Börtönélményeiről írt könyvet

Musztafa Khalifa tizenhárom évet töltött szíriai börtönökben, átélt szenvedéseiről írt könyve A burok – Egy leskelődő naplója címmel nemrég jelent meg magyarul.

Musztafa Khalifa Franciaországban filmrendezőnek tanult, majd úgy döntött, visszatér hazájába, Szíriába, mert úgy gondolta, ott megvalósíthatja ötleteit, míg Európában mindig is csak a menekültek egyike lesz.

Amikor a nyolcvanas években a keresztény neveltetésű szerző hazautazott, börtönbe zárták, mert egy szíriai diák Párizsban azt jelentette róla a biztonsági szolgálatnak, hogy a rendszer és az elnök ellen beszélt.

Musztafa Khalifát a biztonsági szolgálat alagsori celláiban a Muzulmán Testvériségről faggatták, holott soha nem érdekelte a politika, nem foglalkozott a hírekkel. Később – mint arról megnevezése nélkül beszámolt – a hírhedt, kegyetlen sivatagi börtönbe került. Csak a szabadulása előtt nem sokkal tudta meg, miért is zárták börtönbe, ügyét nem tárgyalták bíróságon.

Mivel nem muzulmán, társai kirekesztették, a szélsőséges rabok egyre azt hajtogatták, hogy ki kellene végezni a hitetlenségéért. Így egyfajta burokban, számkivetettként, magányos külső megfigyelőként élte át a borzalmakat, a kínzásokat és az embertelen körülményeket. Tapasztalatait papír és toll híján memorizálta, majd szabadulása után írta le.

A börtönben a rendszeres kivégzéseket, kínzásokat figyelve egyre inkább kiüresedett, közönyössé vált. A történet elején bátortalan, nyitott embert a börtönévek megkeményítették, büszkévé, kitartóvá, egyúttal végtelenül közömbössé tették, és ebből az állapotból a szabadulás után sem volt képes kitörni.

A 2008-ban arabul megjelent kötetet idén a Magyar-Szír Baráti és Kapcsolatfejlesztési Egyesület adta ki magyar nyelven. A könyv kiadásából származó bevételt a 2011 márciusa óta az Aszad-rendszer megdöntéséért küzdő szíriai ellenzék támogatására fordítják.

MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Tovább puhítják Trumpot a támaszpontok átnevezése ügyében

A konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője csütörtökön egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson. Milley leszögezte, hogy "nagyon komolyan" kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás