A szén valódi ára

Igen hosszú az út, mire a föld mélyén fekvő szénben tárolt energia elektromos áram formájában a konnektorokba jut. Ezt az utat vizsgálja az Annals of The New York Academy of Science-ben megjelent tanulmány, amely a szén teljes életciklusára vetítve határozza meg azokat a költségeket, amelyek nem jelennek meg a villanyszámlán.

A Harvard Egyetem kutatója, Paul R. Epstein vezette munkacsoport által “Teljes költségelszámolás a szén életciklusára” címmel nemrégiben publikált tanulmány célja a szénből megtermelt elektromos áram összes externáliájának -azaz pénzben nem megjelenő piaci hatásának- felmérése és így a szénből nyert energia valódi költségének meghatározása. Ezeknek a hatásoknak az ismerete azért kiemelkedő fontosságú, mert addig, ameddig a piaci szereplők számára nem jelennek közvetlenül meg azok a költségek, melyeket például a szénbányászattal járó tájrombolás, az okozott éghajlatváltozás és a kibocsátott anyagok egészségkárosító hatásai okoznak, több szenet fognak kitermelni és elégetni, mint amennyi társadalmilag optimális lenne.

A szén rejtett költségeit tehát a kitermelők (illetve áramfogyasztók) helyett például azok fizetik meg, akik az érintett földterületen laknak vagy üdülnek, akik kárt szenvednek a nagy esőzésektől, illetve akiknek az adójából tartják fenn az egészségügyi rendszert. Ezek az adatok szükségesek ahhoz is, hogy azok akiknek feladata a megfelelő szabályzások kialakítása, kellően informáltak legyenek és így minél hatásosabb és megalapozottabb döntéseket hozhassanak. A szénből előállított áram összes költségét akkor lehet felmérni, ha azt -úgy nevezett életciklus vizsgálat során- a „bölcsőtől a koporsóig” végigkövetve, meghatározzák és értékelik annak összes hatását. A szerzők ezért megvizsgálták a bányászattól az áramelosztásig minden állomását a szén életútjának, azonosították annak gazdasági, egészségügyi és környezeti hatásait. A hatásokhoz ezután, ahol lehetett fajlagos (kWh-ra vetített) költségeket rendeltek. Ezek, és a jelenleg is kifizetett ráfordítások adják a szénnel termelt áram teljes árát.

Szénbányászat

A szénkitermelés rejtett költségeinek nagy részét jelentik a bányákban dolgozókat, illetve a közelben lakókat érő káros egészségügyi hatások. Az akár halálos kimenetelű balesetek, a tüdőrák, szívbetegségek, cukorbetegség, vesebetegségek, valamint koraszülések fokozott veszélye, továbbá zajterheléssel járó költségek egy része megjelenik a magasabb munkabérekben, azonban ezek nem fedezik teljes mértékben az okozott kárt. Továbbá nem jelentéktelen mennyiségű kormányzati forrás kötődik le egészségügyi- és egyéb támogatások formájában. Figyelemre méltó megállapítása a szerzőknek, hogy a vizsgált, Appalache hegységben lévő bányaterületeket érintő negatív egészségügyi hatások összköltsége kilencszerese a bányaipar közvetlen (pl. munkabérek, tőkeérték), közvetett (pl. beszállítók jövedelme), valamint a gazdaság fellendítésében megragadható hasznainak.

A bányaipar externáliáihoz tartoznak még a külszíni fejtések fokozott környezeti hatásai, melyek többek között csökkenő ingatlanértékekben és turizmusban, a talajvizek elszennyeződésében, illetve egyéb beruházok ellehetetlenedésében mutatkoznak meg. A szinte minden bánya közelében megtalálható meddőhányók, ahova a kitermelt, de nem hasznosítható anyagok kerülnek, nagy mennyiségben tartalmaznak szennyező és mérgező anyagokat, melyek a talajvízbe mosódva eljuthatnak a környék ivóvízbázisaiba és nagy pusztítást tudnak végrehajtani az adott ökoszisztémákban. A bányászat az éghajlatváltozásra is tesz egy szép nagy lapáttal, ugyanis jelentős mennyiségű szén-dioxid, illetve metán szabadul fel a kitermelés során, mely utóbbi huszonháromszor veszélyesebb globális felmelegedési potenciálját tekintve. Tizenhét százalékkal növekszik a szén életútjának üvegházhatású gáz kibocsátása, ha figyelembe vesszük a külszíni fejtések során letarolt erdőket és tájszerkezeti elváltozásokat.

Szénfeldolgozás és szállítás

A szén kitermelését követően finomítják, azaz a kibányászott nyersanyagot megtisztítják a szennyező összetevőktől. Tisztítása során különböző vegyszerekkel mossák át, a keletkező mellékterméket széniszapnak (vagy szénzagynak) hívják. Az iszap tartalmazza a tisztításra használt, esetenként igen veszélyes vegyszereket, valamint a kibányászott nyersanyagból eltávolított szennyezőket, mint az agyag, kőzetmaradványok és nehézfémek. A széniszap nagy mennyiségben képződik és ártalmatlanítása igen kockázatos vállalkozás. Általában több-kevésbé erre kialakított tárolókba helyezik, ahonnan egyrészt az elfogadhatónál többször találja meg útját a föld alatti vizekbe, másrészt számos alkalommal fordultak elő kiömlések és gáttörések- gondolhatunk itt akár a vörösiszap-katasztrófára.

A nyersanyagok szállításának is szerteágazó hatásai vannak. A sűrűn használt útvonalak mellet drasztikusan megnő a porszennyezés, valamint számos egyéb légszennyező anyag koncentrációja. A kibocsátások mellett a megnőtt fuvarozási igények a baleseti kockázaton keresztül növelik az egészségügyi veszélyeket. Az USA-ban a vasútforgalom hetven százaléka szénszállítási igényeket elégít ki.

Égetés és áram előállítása

A szén erőművekben való eltüzelésével nagy mennyiségű pernye és salak képződik. Ezeknek az anyagoknak számos szennyező összetevőik vannak, ezért külön kell választani őket és megfelelően ártalmatlanítani. Általában -a széniszaphoz hasonlóan- vizes tárolókba kerülnek lerakásra az erőművek közelében. Az energiatermelés légnemű kibocsátásaihoz tartozik a szén-dioxid, metán, nitrogén- és kén oxidok, higany, nehézfémek és több rákkeltő vegyi anyag. Ezek a szennyezők a környező lakosságban növelik a légzőszervi megbetegedések, szívinfarktusok, koraszülések és gyermekhalál kockázatát. Egyúttal hatással vannak az ingatlanárakra, a mezőgazdaság termelékenységére, erdőkre, valamint turizmusra. A kibocsátott gázok áttételesen is hathatnak a környezetre és emberre. Az okozott hatások közül a kén oxidok okozta savas esők többek között a növényvilágot- és ezzel a mezőgazdaságot- károsítják, valamint a mészkő kioldásával ártalmasak az építményekre és talajszerkezetre. A nitrogén oxidokból ózon képződhet az alsó légkörben (belélegezve ez nagyban károsítja az emberek légzőrendszerét), illetve lerakódásuk eutrofizációhoz és mérgező algák elszaporodásához vezet. A szénből történő áramtermelés a döntő többségét okozza az üvegházhatású kibocsátásoknak globális szinten. Biztosra vehetjük, hogy a növekvő esőzések és egyéb extremitások évente a Föld GDP-jének legalább öt százalékát felemésztik.

A tanulmány foglalkozik a szén-dioxid leválasztás és tárolás technológiájával, a manapság „legfelkapottabb” szén-dioxid emisszió csökkentési lehetőséggel. Az eljárás során vegyi eljárással kivonják a füstgázokból az üvegházhatású gázt, majd azt magas nyomáson föld alatti, illetve óceánok alatt lévő tárolókba helyezik. Az elgondolások szerint ez közvetlenül meggátolná a szén-dioxid légkörbe jutását, valamint lehetővé tenné a gáz későbbi visszanyerését, amennyiben rendelkezésre állnak olyan technológiák, melyekben hasznosítható lenne. A szerzők azonban számos „szépséghibájára” mutatnak rá az elgondolásnak. Az eljárás legnagyobb hátulütőjének az látszik, hogy a szén-dioxid leválasztása és sűrítése igen energiaigényes eljárás, ezért akár negyven százalékkal megnőhetne egy kilowattóra áram megtermeléséhez szükséges szén mennyisége. A technológia kiépítésének egyéb költségei is számottevőek, ezért bevezetése majdnem megkétszerezné az előállított energia árát. A szén-dioxid föld alatti tárolása számos környezeti kockázattal is járna.

Konklúzió

Wekler Mihály

Felkapott hírek

Friss hírek

Kormányzásra készül Matteo Salvini

Az olasz Liga vezetője, Matteo Salvini kormányzásra való készülésre szólította fel a jobboldali erőket vasárnap egy Rómában megrendezett párttalálkozón, amelyen egyúttal azt hangoztatta, hogy a nemzetek polgárainak érdekvédelme fontosabb az őket "pofozó" Európai Uniónál.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás