Új javaslatok az energia-beruházások ösztönzésére

  • A több mint 200 kiemelt európai energetikai infrastrukturális projektből mostanáig mindössze 13 készült el.
  • Egy neves energetikai és pénzügyi vezetőkből álló csoport nyolcpontos javaslatban foglalta össze az Európai Bizottságnak, hogy mit kellene tenni a beruházások ösztönzése érdekében a határkeresztező energia-infrastruktúrákba.
  • Az Európai Bizottság korábban 2020-ig ezer milliárd euróra becsülte a szükséges beruházások értékét az uniós energia szektorba.

A határkeresztező energetikai beruházások kivitelezésének jelenleg 15 év az átlagos időtartama Európában, ami borzasztóan hosszadalmas és elriasztja a potenciális befektetőket a hasonló beruházásokban való részvételtől. Egy 17 ismert energetikai és pénzügyi szakemberből, illetve politikusból álló magas szintű csoport ezért egy olyan jelentést tett le az Európai Bizottság asztalára, ami a kezdeményező Edmond Aphandéry, korábbi francia gazdasági miniszter szerint nagyobb bizonyosságot és kiszámíthatóságot teremtene a pénzügyi befektetők számára, és ezáltal jelentősen felgyorsítaná a régóta esedékes infrastrukturális fejlesztéseket Európa energia rendszereibe, mindenekelőtt az átviteli és az elosztó hálózatokba.

Az Európai Bizottság korábban 2020-ig ezer milliárd euróra becsülte a szükséges beruházások értékét az uniós energia szektorba, amiből csak a villamos energia átviteli hálózatokba és a gázvezetékekbe 200 milliárd eurót kellene invesztálni.

A beruházások azonban vontatottan haladnak, Edmond Alphandéry szerint elsősorban azért, mert a potenciális befektetők nincs elegendő biztosítékuk beruházásaik hosszú távon történő megtérülésére. Miként az egykori francia miniszter a BruxInfo kérdésére válaszolva rámutatott, jelenleg mindössze 13 beruházás valósult meg az EU által kiemeltnek nyilvánított több mint kétszáz európai energetikai projektből. „A balti államokban és Közép-Európában több ígéretes beruházás is megvalósult vagy folyamatban van a határkeresztező rendszerek megépítésére. Ezek átlagos megvalósulási ideje tíz év. Ha a csoportunk által előterjesztett javaslatokat megszívlelnék, akkor azzal véleményünk szerint jelentősen le lehetne rövidíteni a projektek kivitelezését” – húzta alá a jelentés ötletgazdája.

A 17 fős csoportban több igazi nagyágyú is helyett kapott, így Gérard Mestrallet, a francia ENGIE elnök-vezérigazgatója, Peter Sutherland, a Goldman Sachs alelnöke, Luc Frieden a Deutsche Bank második embere, vagy Edelgard Bulmahn, a Bundestag szociáldemokrata alelnöke. A közép- és kelet-európai régiót egyedül Pavel Cyrani, a cseh energiavállalat, a CEZ igazgatótanácsának tagja képviselte az egyszeri feladatra összeállt „agytrösztben”.

A csoport munkájának eredménye egy nyolcpontos javaslatcsomag lett, amit csütörtökön nyújtottak át Dominique Ristorinak, az Európai Bizottság energiapolitikai főigazgatójának.

A javaslatok célja azoknak a szűk nemzeti és uniós szabályozói, politikai és pénzügyi keresztmetszeteinek a felszámolása, amelyek jelenleg óriási visszatartó erőt jelentenek elsősorban a határkeresztező infrastrukturális beruházások számára. Ilyenek a tagállami politikák és szabályozói környezet közötti időnként jelentős eltérések; a projektek ésszerű időn belül történő kivitelezéséhez szükséges időkeret hiánya; a határokon átnyúló projektekre vonatkozó regionális szintű közös megközelítés hiánya, vagy egy konzisztens villamos energia piaci szerkezet hiánya, ami az alacsony nagykereskedelmi árak miatt komoly akadályát képezi a befektetéseknek a hálózatokba és egyéb infrastruktúrákba.

A magas szintű csoport 8 pontos javaslata ezeknek a piaci, szabályozói hibáknak és hiányosságoknak a korrigálására irányul. Egyik legfontosabb javaslatuk értelmében az EU-nak arra kellene kihasználnia a szennyező kibocsátási egységek piaci stabilizációs tartalékolásáról szóló döntés 2019-es végrehajtását, hogy hosszú távú láthatóságot biztosítson a karbon árának, amit egy, idővel emelkedő kiszámítható alapárszinten keresztül lehetne elérni. E cél elérése érdekében egy független testület felállítását szorgalmazzák, amely folyamatosan a kereslet alakulásához igazítaná a CO2 kibocsátási engedélyek kínálatát.

Egy tonna CO2-kibocsátási kvóta ára jelenleg európai átlagban alig 5 százalékos szint körül van, szemben a 2008-as 30 euróval. Alphandéry kulcsfontosságú kérdésnek nevezte egy olyan piaci mechanizmus létrehozását, ami a reménybeli befektetők számára reálisabb karbon árat jelent majd, és így kellő ösztönzőt kínál számukra a beruházásokhoz.

Ugyancsak a befektetők étvágyának tenne jót, ha az EU megszívlelné azt a tanácsot, miszerint a kiemelt határokon átnyúló projekteket előzetes társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat után választhatnák csak ki, és ezek ezt követően egy „energiauniós végrehajtási folyamat” részévé válnának, aminek lebonyolítását az innovációs és hálózati végrehajtási ügynökségre (INEA) bíznák.

Az iparági vezetők kibővítenék a tagállami energiaszabályozók együttműködéséért felelős ügynökség, az ACER hatásköreit a határokon átnyúló regionális szintű projektek közös megközelítésének kidolgozása és szavatolása érdekében. Az ACER a beruházásban érintett nemzeti szabályozó szervek közötti konvergencia és összhang előmozdításáért lenne felelős, egyfajta koordinátori szerepben. A javaslatban az a kívánság is szerepel, hogy az adott projektben érdekelt tagállamok egy ad hoc transznacionális ügynökséget hozzanak létre a közbeszerzési eljárások összehangolására és lebonyolítására.

A jel1entés szerzői projekt koordinátorokat is kineveznének az egyes beruházások előremozdítása érdekében, és a beruházási szerződéseket kiegészítenék egy szisztematikus vitarendezési mechanizmussal a befektetők és az államok között esetlegesen fellépő konfliktusok tisztázása érdekében.

A javaslatok kidolgozói egy köztes (úgynevezett mezzanine) adósságon keresztül biztosítanák az Európai Bizottság részvételét a projektek finanszírozásában, ezáltal csökkentve a befektetéssel összefüggő kockázatokat és kiterjesztve a potenciális intézményi befektetők körét.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

2020-ra halasztódik Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásának kérdése

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás