Migráció: komoly baj lehet a balkáni útvonalon

  • Káosz és pánik a nyugat-balkáni útvonalon, írta a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn.
  • A lap idézi Tomislav Karamarko horvát miniszterelnök-helyettest, aki a hét végén újságíróknak azt mondta: a kormány mindent megtesz, hogy megvédje az országot és annak állampolgárait, a katonaságot pedig csak a végső esetben veti be.
  • Korábban Miro Kovac külügyminiszter is arról beszélt, hogy Horvátország szükség esetén drasztikus szigorításokat vezet be.
  • Karl Erjavec szlovén külügyminiszter a szlovén közszolgálati televíziónak adott vasárnap esti interjújában arról beszélt: szkeptikus az Európai Unió és Törökország között a menekültválság ügyében létrejött megállapodással szemben.

Káosz és pánik a nyugat-balkáni útvonalon: Magyarország, Ausztria és Szlovénia kivezényelte katonaságát a határra, Szerbia olyan határozatot hozott, hogy szükség esetén teljes készültségbe helyezi a hadsereget, a horvát kormány ugyanakkor a rendőrségre bízza határai védelmét az illegális bevándorlással szemben – írta a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn.

A lap idézi Tomislav Karamarko horvát miniszterelnök-helyettest, aki a hét végén újságíróknak azt mondta: a kormány mindent megtesz, hogy megvédje az országot és annak állampolgárait, a katonaságot pedig csak a végső esetben veti be. Korábban Miro Kovac külügyminiszter is arról beszélt, hogy Horvátország szükség esetén drasztikus szigorításokat vezet be.

A Jutarnji List mindazonáltal ugyanakkor úgy tudja, hogy a kormány nem tervezi a katonaság kivezénylését a határra.

A horvát rendőrségnél 25 ezer fő szolgál, a katonaságnál 10 ezer fővel kevesebb, és a költségvetésük is sokkal alacsonyabb – mondta a lapnak egy, a kormányhoz közeli forrás. Egyelőre nincs szükség a hadsereg bevetésére, amennyiben pedig a kormány úgy dönt, kivezényli a katonaságot a határra, számos törvényt kell előtte megváltoztatnia – tette hozzá.

A magas rangú tisztségviselő arról is beszélt, hogy a hadsereg logisztikai feladatokat láthat el, ugyanakkor a rendőrségnek be kell bizonyítania, hogy képes megvédeni az ország határait, máskülönben Horvátország soha nem lesz a schengeni övezet tagja.

Karl Erjavec szlovén külügyminiszter a szlovén közszolgálati televíziónak adott vasárnap esti interjújában arról beszélt: szkeptikus az Európai Unió és Törökország között a menekültválság ügyében létrejött megállapodással szemben.

A miniszter jó megoldásnak tartja, hogy a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országok az osztrák intézkedésekhez alkalmazkodva irányítják a migránsáradatot.

Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia rendőri vezetői másfél héttel ezelőtt megállapodtak arról, hogy 580-ra korlátozzák a nyugat-balkáni országok területén naponta átengedett migránsok számát. A korlátozás és egyéb szigorítások miatt meredeken csökkent az elmúlt egy hétben a Horvátországba és Szlovéniába érkező közel-keleti bevándorlók száma.

A zágrábi belügyminisztériumnak az MTI-hez eljuttatott adatai szerint a magyar-szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 656 493 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba. Szombaton és vasárnap közel 800 fő lépte át szerb-horvát határt.

Ljubljanai adatok szerint a horvát-szlovén határt szombaton 382, vasárnap 358, hétfőn 6 óráig pedig egyetlen migráns sem lépte át. Februárban összesen 34 795 migráns érkezett a volt jugoszláv tagköztársaságba. Szlovéniában a legfrissebb adatok szerint tavaly október közepe óta 476 184 illegális bevándorlót regisztráltak.

Szlovéniában a hét végén továbbra is több helyszínen szerveztek tüntetéseket a kormány által tervezett befogadóállomások létesítése ellen. Ljubljanában szombat délután rohamrendőrök és lovas rendőrök fékezték meg a migránsok befogadása ellen és a migránsok befogadása mellett tüntető közel kétezer fős tömeget az összetűzéstől.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Tovább puhítják Trumpot a támaszpontok átnevezése ügyében

A konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője csütörtökön egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson. Milley leszögezte, hogy "nagyon komolyan" kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás