Megrengette a világot az atomkatasztrófa

Számos ország közvéleményét és energiapolitikáját rázta föl a katasztrófában megsérült Fukushima Daiichi atomerőmű híre. Az EU rendkívüli csúcson döntött a teendőkről, miközben több országban tervezik az előírások szigorítását. Legnagyobb hatása a tragédia hírének Németországban van, ahol vissza akarnak térni a nukleáris létesítmények felszámolásának korábbi terveihez.

A Japánt sújtó természeti csapás során megsérült atomerőmű körüli aggodalmak világszerte szökőárként söpörnek végig a politikán és közéleten. Miközben a Fukushima Daiichi erőműben folyik a hősies harc egy nukleáris katasztrófa elhárításáért, a világ többi részén újra a figyelem középpontjába került az atomenergia létjogosultságának témája. Günther Oettinger, az EU energiapolitikai főbiztosa keddre rendkívüli találkozót hirdetett azzal a céllal, hogy a résztvevők megtárgyalják, milyen következtetések vonhatóak le a távol-keleti eseményekből az európai nukleáris létesítményekkel kapcsolatban. A meghívottak között szerepeltek a huszonhét tagország energiaügyi miniszterei, a nemzeti nukleáris biztonságért felelős intézmények vezetői, valamint az európai atomenergetikai létesítmények üzemeltetői és villamos áram nagykereskedők. Oettinger felhívta a tagországokat energiapolitikai stratégiájuk újragondolására. A biztos a német ARD televíziócsatornának adott nyilatkozatában a következőt fogalmazta meg központi kérdésként: „Meg kell kérdeznünk magunktól: Vajon tudjuk-e időben biztosítani Európában az energia igényeinket atomerőművek nélkül?” A találkozón résztvevők azt a döntést hozták, hogy mind a száznegyvenhét európai atomerőművet körültekintő vizsgálatoknak kell alávetni, hogy kiderüljön vajon képesek lennének-e garantálni a

biztonságot egy, a japánihoz hasonló súlyosságú (természeti vagy akár ember által okozott) vészhelyzet esetén. Az ellenőrzést az év második felében, az unió legszigorúbb előírásainak megfelelően tervezik végrehajtani, és azokat a létesítményeket, amelyek nem tesznek eleget a kritériumoknak le kell majd állítani. Oettinger meghívta a nem tagország Svájcot, illetve Oroszországot is a programban való részvételre. Az európai atomenergetika jövőjének megtárgyalására a résztvevők újabb ülés összehívását helyezték kilátásba.

Az EU-s döntésektől függetlenül a nagyban atomenergiára építő Franciaországban elrendelték ötvennyolc reaktor átvizsgálását, hogy megállapítsák földrengés- illetve árvízvédelmi biztonságukat.

Legnagyobb visszhangja a Japánban történteknek Németországban tapasztalható. Az ország közvéleménye már a múltban is igen kritikusan állt az atomenergia alkalmazásához. A lakosok a katasztrófa híreinek hatására az utcára vonulva is követelték a nukleáris létesítmények felszámolását. A német kancellár, Angela Merkel által diktált energiapolitika igen gyors és radikális fordulatot vett. Még az előző kormányzat ideje alatt határozat született a tizenhét német atomerőmű 2022-ig történő bezárásáról. A kereszténydemokrata vezetés ezt múlt év novemberében felülbírálta és az erőművek tizenkét éves üzemidő-hosszabbítása mellett döntött. Merkel a történtekre reagálva hétfőn három hónapos moratóriummal felfüggesztette az utóbbi döntést, valamint kedden bejelentette a hét legöregebb német atomerőmű leállítását – tudósít a Focus Online. Két reaktort véglegesen kapcsoltak le a hálózatról, a többit kimerítő vizsgálatokat követően, leghamarabb júniusban helyeznék újra üzembe. Intézkedéseihez a kancellár asszony következő magyarázatot fűzte: „Nem térhetünk egyszerűen vissza a megszokott kerékvágásba és nem tehetjük nukleáris létesítményeink vitatlan biztonságát jövőbeni cselekedeteink mércéjévé anélkül, hogy a legújabb események következtében egyszer mélyen el ne töprengenénk.” Feltételezhető, hogy a német vezetés pálfordulata, mellyel vissza akar térni a korábban elvetett leszerelési célokhoz és eleget tenni a közvéleményben megfogalmazódó követeléseknek, kapcsolatban áll a közeledő választásokkal.

Svájcban is behúzták a vészfékeket a döntéshozók a katasztrófa hatására. Az országban négy atomreaktor üzemel, melyek az energiaigények negyven százalékát fedezik. Doris Leuthard energiaügyi miniszter elmondta, hogy minden jelenleg folyó engedélyezést befagyasztottak és megbízták az Állami Nukleáris Bitonsági Felügyelőséget a Japán tragédia pontos okainak vizsgálatával és új, szigorúbb szabályozások kidolgozásával. A miniszter szerint addig, amíg nem születnek meg az újabb szabályozások, semmilyen nukleáris létesítmény kiépítése nem történhet az országban, valamint a meglévőknek is eleget kell majd tenniük az új biztonsági előírásoknak. A kormányzat még 2008-ban áldását adta három új atomerőmű kiépítésére – írja a The Jakarta Post.

Chris Huhne, az angol energiaügyi miniszter bírálta az európai döntéshozókat elhamarkodottságuk miatt. Véleménye szerint nem lehet egyelőre előre látni, hogy milyen hatással lesz az incidens a befektetői kedvre. „Sajnálom, hogy egyes politikusok a kontinensen túl hamar bírálják el a helyzetet, mielőtt megfelelően felmértük volna a szituációt” – mondta. Felmérések szerint ötven milliárd font (körülbelül 57,5 milliárd euró) magántőke szükséges tíz angol atomerőmű kiváltásához.

Nem hagyja magát eltántorítani nukleáris programjától Oroszország sem. Az orosz vezetés még korábban azt a célt tűzte ki, hogy a jelenlegi tizenhatról huszonöt százalékra növeli az atomenergia részesedését az áramellátásban – ehhez negyven új reaktor kiépítésére van szükség az országban. Kedden megállapodás született Belarusz és Oroszország között egy atomerőmű kiépítésére. Vlagyimir Putyin állítása szerint a tervezett létesítmény biztonságosabb lenne, mint a vészhelyzetben lévő japán erőmű.

Nagy vihart kavartak az események az USA-ban is. Igen heves párbeszéd indult meg az atomenergiát ellenzők és azon csoportok között, melyek azt szükségesnek tartják a jövő energiaigényeinek kielégítéséhez – tudósít a The New York Times. A nukleáris ipar létjogosultságát kritizálók nagy lehetőségként látják, hogy ügyük a figyelem középpontjába került a sajnálatos események következtében, és így várhatóan szélesebb körben találnak hallgatóságra. A felmerülő pro és kontra érvek már majdnem klasszikusnak mondhatóak. Az atomenergia ellen érvelő csoportok a technológiával járó hatalmas veszélyekre és hosszú távú hatásokat emelik ki. Állításuk szerint az atomerőművekkel járó óriási költségeket alternatív technológiákba fektetve sokkal racionálisabb eredményeket lehetett volna már eddig is elérni. A másik pólus azzal érvel, hogy az atomenergetikának nincs jelenleg igazi alternatívája, ami kielégíthetné az energiaigényeket. Ha meg is történne az átállás az alternatív energiaforrásokra, annak óriási költségvonzatai lennének. Ezeket a fejlődő országok -mint például Kína és India- nem tudnák megfizetni, ezért az ipari és gazdasági expanziójuk az atomenergia híján olyan mértékű környezeti károkkal járna, amelyek messze meghaladják a nukleáris energiatermelés kockázatait. Továbbá a jelenlegi fosszilis erőművek sokkal nagyobb károkat okoznak, mint az atomerőművek.

Igencsak felfokozott hangulat uralkodik az atomenergetika körül majdnem minden országban, ami a Japánt érintő tragikus események miatt teljességgel érthető. Nem szabad elmenni egy ekkora súlyú krízis mellett anélkül, hogy mindenki le ne vonta volna a megfelelő következtetéseket. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy az atomenergetikával kapcsolatos problémák egyáltalán nem újkeletűek és igen nagy biztonsággal állítható, hogy végleges megoldásukra nem lehet a közeljövőben számítani. Minden országnak saját döntése és felelőssége a nukleáris energiatermelés alkalmazása és az ehhez kapcsolatos feladatok elvégzése. Felelős döntések azonban ritkán születnek hirtelen felindulásból és hosszú távú megoldások egy ilyen kényes témában csak társadalmi konszenzus alapján, fegyelmezetten valósulhatnak meg.

Wekler Mihály

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás