Izraeli-palesztin ostrom alatt Szarajevó

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Bosznia-Hercegovinát képviselő háromtagú küldöttség konszenzusa nélkül ért véget Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter múlt heti szarajevói látogatása. A Tanácsban átmeneti státuszt betöltő balkáni ország szerb, bosnyák és horvát képviselete kulcsfontosságú szavazattal bír a palesztin ENSZ-tagság kérdését illetően. A palesztin elnök, Mahmud Abbász által szeptember 23-án benyújtott kérelem nem hivatalos források szerint november 11-e körül kerül szavazásra – írja a Jerusalem Post.

Az ország három legnagyobb etnikumát képviselő bosznia-hercegovinai küldöttség bosnyák és horvát tagjai támogatják a palesztin kezdeményezést, a szerb fél viszont – az előzetes jeruzsálemi várakozásoknak megfelelően – ellenzi. Közös álláspont nélkül az ország a novemberi szavazáskor tartózkodni fog. A Biztonsági Tanács tizenöt tagja közül a palesztinoknak legalább kilenc támogatására lenne szükségük, az optimisták Ramalláhban eddig Oroszországgal, Dél-Afrikával, Indiával, Brazíliával, Kínával, Libanonnal, Nigériával és Gabonnal számolnak.

Az elmúlt két évben Izraelnek szoros kapcsolatokat sikerült kialakítania Bosznia-Hercegovina szerb közösségével, tavaly a boszniai Szerb Köztársaság elnöke Jeruzsálembe látogatott, ahol ígéretet tett az izraeli érdekek balkáni előmozdítására. Az elmúlt nyáron Lieberman egy hetet töltött Banja Lukában, a Szerb Köztársaság kormányzati központjában, ahol befektetéseket és anyagi támogatást ígért az elszegényedett régiónak. A szerbeket emellett annak a félelme is motiválja, hogy egy esetleges palesztin tagfelvétel friss hátszelet jelentene az ENSZ felé tájolt koszovói vitorlákba is.

Mindazonáltal, a boszniai ENSZ-küldöttség bosnyák tagja, Bakir Izetbegovics csütörtökön újra erős támogatását fejezte ki a palesztin erőfeszítések irányában. A Palesztin Autoritás 1992-ben az elsők között ismerte el az egykori Jugoszláviától elszakadó Boszniát független államként, a kilencvenes évek derekától pedig a muszlim nemzetek tekintélyes évenkénti hozzájárulásokkal támogatták az újszülött államot. A szerbeknél lobbizó Lieberman nyomában pénteken a palesztin külügyminiszter, Rijád al-Malki is Szarajevóba érkezett. A súlyos etnikai megosztottságtól terhes balkáni ország két tűz közé került.

Bosznia-Hercegovina elnökségének nincs közös álláspontja a kérdéssel kapcsolatban, noha ilyen fontosságú döntéseket konszenzuson keresztül kell meghozni. Egy olyan országként, amely a háború minden poklát megjárta, Bosznia-Hercegovina nagy figyelmet fordít arra, hogy a nyitott kérdéseket nagy türelemmel és bölcsességgel oldja meg lévén, hogy a fenntartható békének ez az egyetlen útja. – idézi a Reuters Zeljko Komsicot, a bosznia-hercegovinai ENSZ-delegátus horvát tagját.

A bosznia-hercegovinai szavazat igazi tétje a biztosra ígért washingtoni vétó miatt immáron csak Mahmud Abbász morális győzelmében, illetve Obama elnök hitelképességében áll az arab világ előtt. Izrael és az Egyesült Államok mindenféleképpen el szeretné kerülni, hogy a novemberi szavazáskor vétóra kerüljön sor, ezzel kímélve meg a Fehér Házat attól a kínos helyzettől, hogy az elnök ugyanabban az évbe utasítja el a palesztin nép önrendelkezési jogát, amelyben lelkesen üdvözölte az arab tavaszt is – írja a Time magazin külpolitikai bloggere, Karl Vick.

A következő hetek igazán izgalmas kérdése Bosznia-Hercegovina mellett Kolumbia marad. A jelenleg érvényben lévő abbászi matematika szerint, a kettő közül bármelyik ország igenje történelmi közelségbe vinné a palesztinokat az önálló államisághoz.

Tatai Gábor

Felkapott hírek

Friss hírek

A font már nem fél a Brexittől

A brit font 2019 folyamán rendkívül volatilis volt, nyár végéig csökkenő trendben mozgott és a rendezetlen Brexit miatti félelmek nyomán a dollárral szemben szeptember elejére elérte az 1,20-as szintet. Azóta viszont drasztikusan csökkent a megállapodás nélküli kilépés esélye, így a font is menetelésbe kezdett.

Read More »

16 hónapja tartanak a konstruktív megbeszélések Kína és az USA között

A várakozások szerint a kidolgozás alatt álló, az év végéig aláírandó első részmegállapodásban az Egyesült Államok vállalja, hogy december 15-én mégsem vezeti be a 156 milliárd dollár értékű kínai importcikkekre - köztük mobiltelefonokra, laptopokra és játékokra - ígért 10 százalékos pótvámot. Trump véleménye azonban bármikor változhat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás