Itt az új terv: még több menekült jutna Magyarországra?

Preferenciáik és sajátos szempontjaik figyelembevételével osztanák szét az EU tagállamai között a menedékkérőket a zöldek.A menekültstátusz megszerzése után egy évvel az EU-polgárokhoz hasonló feltételek mellett biztosítaná számukra az Unión belüli szabad mozgást a tervezet.A dokumentum elismeri, hogy az említett országok többségének az új elosztási kulcs alapján nagyságrendekkel több menedékkérőt kellene befogadnia.

Néhány nappal a menekültek fogadására vonatkozó eljárásokat tartalmazó dublini rendszer reformjáról szóló bizottsági közlemény publikálása előtt, az európai zöldek parlamenti képviselőcsoportja Brüsszelben bemutatta a rendszer módosítására irányuló saját elképzeléseit.

A Ska Keller (német, zöld) és Jean Lambert (brit, zöld) által ismertetett „zöld alternatíva” a menedékkérők tagállamok közötti igazságos elosztását szorgalmazza objektív kritériumok alapján és valamennyi tagállamra kötelező érvénnyel. „A dublini rendszer nagy emberi és pénzügyi költségek árán évek óta működésképtelen. A jelenlegi menekültválság kontextusában pedig ténylegesen összeomlott. Mi nem a Dublin előtti időszakhoz való visszatérés mellett érvelünk, amikor nem volt világos, hogy melyik tagállam felelőssége volt a menedékjogi kérelmek elbírálása, hanem egy, a tagállamok közötti szolidaritáson és felelősség megosztáson alapuló rendszert szorgalmazunk, ami figyelembe veszi a menedékkérők preferenciáit” – foglalják össze a zöldek, miből áll a javaslat.

A zöld frakció elképzelései szerint a Bizottság által jelenleg is figyelembe vett szempontok (népesség száma, GDP aránya, munkanélküliségi ráta, egy öt éves időszak átlagában befogadott menekültek száma stb) alapján határoznának meg jogilag kötelező elosztási kulcsokat a tagállamok számára. Emlékeztetnek rá, hogy a rendszerben résztvevő 25 tagállam közül 19 nagyon keveset vállal magára a menekültek védelméből. A dokumentum elismeri, hogy az említett országok többségének az új elosztási kulcs alapján nagyságrendekkel több menedékkérőt kellene befogadnia.

Ennek egyik oka, hogy a zöldek valamennyi menedékkérőre kiterjesztenék a kötelező elosztási rendszert, és nem csak azokra, akik esetében a jóváhagyási arány meghaladja a 75 százalékot (ennek a feltételnek jelenleg a szíriaiak, irakiak és eritreaiak felelnek meg). Ezzel párhuzamosan valamennyi tagállamból (és nem csak Görögországból és Olaszországból) át lehetne venni nemzetközi védelemben részesülő személyeket, ha túlzottan nagy menekülthullám sújtja őket. A menedékkérők elosztását az Európai Menekülttámogató Iroda (EASO) végezné, amit egy valódi EU menekültügyi ügynökséggé fejlesztenének.

A zöldek által mellékelt táblázat szerint Magyarországon – ahol 2014-ben közel 43 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be – a javasolt elosztási kvóta alapján 11206 kellene befogadni. De, Spanyolországnak például 57 ezret, Franciaországnak 88 ezret, Németországnak 115 ezret, Csehországnak közel 20 ezret, Szlovákiának több mint 11 ezret és Lengyelországnak több mint 35 ezer főt.

A zöldek javaslatának sarkalatos pontja a menedékkérők preferenciáinak és egyes tagállamokhoz fűződő speciális kötelékeinek (például rokoni kapcsolatok, korábbi tartózkodás, nyelvtudás stb.) fokozott mértékű figyelembe vétele. Ska Keller, a frakció korább bizottsági elnökjelöltje szerint ez a leglényegesebb különbség a Bizottság által javasolt állandó áthelyezési mechanizmushoz képest, hogy kényszerítést helyett tekintettel lennének a menedékkérők preferenciáira. Ennek révén ugyanis nagyobb esély van arra, hogy az eredetileg őket befogadó tagállamban maradnak, és nem kerül sor másodlagos mozgásra (egy másik tagállamba) az EU-n belül.

A zöldek ugyanakkor a tágabb családra (nagyszülőkre pl) és nem csak a legközvetlenebb hozzátartozókra terjesztenék ki a családegyesítés lehetőségét. A frakció javaslatának értelmében a menedékkérők egy évvel a menekültstátusz megszerzését követően szabadon mozoghatnának az Európai Unión belül, ugyanolyan feltételek mellett, mint az uniós polgárok. Ska Keller szerint így nagyobb lenne az esélye annak, hogy olyan tagállamokba mennének, ahol munkaerőhiány van, és így az integráció esélye is javulna. Az EU-polgárokhoz hasonlóan a nemzetközi védelmet élvezőknek is bizonyítaniuk kellene azt, hogy egy másik országban gondoskodni tudnának a megélhetésükről.

Mindennek azonban előfeltétele lenne a menedékkérelmek elbírálásáról hozott tagállami döntések kölcsönös elismerése, amire jelenleg nincsenek szabályok.

De, vajon milyen mézesmadzagot tartalmaz a zöldek javaslata azoknak a tagállamoknak, amelyek eleve szkeptikusan viszonyulnak a menekültek áthelyezéséhez? Ska Keller kérdésünkre három előnyt sorolt fel. Ezek: az illegális bevándorlás rendezett mechanizmussá történő átalakítása; a kiszámíthatóság és a menekültek nagyobb eséllyel történő beilleszkedése.

Végül, de nem utolsó sorban a zöldek egységes európai menekültügyi rendszer mellett szállnak síkra, amely biztosítaná azt, hogy valamennyi tagállamban egységes szempontok alapján bírálják el a menedékjogi kérelmeket és hajtsák végre a döntéseket.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Felkapott hírek

Friss hírek

2020-ra halasztódik Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásának kérdése

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás