Líbia: Tripoli felé nyomulnak a felkelők

Újabb városokat sikerült visszafoglalniuk a felkelőknek – a nyugati országok segítségével – a Moammer Kadhafit támogató kormányerőktől. A célokról még mindig nem sokat tudni, de az olajellátás miatt fontos területek az ellenállók kezén vannak. A líbiai kormány civilek gyilkolásával vádolja a szövetségeseket.

Sorban foglalják vissza a nyugati országok által támogatott felkelők a beavatkozás előtt elveszített városokat: így a kezükre került az elmúlt napokban Rasz Lanuf, Brega, Uqayla és Bin Dzsawad is. Ezzel egyfelől azt sikerült elérni, hogy a központjuknak számító Bengházi fellélegezhet, másrészt pedig megnyílt az út Moammer Kadhafi szülővárosa és jelenleg egyik legerősebb bázisa, Szirta felé. A következő állomás onnan akár Tripoli is lehet.

Továbbra sem tisztázott azonban, hogy a külföldi beavatkozásnak mi is pontosan a célja, annyi azonban bizonyos, hogy immáron a felkelők ellenőrzik az európai kőolaj ellátás miatt fontos területek egy részét. Ebből a szempontból kulcsfontosságú város Brega és Rasz Lanuf is, melyeket mind keletről, mind nyugatról védeni tudnak. Miszruta, a Tripolit korábban keletről fenyegető város jelenleg a kormányerők kezén van, ebben a régióban a nyugati bombázások egyelőre nem kezdődtek meg.

Eközben a líbiai kormány azzal vádolja a beavatkozó nyugati országokat (Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok), hogy Szirtához közeli területeket bombáznak, és nemcsak katonák, hanem civilek is áldozatul esnek a támadásaiknak. A kormányszóvivő, Músza Ibrahim a fővárost érintő akciók kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a beavatkozó erők nem nézik, kire lőnek. Adataik szerint már több mint száz civilt öltek meg.

A Tripoliban székelő kormány külügyminisztere, Khaled Kaim úgy nyilatkozott, kiderült, hogy a nyugatiak mit szeretnének Líbiában. „Nem azért avatkoztak be, hogy védjék a civileket, hiszen jelenleg is a fegyveres hadsereget támadják. Az országot polgárháborúba akarják sodorni”. Az ENSZ felhatalmazása elvileg valóban a civilek védelmére terjed ki, de a nyugati erők támogatást nyújtanak a felkelők támadásainak is, amennyiben azok a Kadhafi erői által ellenőrzött városok ellen irányulnak.

A vádak ellen tiltakozott London és Washington is. Robert Gates, amerikai védelmi miniszter szerint Kadhafi erői az általuk megölt emberek holttestét állítják be úgy, mintha a szövetséges erők végeztek volna velük. Barack Obama megerősítette, jó döntést hoztak, amikor beavatkoztak annak érdekében, hogy egy humanitárius katasztrófát elkerüljenek.

Az al-Dzsazíra úgy tudja, a felkelők már több magas rangú katonát foglyul ejtettek, köztük a harmadik legfontosabb parancsnokként számon tartott Bilgasim al-Gangát. Hogy milyen sors vár rá, az egyelőre bizonytalan, de annyit tudni lehet, hogy a líbiaiak az elmúlt években elkövetett atrocitásokért felelősnek tartják, egy részüket hozzá kötik.

Líbiában február óta kaotikus a helyzet. A tunéziai és egyiptomi felkelés sikerén felbuzdulva ebben az országban is tüntetések kezdődtek a 42 éve hatalmon lévő diktátor, Moammer Kadhafi ellen, míg azonban a másik két észak-afrikai államban a leváltás viszonylag békésen zajlott, addig Líbiában kezdettől fogva erőszakos akciók követték egymást.

Az ENSZ hosszas hezitálás után múlt héten úgy határozott, repüléstilalmi övezetet rendel el az ország felett, majd szombaton francia, brit és amerikai repülők kezdték bombázni a már a felkelők központját, Bengházit fenyegető kormányerőket. Az akciót támogatták az olaszok és a kanadaiak is, ám az Arab Liga kezdeti lelkesedését hamar kétkedés váltotta fel, és az afrikai államok sem avatkoztak be.

Jeszenszky Nóra

Felkapott hírek

Friss hírek

Nem úszta meg a csődöt a Vapiano

A likviditás helyreállításához 36,7 millió euróra lett volna szükség, de a meghatározó részvényesekkel és a társasággal együttműködő bankokkal nem sikerült megállapodásra jutni. Ennek hiányában a német állami programok forrásaira sem lehet pályázni, így nem maradt más választás, mint a csődeljárás.

Read More »

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás