Közel-Kelet: a stabilitás fontosabb, mint a demokrácia

Az utóbbi hetek közel-keleti fejleményeit tekintve nem az a legfontosabb kérdés, hogy a térség országai a demokratizálódás útjára lépnek-e, hanem hogy a következő rendszerek mennyiben lesznek majd stabilak. Noha a nyugati politikusok rendre a demokrácia és a szabadság fontosságát hangsúlyozzák, valójában az a fontosabb, hogy a létrejövő új rendszerek ne legyenek ön- vagy közveszélyesek – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő február 28-án hétfőn egy a KIDMA Zsidó Diákszervezet szervezésében megrendezett konferencián.

Az egyiptomi események kapcsán forradalom helyett inkább zendülésről beszélhetünk, hiszen nem következett be komolyabb minőségbeli változás, továbbá a megmozdulások mögött nem volt egységes politikai program sem – mondta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatója a budapesti Izraeli Kulturális Intézetben az “Egyiptomi forrongások és Izrael” címmel megtartott konferencián. Tálas szerint az évtizedekig uralkodó Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnök, és Hoszni Mubarak egyiptomi államfő bukása tulajdonképpen csak idő kérdése volt, s a 42 éve uralkodó Moamer Kadhafi líbiai vezetőnek is csupán napjai vannak hátra. A biztonságpolitikai szakértő szerint ugyanakkor a térség országai továbbra is autokratikus rendszerek maradnak majd.

Az egyiptomi elnök távozását követően a fő kérdés inkább az, hogy meg fog-e változni a hatalmi struktúra, és Mubarak egykori emberei közül kik fognak még távozni a hatalomból. Tálas Péter arról is beszélt, hogy a jövőre nézve az egyik fontos kérdés, hogy lesz-e elitcsere vagy elitbővülés Egyiptomban. Ebből a szempontból pedig azok lesznek előnyben, akik eddig is az elitek tagjai voltak. A fegyveres erők szerepével kapcsolatban Tálas megjegyezte, hogy szerinte nem valószínű, hogy a demokratikus átalakulás érdekében az egyiptomi hadsereg a jövőben feladná a hatalmi berendezkedésben betöltött központi szerepét.

A biztonságpolitikai szakértő szerint a demokráciánál sokkal fontosabb kérdés az, hogy stabil vagy instabil, úgymond ön- és közveszélyes rendszerek jönnek-e létre. A demokrácia fenntartása sokszor nyűg a hatalmon lévőknek, ráadásul költséges is, ami komoly problémát jelent a térség szegény országai számára. Ezért Tálas szerint a Közel-Kelet országai előtt álló egyik legnagyobb feladat a javak igazságosabb elosztását lehetővé tevő rendszerek kialakítása, mely részben megoldást jelentene az utóbbi hetek zavargásainak hátterében lévő társadalmi problémákra. Amennyiben ezen a téren nem sikerül majd eredményt elérni, a társadalmi feszültség továbbra is fennmarad.

Tálas Péter kijelentette, hogy a mostanában megfigyelhető társadalmi megmozdulásoknál sokkal nagyobb változást jelent majd a Közel-Kelet biztonsági helyzetére nézve az, ha Irán saját atomfegyvert állít majd elő, amit szerinte nem lehet megakadályozni, csupán késleltetni. Ebben a tekintetben pedig nem az iráni atombomba bevetésének lehetősége, hanem a régióban meginduló nukleáris fegyverkezési verseny jelentené a fő veszélyforrást, melynek beláthatatlan következményei lennének.

A konferencián felszólalt Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa is, aki Tálas Péterrel egyetérve szintén úgy látja, hogy az egyiptomi megmozdulások nem nevezhetők forradalomnak, többek között azért sem, mert azok mögött nem állt ideológia. A szakértő az egyiptomi Muzulmán Testvériség politikai térnyerésével kapcsolatban megjegyezte, hogy noha nem volt beleszólása a hatalomba, a szervezet valójában már az 1980-as évek óta mérsékelt politikai tényezőnek számít, s a jövőben csupán az lesz a kérdés, hogy hatalmi tényezővé válhat-e. Csicsmann szerint a Muzulmán Testvériség számára komoly megpróbáltatást jelentene a majdani választásokon történő megmérettetés, mivel a jó szerepléshez politikai programot kellene alkotnia, az azonban sokkal nehezebb, mint ellenzékből politizálni Mubarakkal szemben.

A felszólalók között volt még Nógrádi György, a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára, aki szerint a közel-keleti és észak-afrikai zavargások miatt meginduló menekülthullám komoly problémája lesz az Európai Uniónak. Nógrádi szerint a tágabb értelemben vett Közel-Keleten végbemenő politikai átrendeződés kimenetele megjósolhatatlan, mindazonáltal az Egyesült Államok valószínűleg komoly árat fog majd fizetni a térséggel kapcsolatos külpolitikai hibáiért. Tálas Péterrel és Csicsmann Lászlóval egyetértve Nógrádi is úgy látja, hogy a következő időszakban valamilyen megoldást kell találni a régió országait jellemző társadalmi problémákra, különben folytatódni fognak az elmúlt hetekben tapasztalt megmozdulások. Nógrádi György előadásának zárásaként megjegyezte, hogy március 11-ére péntekre Szaúd-Arábia-szerte meghirdették a „Harag Napját”, mely akár újabb lázadásokhoz is vezethet.

Selján Péter, Romász Andrea

Felkapott hírek

Friss hírek

Ausztrália és Kína diplomáciai szóváltásba keveredett

Peking pénteken felszólította Canberrát, hogy ne tegyen "felelőtlen kijelentéseket" a Kínában január óta fogva tartott kínai-ausztrál író és akadémikus ügyében, miután az ausztrál vezetés "mély csalódottsággal" fogadta azt a hírt, hogy a férfit a kínai hatóságok nemzetbiztonsági okokra hivatkozva bűnügyi felügyelet alá helyezték.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás