Afganisztán: káros az egészségre

Tudta-e, hogy Afganisztán az egyik olyan ország, ahol az átlagéletkor a legalacsonyabbak között van, szám szerint 42? A halottakat nem csak a háborús pusztítás tizedeli, megfelelő egészségügyi ellátás híján sokszor olyanok is az életüket vesztik, akiket normális körülmények között meg lehetne menteni.

Al Ghaoui Hesna magyar-szír származású riporter tavaly Kabulban és különböző vidéki helyszíneken forgatott dokumentumfilmet az afgán lakosság életkörülményeiről, amelyben egyedi történeteken keresztül hívja fel a figyelmet arra, hogy milyen járulékos kárai lehetnek egy elhúzódó háborúnak.

Komolyak a hiányosságok az egészségügyben

Nem csak a katonák a szenvedő alanyai a konfliktusnak, a civil lakosság sem részesül olyan alapvető egészségügyi ellátásban, mint amilyen Magyarországon teljesen kézenfekvőnek tűnik. Anyagi források híján nem kapják meg a megfelelő oltásokat, ráadásul az otthonszülés náluk nem vita téma, hanem teljesen általános dolog.

Drámai a helyzet Afganisztánban, alig van kórház, ahová vinni lehetne a sebesülteket, ráadásul az is csodaszámba megy, ha megérkezik végre a mentőautó a szenvedő beteghez. Ám még ha ez így is történik, ritka, hogy a járműben megfelelő felszerelés legyen. Aki teheti, ezért gyakran a szomszédos Indiába megy kezeltetni magát.

2001, a háború kezdete óta nemzetközi donorkonferenciákon összesen 62 milliárd dollár segélyt ítéltek Afganisztán részére, amelyből az állam nagyjából 3%-ot költött humanitárius segélyezésre és fejlesztésre. A támogatások azonban könnyen „felszívódnak”, nem lehet látni a fejlődést az életkörülményekben – mondta el Hesna egy, a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásán.

A segélyezésből Magyarország is kiveszi a részét, legutóbb három felszerelt mentőautót küldött Afganisztán részére, ezen kívül az egészségügyi személyzet kiképzésében is részt vállalt.

A segélyezési rendszer átalakításra szorul

Noha a szándék jó, a végeredmény mégsem azt mutatja, hogy hatékony lenne a segélyezési rendszer. A probléma feltárására pedig több ellentétes szakértői vélemény létezik. Az egyik szerint az a gond, hogy túl sok kicsi donorszervezet van, amelyek nem regisztrálták magukat és a tevékenységüket az államnál, így az általuk nyújtott segély egészen egyszerűen eltűnik. Ezzel szemben mások azt mondják, pont hogy az állammal van baj, ugyanis olyan magas fokú a korrupció, hogy nem érkezik meg a támogatás a rászorulóknak.

Előfordul az is, hogy elér ugyan a segély a céljához, de nem arra fordítják, amire a legnagyobb szükség lenne, hiszen a települések nem mindig tudják kihasználni a lehetőségeiket, amelyeket a nemzetközi szervezetek biztosítanak a számukra. A támogatás azonban nem mindig pénz formájában érkezik, időnként különböző felzárkóztatási programokat készítenek a lakosság számára. Az embereknek azonban nem mindig arra van a legnagyobb szükségük, amire a nyugat gondol, ezért sok helyi csalódott a segélyezésben, mert többet vártak a nemzetközi hozzájárulástól.

Egyből a mély vízbe

Az ENSZ Millenniumi fejlesztési céljai között szerepel, hogy csökkenjen a szülés közben elhalálozó nők aránya. Ez a szám Afganisztánban különösen nagy, 100 000 szülő nőből minden 17. az életét veszti, mert nincs lehetősége eljutni időben a kórházba, vagy az orvos nem rendelkezik megfelelő eszközökkel, szakképesítéssel.

A legmegdöbbentőbb az, hogy maguk az orvosok is elismerik, legtöbbjük nem rendelkezik elegendő gyakorlattal a hivatása ellátásához, hiszen nem egyszer fordul az elő, hogy az egyetem elvégzése után „zöldfülű rezidensként” rögtön éles helyzetbe állítják őket.

Elharapódzott a korrupció

Az állami kontroll hiányának köszönhetően nem csoda, ha virágzik a korrupció. Afganisztán lakossága nagyjából 28 millió fő, közülük nagyon sokan élnek mélyszegénységben, azaz napi egy dollár alatt. Ezzel összevetve a korrupció mértéke napi 160 dollár/fő. A visszaélések megfékezésének egyik módja az lenne, ha az összes segély a kormányon futna át, azaz hozzá érkezne be és ő osztaná szét a különböző területek között.

2006 óta megháromszorozódott a légitámadások száma, 2010-ben így több ezer ember halt meg, katonák és civilek egyaránt. Ez hátráltatja a segélyszervezetek működését is, hiszen senki nincs az ország területén teljesen biztonságban, ezért a segélyszervezetek kétszer is meggondolják, hogy odamenjenek-e a területre, és a donorok is jól megfontolják, hogy érdemes-e támogatni egy látszólag pénznyelő országot.

Marosvölgyi Dóra

Felkapott hírek

Friss hírek

Nem úszta meg a csődöt a Vapiano

A likviditás helyreállításához 36,7 millió euróra lett volna szükség, de a meghatározó részvényesekkel és a társasággal együttműködő bankokkal nem sikerült megállapodásra jutni. Ennek hiányában a német állami programok forrásaira sem lehet pályázni, így nem maradt más választás, mint a csődeljárás.

Read More »

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás