Milliárdokkal több pénz kellene az éghajlatvédelemre

Az Európai Bizottság tervezetében azokat a feltételeket vizsgálja, amelyek szükségesek a 2050-re kitűzött éghajlatvédelmi célok teljesítéséhez. Az eredmények azt mutatják, hogy a tagországok az energiahatékonyság terén vannak leginkább lemaradva. Az előirányzott 80 százalékos csökkentés negyven év alatt 10,8 billió euró többletkiadással járna.

Az Európai Bizottság „Térkép egy versenyképes, alacsony szénigényű gazdaság eléréséhez 2050-ig” címmel kiadott tervezete felvázolja azokat a legfontosabb követelményeket, amelyek az EU által kitűzött klímavédelmi célok teljesítéséhez szükségesek. Ahhoz, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése ne érje el a kritikus 2 °C-ot, az Unió többek között az üvegházhatású kibocsátások 80-95 százalékos csökkentését célozta meg 2050-ig. Az emisszió csökkentés előremozdítását számos politikus, így Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter is üdvözölte – tudósít az euractiv.de. A célkitűzések további szigorítását sürgetné Connie Hedegaard, az unió klímapolitikai biztosa: „Most kell bevezetnünk az áttérést egy versenyképes széndioxid-szegény gazdaságra. Minél tovább várunk vele, annál nagyobbak lesznek a költségek.” A zöld szervezetek az üggyel kapcsolatban általában azt a kritikát hangoztatják, hogy az EU-nak már régen ajánlás helyett kötelező érvényű szabályzásban kellett volna rögzítenie az emissziós célt. Vannak azonban ennek ellentmondó vélemények is. Az EU energiapolitikai biztosa, Günther Oettinger arra figyelmeztet, hogy a klímavédelmi törekvések erősítése káros hatással lehet a gazdaságra.

Klímavédelem és gazdaság

A tervezet kitér az éghajlatvédelmi célkitűzések teljesítésének gazdasági vonzataira is. Számos feladatot, így például az alternatív energiaforrások fejlesztését, energiatakarékossági intézkedések bevezetését, szén-dioxid leválasztást, valamint a közlekedés kibocsátásainak csökkentését kell elvégezni az üvegházhatás sikeres megfékezéséhez. Ahhoz, hogy ezek megvalósíthatóak legyenek, évi 270 milliárd euróval kell növelni a zöld befektetéseket a jelenlegi összeghez képest. Ez a pénzösszeg az unió GDP-jének másfél százalékát teszi ki. A beruházások megemelésével a következő negyven évben összesen 10,8 billió euróval több pénznek kéne ezekbe a szektorokba áramlania. Mondhatjuk tehát, hogy a klímavédelem igen drága mulatság. A Bizottság azonban megvizsgálta a mérleg másik oldalát is, tehát hogy milyen gazdasági előnyök, illetve költségmegtakarítások várhatóak a sikeres üvegházhatás-csökkentő intézkedésektől.

Természetesen legnagyobb hozadéka a jövőben az éghajlatváltozás súlyosbodásából származó költségek elkerülésének van. A súlyos esőzések, eróziók és egyéb éghajlati szélsőségek kockázata várhatóan sokkal nagyobb kárt okozhat, mint amennyibe a kibocsátás csökkentés kerül. A megnövelt energiahatékonyság, illetve az EU-n belül megtermelt megújuló energiaforrásoknak köszönhetően 175 és 320 milliárd eurós évi üzemanyagköltség csökkenés várható. Az energiahasználat csökkentése illetve az üzemanyag „házon belül” történő előállítása nagyban csökkenthetné az EU gazdaságának külföldi nyersanyagoktól való függését. Ez a költségek megspórolása, valamint a külkereskedelmi mérleg javítása mellett nagyban csökkenthetné egy esetleg jövőben bekövetkező olaj- vagy gázár robbanás hatásainak kockázatosságát.

Nagy munkahely teremtési lehetőségnek látja a Bizottság a zöld szektor fejlesztését. Az elmúlt öt évben több mint kétszeresére, 550 ezer főre nőtt a megújuló energiaiparban dolgozók száma. Ennek mintájára, a gazdaság célzott, strukturális átalakulásával fontos szerep juthat a jövőben a zöld szektornak a munkanélküliség felszámolásában. Nem valósulhat ez meg azonban a megfelelő tudásbázis kiépítése, kutatási erőfeszítések, illetve a zöld ipar létesítményeit megvalósító szakemberek képzése nélkül. Költségcsökkenés várható még az éghajlatvédelem levegőminőség-javításhoz való hozzájárulásától. Így az üvegházhatású emissziók visszafogásával kevesebbe kerülne a jövőben az egyéb légszennyező anyagok kezelése. Továbbá csökkennének a légszennyezés káros egészségügyi hatásainak költségei.

Az út 2050-ig

A Bizottság különböző forgatókönyveket vizsgált meg és ez alapján azonosította azokat a kibocsátásszinteket, melyeket a következő negyven évben fokozatosan el kell érni. Az EU jelenlegi célkitűzése, hogy 2020-ig az 1990-es szinthez képest 20-20 százalékkal csökkentse az üvegházhatású emissziókat, növelje a megújuló energiaforrások részarányát, valamint javítson az energiahatékonyságon. A három feladatból kettő jó úton van a megvalósuláshoz, az energiahatékonyság azonban, ha az eddigi trendek maradnak érvényben, csak kilenc százalékos javulást fog elérni a határidőig, felére csökkentve a 2050-re elérhető emisszió csökkentést. A dokumentumban azt vetik fel, hogy a következő tíz évben 50 milliárd euróval többet költve kutatás és fejlesztésre, valamint új technológiák implementálására elérhető a 2020-as cél. Ez az összeg lényegesen kisebb, mint annak a költségei, ha később akarnák behozni a tagországok a lemaradást. A kedvező forgatókönyv szerint eleinte évi egy százalékkal, majd később a technológiák beérésével másfél, illetve két százalékkal lehetne csökkenteni a kibocsátásokat. Így 2030-ra negyven, 2040-re hatvan százalékos lehetne a csökkenés, elérve a 2050-es végcélt.

Az EU példamutató szerepet vállalt magára eddig az éghajlatvédelemben. Egyre inkább hiányoznak azonban mára azok a nemzetközi szintű, kötelező érvényű szabályozások, amelyeket a globális szinten meghatározó mértékű szennyezést okozó országok is elismernek és betartanak. Nem látszik egyelőre kézzelfogható eredménye a nagy vehemenciával kezdeményezett klímacsúcsoknak – függetlenül attól, hogy ezeket Európában vagy Amerikában tartották-e. Ezek híján egyrészt nem lesz foganatja a klímaváltozás ellen tett erőfeszítéseknek, másrészt már az EU-n belüli ipari vállalatok körében is nő az ellenkezés további szigorításokkal szemben. Veszíteni látszik lendületéből az uniós környezetpolitika is. A tagországok csak vonakodva áldoznak az energiahatékonysági cél elérésére – ami feltétele a hosszú távú emisszió csökkentésnek. Oettinger terve, hogy két év haladékot ad az országoknak, mielőtt határozati szinten terjeszti be a kvóták elérésének kötelezővé tételét. A kérdés jelenleg az, hogy a tagországok „belehúznak-e”, kitartva az eddigi célkitűzések mellett, vagy belefáradnak a klímavédelembe, mondván hogy az veszélyezteti a gazdaságukat. Jelenleg hosszútávon az utóbbi látszik drágább vállalkozásnak.

Wekler Mihály

Felkapott hírek

Friss hírek

Snoop Dogg + Puma + Roland = sportcipő

Múlt héten lett 40 éves az elektronikus zene, ezen belül is főképp a rave és a techno - egyik első meghatározó eszköze, a Roland TR-808-as.  Ennek tiszteletére dobott piacra a Puma egy sportcipót, amelynek népszerűsítésében Snoop Dogg is feltűnt...  

Read More »

Török minta alapján semlegesítik a hongkongi médiát

Őrizetbe vették Jimmy Lai hongkongi médiamogult hétfőn a Hongkongban júniusban bevezetett nemzetbiztonsági törvény alapján. A hongkongi - pontosabban immár inkább tisztán kínai - hatóságok tevékenysége kísértetiesen hasonlít ahhoz, amit pár évvel ezelőtt Törökországban láthattunk. Ott is az ellenzéki hangok elnémításával indult a független média elleni hadjárat.

Read More »

Erdogan célba vette a közösségi médiát

Törökország elnöke már elcsendesítette a független médiát, a kormánykritikus újságírókat etávolította vagy éppen börtönbe záratta, az ország vezető  hírcsatornáit és újságait  - akárcsak a jegybankot és a pénzügyminisztériumot - pedig már baráti kezek irányítják. Most a közösségi oldalak megregulázása következik. 

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás