Exelnökök bíróságon

Kereskedelmitévé-kompatibilis híreink következnek: felrobbant, brutálisan megölte, letartóztatták, bíróság elé állt, megsértődött. Bővebben: miközben Pervez Musarraf pakisztáni exelnök valószínűleg elhagyhatja a házi őrizetet, addig Mohamed Murszi egyiptomi exelnök visszamehet a börtönébe, miután ma botrányba fulladt tárgyalásának első napja. Továbbá: John Kerry megpróbálja kiengesztelni a szaúdiakat, Angela Merkel pedig a szabadkereskedelmi társulásért még magánszférájának megsértésétől is hajlandó eltekinteni.

Sértődött szaúdiakat engesztelne Kerry

Szaúd-Arábia vezető szerepéről beszélt John Kerry amerikai külügyminiszter, miután megérkezett az arab királyságba, hogy megpróbálja újjáépíteni az utóbbi hetekben megroppant bizalmat Rijád és Washington között. Az arab királyságban több ok miatt is megharagudtak az amerikaiakra: egyrészt rossz szemmel nézik az USA és Irán közötti közeledést, ami veszélyeztetné a monarchia hagyományos, vezető amerikai szövetségesi pozícióját a térségben, másrészt pedig csalódtak akkor is, amikor Obama elnök – ígéretét megszegve – nem rendelt el katonai csapást Basár al-Asszád elnök kormánya ellen néhány hónapja. A szaúdi sértődöttséget jól mutatta, hogy Rijád nem foglalta el az ENSZ BT nem állandó tagjának járó székét sem, ugyanis a kormány szerint a BT tevékenysége – mint azt a szíriai válság is megmutatta – értelmetlenné vált.

Nem állíthatjuk, hogy a szaúdiaknak nincsen okuk a sértődésre: míg korábban Amerikával sokkal szorosabb együttműködésre voltak kényszerítve az olaj miatt, addig most az Egyesült Államok olajimport-igényének csökkenése egyben a térségbeli külpolitikai hangsúlyokat is átrendezheti. Ennek egyik jele Szaúd-Arábia leértékelődése, valamint az iráni kapcsolat felmelegítése. Az Egyiptomot évek óta megbénító belső válság ráadásul Amerikai számára is nehézséget okoz abban a tekintetben, hogy így egyre fogynak az arab országokban meglévő befolyásos barátai. Kerry mostani Canossa-járásnak tűnő akciója ezeket a tendenciákat próbálja meg ellensúlyozni, ugyanakkor kérdéses, hogy vissza lehet-e szerezni a szaúdiak bizalmát akkor, amikor az USA a király két legádázabb ellenségével Iránnal és Szíriával próbál meg barátkozni (már amennyiben Asszád szétbombázásának hiányát barátkozásnak minősíthetjük).

Botrányba fulladt Murszi első tárgyalási napja

Rövid volt az első tárgyalási a Mohamed Murszi egykori egyiptomi elnök elleni per első napján: a volt államfő nem ismerte el a bíróság illetékességét, majd vádlott-társaival együtt kántálásba kezdett, így akadályozva meg az eljárást. A tárgyalást vezető bíró ezért elnapolta az ülést, ami januárban folytatódik majd, Murszit pedig ismét őrizetbe helyezték, bár azt nem tudni, hogy hol fogják fogva tartani.

Murszit még nyáron buktatta meg a hadsereg, miután a fegyveres erők vezetése, ami 1952 óta tartotta ellenőrzése alatt az országot elveszítette bizalmát a Muzulmán Testvériség soraiba tartozó államfőben. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a hagyományosan szekuláris hadseregnek nem tetszett, hogy az elnök egyre jobban épített volna az iszlám vallási hagyományokra az ország vezetésében. Murszit végül Mubarak volt kémfőnöke, Abdel al-Sziszi tábornok buktatta meg, majd helyeztette őrizetbe. Murszi hívei természetesen az utcára vonultak, de a rendfenntartó erők és a hadsereg keményen közbeavatkozott, a megmozdulások pedig több száz ember életét követelték.

Murszinak és társainak most gyilkosság és erőszakra való felbujtás miatt kell bíróság elé állniuk. A tárgyalást ugyanazon a kairói rendőrakadémián tartják, ahol annak idején Hoszni Mubarak is bírái elé állt. Ha bűnösnek találják, Murszit akár életfogytig tartó börtönre, vagy akár halálra is ítélhetik. Kairóban természetesen azonnal tüntetések törtek ki a volt elnök mellett, azonban összecsapásokról eddig még nem érkezett hír.

Szabadlábra kerülhet Pervez Musarraf

Kétezer dolláros óvadék fejében szabadlábra kerülhet Pervez Musarraf, Pakisztán volt elnöke. Az egykori államfőt három ügyben vádolták meg, többek között Benazir Butto meggyilkolásának elrendelésével. Musarraf házi őrizetben volt mostanáig, a mai döntést követően pedig hamarosan szabadlábra kerülhet. Az országot ugyanakkor továbbra sem hagyhatja el – jelentették a hírügynökségek.

Musarraf idén tavasszal tért vissza önkéntes száműzetéséből hazájába, hogy elinduljon az elnökválasztásokon, azonban végül kizárták a versengésből, és áprilisban házi őrizetbe helyezték. Bár sokáig szó volt arról is, hogy Navaz Sarif kormánya hazaárulás miatt is vádat akar emelni az egykori tábornok ellen, erre végül nem került sor, sokak szerint azért, mert a még mindig befolyásos hadsereg nem engedi meg, hogy egykori tagját és vezetőjét ilyen vádakkal illessék vagy emiatt ítéljék el. A legjobb megoldás valószínűleg az lenne, ha Musarraf ismét elhagyná az országot.

A mai döntés ellenére az exelnök élete valószínűleg nem fog jelentősen megváltozni: eddig a házi őrizet miatt nem hagyhatta el iszlámábádi otthonát, most viszont valószínűleg az őt ért számtalan halálos fenyegetés miatt nem akar majd túl sűrűn mutatkozni a főváros utcáin.

Merkelt nem izgatja a lehallgatás

Továbbgyűrűzik az Edward Snowden által kirobbantott lehallgatási botrány, komoly feszültségeket teremtve Európa és az Egyesült Államok között. Különösen érzékenyen érintette a kontinens államait a közelmúltban napvilágot látott dokumentum, amely szerint az NSA lehallgatta többek között Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját. A Der Spiegel szerint a kancellárt 2002 óta megfigyelték, és Obama elnök erről 2010-ben tudomást is szerzett, amit Washington azonban október 27-i nyilatkozatában tagadott. A német napilap szerint a berlini kormányzati negyedet is lehallgatták, csakúgy mint több más európai nagyvárost. Berlin mellett Párizs is bekérette az amerikai nagykövetet, hogy tisztázza a helyzetet. A francia miniszterelnök Jean-Marc Ayrault elképesztőnek nevezte, hogy egy ország lehallgatja szövetségeseit.

Kitekintő összeállítás

Felkapott hírek

Friss hírek

Boris Johnson három nap alatt átnyomná a parlamenten a Brexit-megállapodást

A brit kormány hétfő éjjel beterjesztette a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló törvénytervezetet. Emellett egy feszített ütemű elfogadási programindítványt is közzétettek, amelynek alapján a tervezet második és harmadik olvasatbeli alsóházi elbírálása akár csütörtökre befejeződhet, és a törvénycsomag aznap felkerülhet a felső kamara, a Lordok Háza elé.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás