Az EU szelektíven áll szóba Oroszországgal

  • Ne lehessen fű alatt dönteni az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról – sürgette hétfőn az EU-orosz kapcsolatokról rendezett stratégiai vitán Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
  • A tagállamok között nézetkülönbség van arról, hogy Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főképviselő felkeresse-e Moszkvát.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint „nagyon pozitív” stratégiai vitát folytattak hétfőn a tagállamok külügyminiszterei az EU-orosz viszonyrendszerről, amit végig az egység szelleme hatott át. A találkozó utáni külügyminiszteri nyilatkozatok ugyanakkor helyenként jelentős eltérésekre mutattak rá az Oroszországhoz fűződő viszony megítélését és a további kapcsolatok építését illetően.

Abban az alapkérdésben azonban továbbra is egységes az EU, hogy az Oroszország elleni szankciók eltörlésének vagy enyhítésének a tavaly februári második minszki békemegállapodás maradéktalan végrehajtása az előfeltétele. A magyar külügyminiszter mindehhez képest árnyalta a képet azzal, hogy az EU-nak nem csak Moszkván, hanem Kijeven is számon kell kérnie a minszki megállapodásban foglaltak teljes körű végrehajtását.

„Nincs szó az orosz politika felülvizsgálatáról” – jelentette ki az ülést követően Linas Linkevicius, a Moszkvával szemben kemény vonalat vivő Litvánia külügyminisztere. Lengyel kollégája, Witold Waszczykowski pedig arra helyezte a hangsúlyt, hogy „nagyon negatív a vélemény (az EU-n belül) az oroszországi belpolitikai helyzet és az orosz külpolitika megítélésében”.

A két kelet-európai ország határozottan ellenzi, hogy Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Oroszországba látogasson, véget vetve egy körülbelül két éve tartó időszaknak, mialatt lényegében befagytak a magas szintű érintkezések az EU és Moszkva között. Miközben a szelektív megközelítéssel a főképviselő szavai szerint is mindenki egyetért, a lengyelek, a litvánok és mások fontos szimbolikus üzenetnek tekintenék az uniós „karantén” megtörését.

Bár a hétfői stratégiai vitának nem volt tárgya az Oroszországot sújtó gazdasági és egyéb szankciók kérdése, a magyar külügyminiszter fontosnak látta hangsúlyozni, hogy a büntetőintézkedések meghosszabbításáról a jövőben ne lehessen „fű alatt” dönteni. Szijjártó Péter szerint a szankciók esetleges folytatásáról (ez legközelebb júliusban lesz esedékes) részletes politikai vitát követően, a legmagasabb szinten, azaz az Európai Tanács ülésén kell dönteni. „A szankciók hosszabbítása nem lehet automatikus” – tette hozzá újságíróknak nyilatkozva.

Federica Mogherini azonban a BruxInfo kérdésére válaszolva úgy vélekedett, hogy eddig sem lehetett a korlátozó intézkedések pusztán technikai meghosszabbításáról beszélni, és valamennyi ilyen döntést politikai szintű vita előzött meg. A főképviselő ugyanakkor utalt rá, hogy a szankciók ügyében nyáron az állam- és kormányfők, vagy a miniszterek szintjén hoznak majd döntést.

„A döntést az Európai Tanács is meghozhatja, de nehezen képzelhető olyan helyzet, hogy a szankciókat végül nem hosszabbítják majd meg” – jelentette ki Kristian Jensen, dán külügyminiszter.

Magyarország mellett általában Olaszországot, Ausztriát, Ciprust és Görögországot tartják számon olyan tagállamként, amelyek nem látják értelmét a szankcióknak, igaz eddig az egységet sem bontották meg.

„A szankciók nem csak az orosz, hanem az ukrán, az európai és a magyar gazdaságra is negatív hatással vannak” – szögezte le Szijjártó, aki szerint a magyar vállalatoknak eddig 4,5 milliárd dollár veszteséget okozott az export korlátozása. „Az EU-nak el kell ismernie, hogy a különböző szankciós döntések különbözőképpen sújtják az egyes tagállamokat” – mutatott rá.

Budapest szerint nem lehet az országméret kérdése, hogy ki álljon szóba az oroszokkal. Borut Pahor, szlovén államfő éppen hétfőn hívta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt július 31-re, az első világháborúban egy hegyomlás áldozataivá vált orosz hadifoglyok emlékére épült kápolna felszentelésére.

A magyar álláspont a kettős mércét is elutasítja, ami a külügyminiszter szerint azon érhető tetten, ahogy a Bizottság – amely „elintézte a Déli Áramlat nevű gázvezeték-projektet” -, a német érdekeltségű Északi Áramlat projekt ügyében az ujját sem mozdítja.

Mogherini a vitát összefoglalva megállapította, hogy öt alapelvet illetően teljes az összhang a tagállamok között.

Először is, a minszki megállapodás maradéktalan végrehajtása kulcsfontosságú elem az EU-orosz kapcsolatokban való továbblépésben. Másodszor: szükséges a keleti partnerekhez és a közép-ázsiai országokhoz fűződő kapcsolatok megerősítése. Harmadszor: javítani kell az EU belső ellenállóképességét (Oroszországgal szemben) többek között az energiapolitika, vagy a stratégiai kommunikáció terén. Negyedszer: a szelektív megközelítést kell alkalmazni Oroszországgal szemben, együttműködve vele például Irán vagy Szíria ügyében, továbbá más területeken is, ahol az EU érdekei megkívánják. Ötödször: az EU kész fokozott támogatást nyújtani az orosz civil társadalomnak, és intenzívebbé tenni az emberek és főleg a fiatalok közötti kapcsolatokat.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Történelmi átalakuláson megy keresztül a Volkswagen

Az 1937-ben alapított Volkswagen története legnagyobb szabású átalakulásán megy keresztül. A belső égésű motorral szerelt utolsó VW-modell a 2030-as évek elején kerülhet piacra, és nagyjából 2040-ig értékesítik majd. Így tízéves átlagos élettartamot feltételezve 2050 körül tűnhetnek el végleg a hagyományos Volkswagenek az utakról.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás