Egyetlen menekültet sem lehet visszaküldeni Törökországba?

  • Több jogi és procedurális akadályba is ütközhet annak a tervnek a végrehajtása, amelynek értelmében minden illegális úton érkező menedékkérőt visszaküldhetnének az EU-ból Törökországba, és cserébe a tagállamok befogadnának ugyanannyi ott tartózkodó menekültet.
  • Erre jutott az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) két szakértője.
  • A jelek szerint a Tanács jogi szolgálata is osztja ezeket az aggodalmakat.

A Törökországból illegális úton az EU-ba bejutó menekültek visszaküldésére vonatkozó terv jogilag három szempontból is kikezdheti az EU tagállamainak emberi jogi kötelezettségvállalásait, és a végrehajthatósága legalább két eljárásbeli okból is megkérdőjeleződhet – állítja két brüsszeli szakértő.

Értesüléseink szerint a Tanács jogi szolgálata is osztja a török terv megvalósíthatósága iránt támasztott jogi kételyeket. Egy nevének mellőzését kérő forrás egyenesen azt mondta, hogy az elképzelés abban a formában, ahogy azt a legutóbbi csúcson előterjesztették, egyszerűen kivitelezhetetlen.

Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének már csak néhány napja van arra, hogy kitárgyaljon és a tagállamok vezetői elé terjesszen egy minden szempontból működőképes és a jog próbáját is kiálló megoldást.

A március 7-i EU-csúcson asztalra került és jelenleg tárgyalt EU-török terv értelmében az EU visszaküldhetne minden illegális úton bejutó új migránst (köztük szíriai menekülteket) is Törökországba azon az alapon, hogy az EU biztonságos harmadik országnak ismerné el a török államot. Az alkucsomag egy másik kulcsfontosságú pontja értelmében pedig minden egyes visszaküldött menekült után az EU tagállamai önkéntes alapon befogadnának egy másik menekültet Törökországból.

Sergio Carrera és Elspeth Guild – mindketten az Európai Politikai Tanulmányok Központjának menekültügyi szakértői – elsőként arra emlékeztetnek, hogy az uniós jog tiltja a külföldiek kollektív kiutasítását. Ezt az elvet nem csak az alapvető jogok chartája rögzíti, de például az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) esetjoga is megerősíti. A bíróság érvelése szerint, amikor egy állam felelősséget vállal az illegális bevándorlókért és a menedékkérőkért például úgy, hogy kimenti őket egy tengeren hánykolódó csónakból, az emberi jogok európai konvencióját kell alkalmazni. Ennek értelmében pedig kollektív kitoloncolásnak minősül az, ha partra teszik őket egy számukra nem biztonságos országban, anélkül, hogy lehetőséget biztosítottak volna nekik a nemzetközi védelem megkérvényezésére.

A CEPS szakértői szerint a jogsértés egy másik állam területi vizeire is fennáll, ezért az elv területen kívül is alkalmazandó. „Ezért az Európába bejutni kívánó személyek Törökországba való visszakényszerítésére vonatkozó javasolt megoldás, a menedékjogi kérelem benyújtási lehetőségének megtagadásával már önmagában törvénytelen” – fogalmaznak a brüsszeli kutatóintézet elemzői.

A másik jogi aspektus a menedékkérők ügyük megvizsgálása nélküli visszaküldésére vonatkozik, amit ugyancsak tilt a nemzetközi és az uniós jog. Carrera és Guild szerint, ha egy szíriai menedékjogi kérelmet kísérel meg benyújtani egy EU-tagállamban, de kérelmének megvizsgálása és elbírálása nélkül visszaküldik Törökországba, „az felér az emberi jogok alapvető megsértésével”.

Az érintett uniós tagállamot csak az mentené fel a jogsértés vádja alól, ha Törökország ténylegesen biztonságos harmadik ország lenne a szóba forgó szíriai menekült számára. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága szerint biztonságos harmadik ország csak azokra az országokra alkalmazható, ahonnan nincsenek menekültek vagy ahol a menekültek mindenféle veszély nélkül részesülhetnek a menedékjog előnyeiből.

Ezzel összefüggésben a harmadik jogi vonatkozás a tervvel összefüggésben az a kérdés, hogy Törökország a menekültek számára valóban biztonságos harmadik országnak minősül-e. Ankara ratifikálta az 1951-es genfi konvenciót és az 1967-es jegyzőkönyvet, de földrajzi korlátozást tárgyalt ki magának, aminek értelmében a kötelezettségei nem terjednek a nem európai menekültekre. A törökök az európai emberi jogi konvenciónak is aláírói, ám az EJEB már számos ítéletben elmarasztalta a menekültekkel (és nem csak a menekültekkel) szembeni embertelen és megalázó bánásmód, kínzások és fenyítések miatt.

„Ez a helyzet alapjaiban kérdőjelezi meg azokat az uniós kezdeményezéseket, amelyek Törökországot biztonságos harmadik országnak ismernék el” – vélekednek a CEPS szakértői. Arra is felhívják a figyelmet, hogy Törökországban gyakran a menekültek elemi létfenntartáshoz (például keresethez, munkához, szociális ellátásokhoz) szükséges feltételek sem biztosítottak. Ezért úgy vélelmezik, hogy a menekültek menedékjogi kérelmük benyújtása és ügyük tényleges elbírálása nélkül történő visszafordítása valószínűleg az emberi jogok európai konvenciójának megsértése lenne.

De, az elemzők szerint két eljárásbeli problémát is felvet a tervezett EU-török megállapodás.

Az egyik annak a valószínűsége, hogy az elutasított és minden további nélkül Törökországba visszafordított menedékkérők jogorvoslatot keresnek majd az érintett EU-tagállam ellen. Az ügy tehát a jogi eljárások lezajlása után nagy eséllyel előbb-utóbb az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt landolhat. Bár akár évekre is várni kell az ítélet kihirdetéséig, a bíróság eljárási szabályai lehetővé teszik a vitatott állami döntés hatályának felfüggesztését. Ez a 39-es számú szabályon alapuló megkeresés jogilag kötelező a szóban forgó ország számára. Amely így tehát elvileg a bírósági ítélet megszületéséig nem küldhetné vissza az egyéneket a célországba. A bíróság szükséges esetben akármennyi ilyen végzést hozhat anélkül, hogy minden érintett menekültnek külön kellene pert indítania.

Mindez azt jelenti, hogy az első szíriai kiutasítások és visszaküldések és a bíróság előtti jogi per között nem kell szükségszerűen hosszú időnek eltelnie, ami nem játszik a tagállamok kezére.

A másik procedurális aggály az egy menekültet egy másikért elvre vonatkozna, amennyiben ez is része lenne a végleges alkunak. Mivel ez különbséget tenne menekült és menekült között (hiszen a kiutasított és visszaküldött személyek az áttelepítési lista legaljára kerülnének), ez a szakértők szerint ellentmondana a származási ország alapján történő megkülönböztetés tilalmának, amit a genfi konvenció 3-ik cikke is rögzít. „Ez az áttelepítési megközelítés rendkívül komplikált, nyugtalanító és nem összeegyeztethető az uniós joggal” – szögezi le a CEPS két szakértője.

Hozzáteszik, hogy „az egyet egyért” módszer mélyen ellentétes az európai hagyományokkal és emberi jogi normákkal, amelyek minden egyes személy speciális helyzetének megítélését ismerik el. „Ráadásul az az elképzelés, amely egy szíriait az EU-ba való bejutásért próbálna szankcionálni, miközben egy másik személyt, aki nem tesz ilyen kísérletet, megjutalmaz, mélyen összeegyeztethetetlen az európai integráció emberi jogi alapjaival” – húzza alá Sergio Carrera és Elspeth Guild.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint tesztelgetett Észak-Korea

Dél-Korea vezérkari főnöksége szerint két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki közel negyedórás eltéréssel a Japán-tengerbe az ország keleti részén fekvő Szondok város környékéről. Mindkét rakéta 380 kilométert tett meg, maximális repülési magassága 97 kilométer volt, és sebessége mintegy 6,5-szer haladta meg a hangsebességet.

Read More »

Trump már nem elégszik meg a vámtarifák emelésével

Trump felszólította az amerikai cégeket, hogy kezdjék el felkutatni a kínai piac alternatíváját, hozzák haza a Kínába kiszervezett termelést, a szállítással foglalkozó vállalatok pedig állítsák le a Kínából érkező fentanyl Amerikába szállítását. Elemzők és egyes republikánus politikusok szerint sem világos, hogy az amerikai elnök milyen felhatalmazás alapján utasíthatná országa magánvállalatait piaci tevékenységük megváltoztatására.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás