Svájc választása: zöld pragmatizmus

Svájcban a környezetvédelem és a klíma témája egészen szeptemberig a legégetőbb politikai kérdés volt a felmérések alapján. Mégis a zöldek tavaszi, a japán atomszerencsétlenséget követő támogatásnövekedése az októberben lezajlott választásokra elpárolgott.

A hagyományos Zöld Párt támogatottsága kismértékben csökkent, viszont a legutóbbi választás óta Parlamentben ülő Zöldliberális Párt – akik a környezeti problémák piaci megoldását hirdetik – a választások egyik legnagyobb nyerteseként megnégyszerezte támogatottságát az előző voksoláshoz képest (2007: 1,4%, 2011: 5,4%). Bár a Fukusima-hatás elmaradt, a szerencsétlenség Németországhoz hasonlóan mégis alaposan átrajzolta az alpesi ország energetikai stratégiáját. Ez új lendületet adhat a megújuló energia és energiahatékonysághoz kapcsolódó iparágak fejlődésének. 

Atomstop és energiapolitikai váltás

Már májusban döntött a kormány az atomenergiából való középtávú kiszállásról, ennek pontos határidejét azonban nem szabta meg. A működő öt atomerőmű addig marad üzemben, ameddig biztonságos, ez hozzávetőleg 50 éves üzemidőt jelent, tehát 2019 és 2035 kapcsolják le őket. A döntés kifogta a szelet a Zöld Párt témában indított népszavazási kezdeményezésének vitorlájából. Az atomszerencsétlenség után a középpártok (kereszténydemokraták, polgári demokraták) is magukévá tették a témát, szemben a legnagyobb kormánypárttal, az októberi választásokon ismételten legtöbb voksot begyűjtő Néppárttal (SVP), és a most harmadik liberálisokkal (FDP) amelyek nemmel szavaztak, illetve tartózkodtak a szavazásnál.

A  kieső áramot megújuló energiával, mindenekelőtt a vízerőművek további építésével és az energiahatékonyság növelésével tervezik pótolni. Ez középtávon nagymértékben átrendezné Svájc áramtermelését, hiszen ma az áram 40 százaléka az öt működő atomreaktorból származik,  több mint felét pedig már ma is vízerőművek állítják elő. A vízenergián kívüli alternatív energiák aránya (napenergia, szélenergia, biomassza, fa) az áramtermelésben Németországgal összevetve elenyésző, mindössze 2 százalék. Az arány javítása érdekében a Nemzeti Tanács megszavazta a megújuló energiából származó áram támogatott átvételi árának növelését.

Az atomerőművek lekapcsolása még inkább kétségessé teszi a klímapolitikai célok elérését : míg Németország a kiotói célokat túl is teljesítette, addig Svájc esetében már az is kérdéses, hogy 2012-ig meg tud-e egyáltalán eleget tud-e tenni a vállalásoknak.

Zöld gazdaság piaci eszközökkel

Az atomstop reálpolitikává válásával sokkal inkább igény mutatkozik a pragmatikus megoldási javaslatokkal előrukkoló erőkre. Ezzel is magyarázható, hogy szemben a hagyományos baloldali, az állam szerepét hangsúlyozó, a piaci korlátozásokat előtérbe helyező Zöld Párt politikájával, a piacpárti zöld liberálisok támogatottsága jelentősen növekedett a legutóbbi választásokon. 

Elnökük, Martin Bäumle a szeptemberben Thunban rendezett Klíma Fórumon vázolta az ökológiai problémák megoldásának lehetséges üzleti előnyeit: „A helyzet a svájci folyók esetéhez hasonlítható: Svájc évtizedekkel ezelőtt elkezdte a folyók tisztítását, amivel komoly természeti értékre tett szert. Ma pedig ki viszi a  víztisztítási technológiát például Lengyelországba, ha nem az, aki elkezdte a folyamatot, tehát Svájc? Erről van szó ma is: majd, ha Kína és India is csatlakozik a nemzetközi klímapolitikához, mivel pont ezeket az országokat érinti leginkább károsan a klímaváltozás, akkor Svájc élen járhat a zöld technológia exportálásában.”

A modellel Ernst-Ulrich von Weiszäcker, a téma tekintélyes szakértője, a klíma- és környezetkutatással foglalkozó németországi Wuppertal Intézet egykori vezetője és korábbi Bundestag-képiselő is egyetértett, aki a davosi Világ Erőforrás Fórumon nyilatkozott:  „A hatékonyság forradalma megváltoztatja a gazdaságot. Egészen a legutóbbi időkig a GDP növekedésével együtt nőtt a környezetszennyezés, de a fejlődés egy bizonyos szintjén túl a környezettudatosabb gondolkodás, a gazdaság strukturális átalakulása és az új technológiák alkalmazása miatt a nyugati országokban ez a kapcsolat megfordult. Most lehetőség nyílik arra, hogy energiahatékony technológiák közvetítésével, a megújuló energiaforrások segítségével a fejlődő országok is ebbe a szakaszba jussanak.”

Az alpesi ország ebből a folyamatból kíván profitálni és 2020-ra a megújuló energiák és az erőforrás hatékonyság vezető központjává válni, ahogy az a kormány által szeptember végén megjelentetett megújuló energia- és energiahatékonyság stratégiában a CleanTech Masterplanban áll. Ebben az ország természetközeli profilját is felhasználva a zöld technológiák exportjának további fejlesztését, az ország korábbi vezető iparági pozíciójának visszaszerzését tűzték ki célul. 

Svájc – Németországhoz hasonlóan – ki akarja használni az energiapolitikai váltásból származó üzleti lehetőségeket. Mindazonáltal a várható előnyök mellett az atomerőművek kieső áramtermelése következtében Svájc nem kerülheti el a komoly kihívásokat sem.

Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Rendben zajlik a választás Izraelben

Az áprilisinál magasabb részvétel mellett zajlik az izraeli parlamenti választás - jelentette a helyi média kedden. Délelőtt tízig a választásra jogosultak tizenöt százaléka adta le voksát, ami 2,2 százalékkal magasabb az április 9-én tartott legutóbbi választásoknál. Jelentéktelen incidensektől eltekintve a szavazás rendben zajlik.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás