Havi hatezer menekült áthelyezését sürgeti Brüsszel

  • A tagállamok belügyminiszterei csütörtöki ülésükön visszafogottan üdvözölték az Európára zúduló menekültáradat csökkentését célzó török tervet.
  • A most bejelentett csomag számos jogi, politikai és gyakorlati aspektusa az EU-csúcsig hátralevő egy hétben még tisztázásra vár.
  • Az Európai Bizottság havi hatezer menekült áthelyezését tűzte ki nem hivatalos célként Görögországból és Olaszországból.

Klaas Dijkhoff holland menekültügyi miniszter szerint a tagállamok belügyminiszterei csütörtökön üdvözölték a hétfői EU-csúcson elővezetett török tervet, amely „jelentősen csökkentheti a menekültek beáramlását Európába”. Az állam- és kormányfőktől kapott mandátum alapján Donald Tuskra, az Európai Tanács elnökére hárul a feladat, hogy a jövő csütörtökig hátralevő szűk egy hétben megtisztítsa az utat az alkucsomag elfogadása előtt.

Az EU intézményekben lázas munka folyik az Ahmet Davutoglu török miniszterelnök által bemutatott javaslat jogi vonatkozásainak tisztázása érdekében, különös tekintettel arra, hogy nemzetközi emberi jogi szervezetek és az ENSZ menekültügyi főbiztossága is élesen bírálta a terv egyes elemeit, felhívva a figyelmet a menekültekre vonatkozó nemzetközi normák megsértésének veszélyeire. Az egyik fő bírálat tárgya az az elképzelés, melynek értelmében egy adott pillanattól kezdve a szíreket is beleértve valamennyi a görög szigetekre illegális úton érkező menekültet és migránst vissza lehetne küldeni Törökországba, és az EU minden egyes személy visszafogadásáért cserébe vállalná egy menekült áttelepítését Törökországból Európába.

Klaas Dijkhoff, a csütörtöki ülésen elnöklő holland miniszter hangsúlyozta, hogy az áttelepítésre mindenképpen önkéntes alapon kerülne sor, de azonnal hozzátette, hogy minden országnak ki kellene vennie részét az erőfeszítésekből. Magyarország és Szlovákia ugyanakkor jelezte, hogy egyetlen menekültet sem kíván átvenni az EU-m kívülről, mert ez a magyar miniszterelnök szerint „a keringőre való felkéréssel lenne egyenértékű”.

A török terv értelmében Görögországból gyakorlatilag mindenkit vissza lehetne küldeni Törökországra azon az alapon, hogy biztonságos harmadik országról lévén szó ott kell benyújtani a menedékjogi kérelmet. A genfi konvenció értelmében ugyanakkor mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget a menedékjogi kérelem benyújtására az EU-ban. Az EU menekültügyi biztosa leszögezte, hogy Európa a nemzetközi szabályokkal összhangban fog cselekedni. Dmitrisz Avramopulosz szerint ez mindenekelőtt három kritérium betartását jelenti. 1. Nem lehet üldöztetés veszélyének kitenni senkit. 2. Tilos minden további nélkül visszaküldeni a menekülőket. 3. Lehetőséget kell biztosítani számukra a menedékjogi kérelem benyújtására.

Értesülésünk szerint az esetleges EU-török megállapodást követően sem küldenék azonnal vissza Törökországba az illegális úton érkezőket, hanem a regisztrációs központokban (hotspotokban) gyorsított eljárással regisztrálnák, mielőtt buszokon vagy kompokon visszaszállítanák őket Törökországba, ahol lebonyolítanák a hivatalos menedékjogi eljárást.

Avramopulosz biztos csütörtöki bejelentése szerint a 11 tervezett hotspotból 8 mostanra felállt és teljesen működőképessé vált, három olaszországi központ pedig napokon belül felkészül a menekültek fogadására. Mindennek azért is van jelentősége, mert a nyugat-balkáni útvonal bezáródása után az EU-ban megint a tranzitútvonal megváltoztatásától tartanak, így attól, hogy a Földközi-tengeren keresztül újra beindul a tömeges embercsempészet Olaszország irányába.

A Bizottság továbbra sem elégedett a menekültek tagállamok közötti elosztására vonatkozó tanácsi döntés végrehajtásával. „Ha az áthelyezés nem működik, az egész rendszer összeomolhat” – figyelmeztetett csütörtökön a menekültügyi biztos, aki arra sürgette a tagállamokat, hogy havonta legalább 6 ezer elsősorban Görögországban tartózkodó menekültet fogadjanak be.

„Az áthelyezés szintje továbbra is nagyon alacsony” – mutatott rá, emlékeztetve rá, hogy a tagállamok a 160 ezres keretből eddig mindössze 3412 menekült befogadására jeleztek készséget, de ténylegesen mindössze 885 menekültet fogadtak be. Arra is felhívta a figyelmet, hogy több tagállam eddig még csak felajánlást sem tett. Egy nyugati tagállam diplomatája szerint azonban mindaddig nincs értelme az újabb ajánlatoknak, amíg a tényleges befogadások száma meg nem közelíti az eddig felajánlásokét. Elismerte, hogy ez egyfajta tyúk vagy tojás helyzetet teremthet, de a probléma egyik oka az, hogy a görög hatóságok nem tudják rávenni a regisztrált menekülőket arra, hogy egyik vagy másik tagállamba helyezzék őket.

A belga menekültügyi államtitkár pedig azt mondta, hogy országa akkor kezdi meg az áthelyezést, ha Belgiumban számottevően csökkenni fog az új menedékjogi kérelmek száma.

Avramopulosz mindennek ellenére „több mint derűlátónak mondta magát, hogy sikerül majd elérni a kitűzött célt”.

Görögország területén az utolsó információk szerint 35-36 ezer menekült tartózkodik, közülük 7 ezren a görög szigeteken. Az újonnan érkezők száma elég erősen ingadozik a napi 700 fő és 2000 fő között.

A hellén állam területén a nyugat-balkáni folyosó bezáródása miatt feltorlódott menekültek humanitárius helyzetének javítása a következő napok egyik központi kérdése lesz. Az Európai Bizottság csütörtökön 275,5 millió euró pótlólagos forrást csoportosított át a költségvetés fel nem használt pénzeiből a sürgősségi segítségnyújtás költségeinek finanszírozására. Bizottsági források szerint így már nagyjából 500 millió euró áll rendelkezésre csak a görög humanitárius akció költségeinek a fedezésére.

A belügyminiszterek csütörtökön támogatásukról biztosították az Európai Bizottság előző héten bemutatott ütemtervét a schengeni útlevélellenőrzés-mentes rendszer év végéig történő visszaállítására.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Durván büntetik a karanténszabályok megsértését Oroszországban

Az orosz parlament alsóháza által kedden megszavazott törvénytervezet értelmében azok, akik a járványügyi karantén megsértésével gondatlanságból több ember halálát okozzák, hét évig terjedő szabadságvesztéssel és kétmillió rubeles bírsággal büntethetők. Egy másik tervezet értelmében - ha a járványhelyzet úgy diktálja - a kormány rendkívüli állapotot hirdethet ki, a valótlan hírek szándékos terjesztőire pedig öt év börtön lesz kiszabható.

Read More »

A járvány újabb katasztrófával fenyeget Szíriában

Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese hétfőn azt mondta a New York-i székhelyű Biztonsági Tanácsban, hogy a fertőzöttség tíz megerősített szíriai esete és az egy ottani halálos áldozat csak a jéghegy csúcsa, és más országok helyzetéből következtetve a járványnak várhatóan katasztrofális következménye lesz a háború sújtotta országban, főleg a legvédtelenebb közösségekben.

Read More »

Online folytatódnak a Brexit-tárgyalások

Az Európai Unió és Nagy-Britannia Brexit-ügyi tárgyalói hétfőn, videókonferencia keretében folytatott megbeszélésükön abban állapodtak meg, hogy London, miután januárban kilépett az unióból, az elkövetkező hónapokban megfogalmazza a határellenőrzés problémáját rendező, az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtására vonatkozó terveit - közölte az Európai Bizottság hétfőn.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás