_

Irán: az összes nukleáris létesítmény marad

Kizártnak tartja a már meglévő nukleáris üzemek megsemmisítését, jelentette ki múlt héten Haszan Róháni iráni elnök, a Financial Timesnak adott interjújában. Bár bizakodásra ad okot, hogy az ideiglenes egyezmény megszületett a nyugati nagyhatalmak és Irán között, az ország atomprogramjának jövőjével kapcsolatban még számos kérdés maradt nyitva.

Irán egyetlen nukleáris létesítményét sem fogja leépíteni a hosszú távú megegyezés érdekében sem. Róháni ezt a lépést a „vörös vonalnak” nevezte, amit semmi esetre sem fognak átlépni. Megnehezítheti a hosszú távú megállapodás megkötését, hogy Benjamin Nethanjahu izraeli miniszterelnök, aki eddig is ellenezte az Irán elleni szankciók enyhítését és kijelentette, a hosszú távú megoldásnak mindenképpen tartalmaznia kell a nukleáris létesítmények leszerelését.

Irán és a hat nagyhatalom, USA, Nagy Britannia, Kína, Oroszország, Franciaország és Németország aláírta november végén azt az ideiglenes, hat hónapra szóló egyezményt, ami korlátozza Teherán nukleáris fejlesztéseit és előkészítheti a terepet az évtizedes atom-vita lezárásához. Még ha ez csak egy rövid távú egyezmény is, a felek azt remélik, hogy el fog vezetni egy olyan végleges megállapodáshoz, amely megakadályozza a jövőben Iránt, hogy atomfegyvert fejleszthessen ki. Irán cserébe az országnak több milliárd dollár vesztességet okozó nemzetközi szankciók enyhítését szeretné elérni.

Az Egyesült Államok és az EU országai számos iráni vállalkozás ellen irányuló korlátozást fognak feloldani az egyezség értelmében, köztük az iráni arany és olaj exportra vonatkozókat. A Fehér Ház szerint az enyhítések másfél milliárd dollár bevételt jelentenek majd a perzsa államnak. Netanjahu hevesen ellenzi a megállapodást és a szankciók további szigorítását szorgalmazza, egészen addig, amíg Irán be nem zárja az atomerőműveit. A zsidó állam véleménye szerint Irán tárgyalási hajlandósága azt mutatja, a bevezetett szankciók működtek, így „történelmi hiba” a megegyezés, ahelyett, hogy további megszorításokkal Iránt a nukleáris programjának teljes feladására és a helyszínek megsemmisítésére kényszerítenék. Izrael eddig nem tudta a érvényesíteni akaratát a békülékeny megoldással szemben.

Pár nappal a genfi megállapodás aláírása után már fel is röppent a hír, miszerint Irán megszegte a rövidtávú egyezséget, ugyanis Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter bejelentette, tovább folynak a munkálatok az Arak városa mellett található nehézvízüzemben, amely alkalmas lehet plutónium előállítására is. Zarif a kritikus nyugati reakciókra adott válaszában azonban megerősítette, az ott folyó munkálatok nem irányulnak nukleáris anyag előállítására, így nem ütközik a szerződésben vállalt feltételekbe és kijelentette, az építkezések folytatódni fognak. Az araki reaktorba december 8-án érkeznek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőrei, akik lehetőségeikhez mérten felügyelni fogják a genfi megállapodásba foglaltak betartását is. A NAÜ iráni tevékenységének megítélését azonban befolyásolja, hogy az ellenőrök pont a legvitatottabb helyszínek és tevékenységek ellenőrzéséhez nem férhetnek hozzá, úgy mint az araki nehézvíz reaktor és a parcsini katonai bázis. Irán továbbra is állítja, a nukleáris energiát csakis békés célokra fogják használni.

Róháni megválasztása óta számos lépést tett a nyugati országokkal való kapcsolat javítása felé. A Genfben aláírt egyezményt fontos első lépésnek nevezte, amely visszaállíthatja a kölcsönös bizalmat az Egyesült Államok és országa között. „35 év alatt felgyülemlett problémákat nem lehet rövid idő alatt megoldani. A bizalomépítés legnagyobb próbatétele az, hogy sikerül-e megegyezni az atom-ügyben.”- nyilatkozta a további tervekről a beiktatásának századik napján adott interjúban. A november végén megkötött ideiglenes megállapodás történelmi jelentőségű, de a hosszú távú, Irán atomprogramjának átláthatóságát garantáló egyezményhez vezető út még nagyon hosszú lehet.

Hunvári Orsolya

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás