Hamvába holt BT-határozat Szíria ügyében

A hetek óta tartó diplomáciai előkészítés és kilincselés után sem fogadott el egy Szíriát elmarasztaló határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsa . A keddi szavazás során nem okozott hatalmas meglepetést Oroszország és Kína vétója, a két hatalom eddig is óvatosabb politikát folytatott és nem foglalt egyértelműen állást a szír rezsim ellen. A két vétó mellett 9 igen szavazat is született, 4 állam pedig tartózkodott. Egy elmarasztaló BT-határozat óriási előrelépést jelentett volna a hónapok óta tartó, ám eddig eredménytelen szankcióhadjárat fényében, többek szerint ez a lépés meghátrálásra késztethette volna az elnököt, Bashar al-Assadot.

Habár Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Portugália finomított az általuk augusztusban kidolgozott tervezet szövegén, így is elfogadhatatlannak bizonyult a két állandó tag számára. Kína és Oroszország jelentős olajkoncessziókkal rendelkezik Szíriában, ezért el akarják kerülni a nyugati befolyás erősödését a térségben.

A szavazás komoly politikai vitát váltott ki a különböző nézeteket képviselő államok körében. Természetesen a nyugati országok csalódottan vették tudomásul, hogy a két állandó tag beváltotta korábbi fenyegetését a vétót illetően. Az Egyesült Államok ENSZ-követe, Susan Rice meglehetősen élesen fogalmazott, miszerint “a határozat elutasítása  egy olcsó trükk azok részéről, akik inkább fegyvert adnak el a szír rezsimnek, minthogy a nép oldalára álljanak”. Az ENSZ orosz képviselője, Vitalij Csurkin nyilatkozatában azzal indokolta a döntést, hogy országa tart egy, a líbiaihoz hasonló külföldi beavatkozástól és véleménye szerint inkább a szír ellenzékre kellene nyomást gyakorolni, hogy a tüntetők tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától és határolódjanak el a szélsőségesektől. A szír küldött, Bashar Ja’afari a szavazás után kijelentette, hogy megkönnyítette a dolgát az egyes diplomaták által használt példanélküli, agresszív retorika hazája és az ország vezetői ellen.

Horváth Hajnalka

Felkapott hírek

Friss hírek

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás