Politikai mélypont vagy iszlamista győzelem?

A külföldön élő állampolgárok Egyiptom nagykövetségein, az országban több ezer urnánál szavazhattak az új és sokat vitatott alkotmányról. Az országban néhány nyugodtnak tekinthető, de tüntetésekkel tűzdelt nap után ismét összecsapások törtek ki az elnököt, Mohamed Murszít támogató csoportok és az ellenzék között. November 22. óta az ország súlyos politikai krízisen esik át, amit a két tábor közötti szakadék növekedése tovább súlyosbít. Ez az időszak nem csak a polgárok számára kedvezőtlen, az IMF is elállni látszik a felkínált hitellehetőségtől, ami az ország gazdaságának fejlődését akadályozhatja.

Egy nappal a december 15-re tervezett szavazás előtt az elnök támogatói és ellenzői között újra kiéleződött az alkotmány körül kialakult vita, amely országszerte a tüntetők összecsapásához vezetett. Ugyan Murszí rendeletei többségét visszavonta, az ellenzék a szavazás halasztására vonatkozó követelését nem vette figyelembe. A kormány felkészült arra az esetre is, ha a támadások célpontjai a szavazóhelyek lennének, közel 120 ezer katonát delegált azok megvédésére és felhatalmazta a katonaságot a civilek letartóztatására.

Az ellenzéki pártok koalíciójaként november végén létrejött Nemzeti Megmentési Front teljes mértékben elutasítja a Murszí támogatásával létrejött és az iszlámon alapuló alaptörvényt és az arról való szavazás körülményeiben is talált kivetni valót. Az ellenzék szerint olyan referendumra lett volna szükség, ahol a bírák mellett független, nemzetközi felügyelők is jelen vannak. A bírák 90 százaléka azonban visszautasította, hogy felügyelje a szavazást, ezzel is tiltakozva az iszlamista alkotmány megalkotása ellen. A koalíció koordinátora szerint a tervezett alkotmány nem védi egyenlően a nők jogait és nem nyújt megfelelő vallás- és szólásszabadságot. A szavazás körülményeit illetően megfelelő biztonsági intézkedéseket és egy részletesen bemutatott végeredményt tartanának szükségesnek, de arra is kitértek, hogy a szavazásnak csak egy napig kellene tartania.

Az alkotmány szerint a jogalkotás legfőbb forrása a sária, amely az iszlám morális kódexe és jorendszere is egyben. A vallási szabadság fogalma a muszlim hívőkre, a keresztényekre és a zsidókra korlátozódott, ami pozitív változást jelent ahhoz képest, hogy ez korábban egyáltalán nem szerepelt az alaptörvényben. Az új alkotmány szerint a polgárok szabadon kinyilváníthatják véleményüket és gyakorolhatnak vallási rítusokat, de tilos megsérteni a prófétát vagy Allah küldöttjeit. Az alkotmány nem tér ki külön a nők jogaira, de mindenki számára egyenlőséget biztosít a törvény előtt. Az anyasággal és a gyermekkorral kapcsolatos szolgáltatásokat az állam térítésmentesen nyújtja és garantálja a munka és a gyermeknevelés közti koordinációt. Az alaptörvény szerint az elnök kétszer töltheti be az egyenként négy évig tartó mandátumát, viszont a következő tíz évre megtiltja, hogy a korábban kormányon lévő, Nemzeti Demokrata Párt induljon választásokon vagy tagjai részt vegyenek a politikai életben. Egyiptom jövőjét tekintve fontos az alkotmány végleges formája, egy iszlám által uralt állam jön létre vagy a Közel-Kelet egyik legjelentősebb országa megtartja világi hagyományait?

A szombati szavazás eredménye nem támasztja alá az ellenzéki koalíció becslését, ugyan a részvételi arány meglehetősen alacsony volt, de 57 százalék igennel szavazott az új alkotmányra. Egyes elemzők megkérdőjelezik a referendum hitelességét, de a végső eredmény a következő szombaton fog kiderülni. Addig is az ellenzék tovább kampányol az sáriára épülő alaptörvény ellen és híveit arra buzdítja, hogy nemmel szavazzanak.

Az ország politikai mélypontja a gazdaságra is negatív hatással van, a tüntetések miatt Mohamed Murszí elállt az adóemeléstől és a kiadások csökkentésétől. Így a kormánynak késleltetnie kell a 4,8 milliárd dollár értékű hitel felvételét a Nemzetközi Valutaalaptól, ami kiigazíthatta volna a költségvetési hiányt és helyreállíthatta volna a befektetők bizalmát. Az elnök a terhek növekedéséről közgazdászokkal és érdekcsoportokkal tárgyal, mivel az adóemelés elsősorban a szeszesitalokat, a cigarettát és az étolajat érintené. Egy olyan országban, ahol a népesség közel 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, ez meglehetősen népszerűtlen intézkedést jelent majd. Azonban míg Murszí a kölcsönhöz szükséges intézkedések meghozatalához támogatást keres, az IMF a hitelkeret újratárgyalását vetítette előre. Közgazdászok szerint a több mint tíz százalékos munkanélküliségi rátát mutató Egyiptomnak egyetlen esélye az IMF hitel a gazdaság beindítására és munkahelyek teremtésére.

Kántor Adrienn

Felkapott hírek

Friss hírek

Akadozik Michael Bloomberg választási kampánya

A milliárdos óriási összegeket költ internetes reklámokra, a különböző platformokon történő megjelenésekre, de mindeddig felemás eredménnyel. A százalékos támogatottsága elegendő a továbblépéshez, de két hete rasszizmussal vádolták meg, most pedig a Twitter törölt 70 fiókot egy olyan összevágott videó miatt, mely az elnökjelöltet népszerűsítette.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás