Obama kész elrendelni a Szíria elleni támadást

Barack Obama amerikai elnök a brit parlament elutasító döntése és az amerikai kongresszus fokozódó nyugtalansága ellenére, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása híján is kész elrendelni a Szíria elleni korlátozott katonai csapást – állította egybehangzóan helyi idő szerint csütörtök este több amerikai sajtóorgánum.

A The New York Times, a CNN és a Dow Jones kormányzati forrásokra hivatkozó híradásai szerint noha az elnök még mindig nem hozta meg végleges döntését, a katonai akciót vélhetően azután fogják elindítani, hogy az ENSZ ellenőrei – akik a Damaszkusz környékén augusztus 21-én történt állítólagos vegyifegyver-támadás helyszínét vizsgálják – elhagyják Szíriát. A világszervezet szakemberei a tervek szerint szombaton távoznak a szíriai fővárosból.

Caitlin Hayden, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője csütörtök este közleményt adott, amely szerint Washington értesült a brit parlament döntéséről, továbbra is konzultálni kíván Londonnal, de Obama elnök az amerikai nép érdeke alapján kíván döntést hozni a vegyi fegyverek szíriai alkalmazásával kapcsolatban.

“(Az elnök) úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok alapvető érdekei forognak kockán, és aki megsérti a vegyi fegyverekre vonatkozó nemzetközi normákat, azt felelősségre kell vonni” – állt a közleményben.

Az amerikai kormányzat csütörtök este ismertette a kongresszus vezetőivel azokat a hírszerzési információkat, amelyek szerinte a szíriai kormány felelősségét bizonyítják, valamint a katonai fellépéssel kapcsolatos elképzeléseit. A már beavatott honatyák közül többen úgy nyilatkoztak, hogy az adatok ugyan nem állapítanak meg közvetlen kapcsolatot Bassár el-Aszad elnök és a gáztámadás között, de Washington szerint a meglévő bizonyítékok elegendőek egy olyan korlátozott csapás megindokolásához, amely elrettentheti Damaszkuszt a vegyi fegyverek további alkalmazásától.

A katonai csapás indokoltságát alátámasztani kívánó amerikai érvrendszer szerint meg kell védeni a vegyi fegyverek bevetését tiltó nemzetközi normákat és az amerikai érdekeket is, amelyek veszélybe kerültek ezeknek az eszközöknek a szíriai kormány általi alkalmazása miatt. A fenyegetés olyan fontos térségbeli szövetségeseket érint, mint Izrael, Törökország és Jordánia, valamint – ha a vegyi fegyverek illetéktelen kezekbe kerülnek – közvetlenül az Egyesült Államokat is.

Az amerikai kormányzat képviselői igyekeztek felhívni a figyelmet a különbségekre a George W. Bush elnök által 2003-ban elindított iraki invázió és az Obama által esetleg elrendelendő – ugyancsak a BT felhatalmazása nélkül végrehajtandó – csapás között. Rámutattak, hogy amíg az iraki művelet célja Szaddám Huszein rendszerének megdöntése volt, addig a most készülő akcióé a vegyi fegyverekre vonatkozó nemzetközi tiltás érvényesítése és Amerika szövetségeseinek védelme.

Marie Harf külügyi szóvivő a különbségek között azt is kiemelte, hogy amíg az Irak elleni fellépés hírszerzési feltevésre épült, addig Szíria esetében bizonyos, hogy a kormányerők vegyi fegyvert vetettek be.

Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó egy csütörtöki interjújában arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben hiábavaló lenne megpróbálni a katonai csapáshoz megszerezni az ENSZ BT jóváhagyását, mert Oroszország, a testület állandó és vétójoggal rendelkező tagja több ízben is bebizonyította, hogy meg akarja akadályozni a szíriai vezetés felelősségre vonását.

A washingtoni illetékesek szerint a Szíria elleni katonai fellépés kisebb léptékű lesz, mint a líbiai légtérzár 2011-ben történt létrehozása, ezért ahhoz valójában az Egyesült Államoknak nem annyira katonai koalícióra, mint inkább a szövetségesek diplomáciai támogatására van szüksége. Úgy ítélték meg, hogy a csapást minél előbb végre kell hajtani, mert késlekedés esetén a szíriai katonai vezetésnek lehetősége lesz még jobban elleplezni a korábbi támadások nyomait és elrejteni a potenciális célpontokat. Ezek a parancsnoki állások mellett alapvetően a vegyi fegyverek célba juttatásához használt eszközök lennének.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Tovább puhítják Trumpot a támaszpontok átnevezése ügyében

A konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője csütörtökön egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson. Milley leszögezte, hogy "nagyon komolyan" kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás