los Angeles Times.

A vállalkozó, aki mindenekelőtt a Szilícium-völgy bizonyos fokú függetlenségét jelentő felosztást javasolja, többek között a hatalmas állam földrajzi- és fejlettségbeli megosztottságára is hivatkozott, mint a radikális változtatást indokló tényezőkre. Az mindenesetre biztos, hogy a merész Draper nincs egyedül. Egy októberi konferencián, a Counsyl elnevezésű hatalmas genetikai vállalat társalapítója, Balaji Srinavasan tovább ment: azt javasolta, hogy a Szilícium-völgy függetlenedjen az Egyesült Államoktól, mentesülve ezáltal az állami igazgatástól és megszorításoktól.

Amerikai segélyt indítottak útnak Dél-Szudánba

A szudáni helyzet az északi és déli területek szétválásával sem oldódott meg. A 2011-ben függetlenné vált Dél-Szudánban a harcok újra fellángoltak, melyek Amerikai Egesült Államokat válaszra késztették.

Az afrikai kontinens konfliktusai közül az egyik legkiterjedtebb a szudáni helyzet. Az ország problémái az 1956-os függetlenségétől datálhatók, ekkortól folyamatos a polgárháború a területen. A konfliktus alapját az északi és déli területek eltérő politikai, kulturális, infrastrukturális, gazdasági, és társadalmi jellemzői adják. Míg az északi területen a muszlim vallású arab lakosság van túlsúlyban, addig délen az afrikai lakosok dominálnak, eltérő törzsi jellemzőkkel. A konfliktusban eddig kétmillióan vesztették életüket, és több millióan váltak hajléktalanná. A békétlenség a darfúri vérengzésben tetőzött, melyet a Navashai Egyezmény zárt le.

Barroso bízik a görög EU-pártiságban

Egyáltalán nem tart attól, hogy az Európa-ellenes erők a következő európai választásokon annyira megerősödnek majd, hogy az politikai instabilitáshoz vezet – jelentette ki szerdán Athénban az Európai Bizottság elnöke. A biztosi testület a soros elnökség kezdete alkalmából látogatott a görög fővárosba.

Az Európa-párti erők sikerére számít a május végi európai parlamenti választásokon José Manuel Barroso, aki attól sem tart, hogy a populista pártok jó szereplése politikai instabilitást idéz majd elő Európában. „Meggyőződésem, hogy az Európa-párti politikai erők győzelmet fognak aratni” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke a görög miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján, amit a biztosi testület és az athéni kormány találkozója után tartottak a görög fővárosban.

Kitekintő összeállítás

Felkapott hírek

Friss hírek

Jó esély van ma egy tőzsdei Fekete Péntekre

Tegnap közel 1.200 pontot esett az amerikai Dow Jones, annak ellenére, hogy az index napközben még próbálkozott az emelkedéssel. Az éjjel újabb negatív hírek érkeztek a koronavírussal kapcsolatban, így ma is -600 pontos nyitás várható, ráadásul jön a hétvége, ami tovább erősítheti a kockázatkerülést a piacokon.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás